Elfogadta a Ház a kettős állampolgárságról szóló törvényt

2010.05.26. MTI

Kiemelten kedvezményes honosítási lehetőséget vezet be származási alapon az új, az Országgyűlés által szerdán elfogadott magyar állampolgárságról szóló törvény, amely lerövidíti az eljárási határidőket is.

A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett fogadták el magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását.

Az új szabályok már nem követelik a magyarországi megélhetést és lakást, az alkotmányos alapismeretek vizsgát, és azt sem, hogy magyar nemzetiségűnek vallja magát a honosítást kérő. Új elemként került bele a jogszabályba, hogy a kérelmezőnek - ha esetleg nem tudná igazolni, hogy a felmenője magyar állampolgár volt - elég valószínűsítenie magyarországi származását.

Az eddigi általános kedvezményes honosítási okok továbbra is fennmaradnak, azzal az eltéréssel, hogy a jövőben már nem azt kell vizsgálni, hogy az illető honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti-e, hanem azt, hogy a honosítás az ország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti-e. (Ez szabály a nem magyar nemzetiségűek honosítására is vonatkozik.)

Az a határon túli magyar honosítható a jövőben kedvezményesen, aki megfelel a következő követelményeknek: a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban; honosítása a Magyar Köztársaság közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sérti; felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását; a magyar nyelvtudását igazolja (ez utóbbitól el lehet tekinteni cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személyek esetében).

A jogszabály lerövidíti a határidőket: a miniszternek eddig honosítás esetén tizenkét hónapja, visszahonosítás esetén pedig hat hónapja volt rá, hogy benyújtsa a köztársasági elnöknek a honosítási kérelmet. Ez a határidő mindkét esetben három hónapra rövidül le úgy, hogy ebbe az időtartamba nem számít bele az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

A honosításról illetve visszahonosításról továbbra is a köztársasági elnök dönt, a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján.

A honosítási kérelmeket be lehet nyújtani a települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél; a külön jogszabályban meghatározott körzetközponti jegyző székhelyén működő anyakönyvvezetőnél; a magyar konzuli tisztviselőnél; a kormány által kijelölt, az állampolgársági ügyintézésért felelős szervnél.

A törvény 2010. augusztus 20-án lép hatályba, rendelkezéseit a 2011. január 1. napját követően induló eljárásokban kell alkalmazni. Eddig az időpontig megszülethetnek a törvény végrehajtási rendeletei, köztük az a miniszter rendelet, amely kijelöli a honosítási visszahonosítási feladatokat a miniszter nevében ellátó központi szervet, vagyis az állampolgársági ügyekben eljáró szervet.

A határon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdéséről - a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) kezdeményezésére - 2004. december 5-én érvényes, de eredménytelen népszavazást tartottak: a szavazók 51,55 százaléka szavazott igennel, és 48,45 százaléka nemmel, azonban az igen szavazatok aránya alig 18,9 százalék körüli volt. Az Alkotmány szerint a népszavazás csak akkor eredményes, ha legalább a szavazók fele, de az összes választópolgár több mint egynegyede azonos módon szavaz.

A népszavazásra feltett kérdés a következő volt: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. tv. 19. § szerinti "Magyar igazolvánnyal" vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?"

A kormány 2005. januárjában javaslatot tett az állampolgársági törvény módosítására, amely 2006. januárjától úgy módosult: kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki Magyarországon lakik és felmenője magyar állampolgár volt. Ez a törvény vezette be az úgynevezett nemzeti vízumot, amely többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó, de legfeljebb öt év időtartamú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosít, ugyanakkor munkavállalási, jövedelemszerzési, tanulmányi vagy más tudományos továbbképzési célú tartózkodásra nem.

  • kapcsolódó anyagok
ORSZÁGHÁZ
TÖRVÉNYHOZÁS
ÁLLAMPOLGÁRSÁG