Kulcsár-ügy - Új eljárásra utasított a tábla, Kulcsárt kiengedték az előzetesből

2010.05.27. MTI

Újrakezdődik a még 2003-ban kipattant Kulcsár-ügy bírósági tárgyalása, miután a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárásra utasított.

Egyúttal a másodfokú bíróság megszüntette Kulcsár Attila elsőrendű vádlott előzetes letartóztatását, és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el. A többi vádlottnál pedig megszüntette a lakhelyelhagyási tilalmat, tekintettel a vádlottak által elkövetett cselekmények súlyára, a várható büntetésre, továbbá arra, hogy eddig mennyit töltöttek már kényszerintézkedés hatálya alatt, illetve mennyi ideig húzódhat még az eljárás.

A tábla döntése nyomán nyilvánvaló, hogy az eredeti 24 vádlott közül 18 ügyében még évekig nem zárulhat le a büntetőeljárás, hiszen az elsőfokú bíróságnak meg kell ismételnie a meglehetősen kiterjedt bizonyítást, vagy ennek egy részét, ha pedig fellebbezésekre kerül sor, akkor ismét másodfokra kerül az ügy.

Szóbeli indoklásában órákon keresztül sorolta Lassó Gábor, a tábla eljáró tanácsának elnöke a hatályon kívül helyezett elsőfokú ítélet hibáit.

A tanácselnök az elsőfokú döntés tényállásában, illetve az egyes cselekmények minősítésének indoklásában ejtett hibák között példaként említette, hogy teljes mértékben hiányzik a tényállás a vádak alól első fokon felmentett egykori bankelnök, Rejtő E. Tibor esetében, holott Kulcsár "Rejtőt mentő előadása korántsem egyértelmű és töretlen". Továbbá a tábla szerint az elsőfokú bíróság adós maradt azzal is, hogy számot adjon az egyes bizonyítékok értékelő, elemző összevetéséről és megindokolja, hogy mely vallomásokat miért fogadta, vagy vetette el.

A tábla kritikai megjegyzéseiből jutott a vádhatóságnak is.

"Furcsa ezt mondani, de azt kellett tisztázni, hogy az ügyészség miben tartja fenn a vádat" - fogalmazott a másodfokú tanács elnöke, aki szerint ez lesz a megismételt elsőfokú büntetőper egyik első megoldandó feladata is. Amennyiben ugyanis az eredeti - fellebbviteli főügyész által a másodfokú eljárásban bírált - sikkasztás vádjától eltér a Fővárosi Főügyészség és például csalásnak minősíti a történteket, akkor az egy merőben új jogi helyzetet teremt: erre a bűncselekményre ismét kiadatási eljárást kell lefolytatni Kulcsár vonatkozásában Ausztriával. Vizsgálni kell, hogy a csalás tényállási elemeinek - tévedésbe ejtés, károkozás - megállapításához szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak-e, továbbá jelentősen megváltozhat a sértettek, és ezzel összefüggésben a különböző jogcímeken - például egy pénzintézet biztosítása nyomán - jelentős összegű kártérítésre jogosultak köre.

A tábla szerint azonban a másodfokú, fellebbviteli főügyészi, illetve védői felvetésekkel ellentétben egyáltalán nem kizárt, hogy az eredeti váddal és az elsőfokú ítélettel összhangban mégiscsak sikkasztás történt, és nem valamiféle más bűncselekmény, például csalás. Ezzel összefüggésben a tanácselnök hosszan ismertette a Kulcsár K&H Banknál, illetve brókercégénél történő foglalkoztatására vonatkozó adatokat. Ez alapján elutasította az elsőrendű vádlott az irányú védekezését, mely szerint neki nem is volt aláírási, rendelkezési jogosultsága a cégnél.

A homályos, bizonytalan váddal összefüggésben az általános bírói gyakorlatban szokatlan módon Lassó Gábor szóbeli indoklásában jelezte: a hatályon kívül helyező végzésben a másodfokú bíróság nem tud konkrétabb iránymutatást adni az elsőfokú bíróságnak.

A sokat támadott szakértői véleményeket védelmébe vette a tábla, amikor kitért arra, hogy a szakértők szerint Kulcsár sem tőzsdei, sem befektetési tevékenységet nem végzett. Így e féle tevékenység nem is fedezhette sikerdíját, ennek fényében pedig a másodfokú bíróság szerint különösen aggályos Kulcsárnak az a védekezése, hogy ügyfeleinek 80 százaléka nem károsult, sőt tetemes hasznot könyvelhetett el. Ugyanakkor Lassó Gábor megjegyezte azt is, hogy a szakértői vélemények nem minden ponton feltétlenül helytállóak, ellentmondásmentesek.

A tanács elnöke kifejtette azt is, hogy védői felvetésekkel ellentétben nem tartja törvénysértőnek, és nem rekeszti ki a bizonyítékok közül Kulcsár Attila ügyészek előtt tett vallomásait.

A szóbeli indoklás szerint súlyos eljárási hiba az is, hogy a Fővárosi Bíróság egyes rendkívül terjedelmes vallomásokat, Kulcsár Attila nyomozás során tett nyilatkozatait nem a büntetőeljárási törvénynek megfelelően ismertette.

A másodfokú határozat kihirdetése után Kulcsár ügyvédje újságírók érdeklődésére üdvözölte a tábla döntését.

A 2003-ban kipattant brókerbotrány ügyében 2005-ben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség elsősorban az Ausztriában kézre kerített Kulcsár Attila, a K&H Equities egykori munkatársának ügyészségen tett saját magát és másokat is terhelő vallomásai alapján.

Az eredeti vád szerint Kulcsár Attila mintegy 23 milliárdos sikkasztást követett el azzal, hogy ügyfelei, állami vállaltok és magáncégek pénzét forgatta jogosulatlanul.

A Fővárosi Bíróság 2008-ban hozta meg most hatályon kívül helyezett elsőfokú ítéletét, amelyben Kulcsár Attilát 8 év szabadságvesztésre és 230 milliós vagyonelkobzásra ítélte és elrendelte előzetes letartóztatását. További hat vádlott kapott még letöltendő szabadságvesztést, és a bíróság akkor kiszabott összesen több mint másfél milliárdos vagyonelkobzást.

A fellebbezések folytán másodfokra került ügyben a vádhatóság és Kulcsár megalapozatlanság és felderítetlenség miatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárást indítványozott, tucatnyi más vádlott azonban ártatlanságát hangoztatta és felmentést kért.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG