Nem alkotmányellenes a Lisszaboni Szerződést kihirdető törvény - Az Alkotmánybíróság határozatáról

2010.07.13. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (Ab) július 12-án hozott határozatában elutasította az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény egésze al­kotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt.

Az indítványozó azt vetette fel, hogy a Lisszaboni Szerződés kötelező hatályának elfogadásával, az abban foglalt reformokra, az új döntéshozatali és működési szabá­lyokra és a bevezetett új intézményekre tekintettel álláspontja szerint „a Magyar Köztársaság független jogállami léte megszűnik”.

Az Ab a határozatban rámutatott arra, hogy az indítványozó magánszemély lé­nyegében ugyanazokat a kérdéseket tette fel, amelyeket számos európai országban a Lisszaboni Szerződés ratifikálása előtt, az abban foglalt reformok horderejére tekin­tettel a tagállami parlamentek, azok képviselői, illetve az eljárásra jogosult egyéb köztisztségek viselői az ottani alkotmánybíróságoknak tettek fel, ott a Lisszaboni Szerződés előzetes alkotmányossági ellenőrzését indítványozva. Magyarországon az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény szerint arra jogosultak nem kez­deményezték a Lisszaboni Szerződés előzetes alkotmányossági szempontú ellenőrzé­sét, így arra nem került sor.

Az Ab megállapította, hogy az ilyen horderejű reformok esetében kívánatos, hogy a megkötni szándékozott szerződés előzetes normakontrolljára sor kerüljön, figye­lembe véve az Ab általános alkotmányvédelmi szerepét. A felvetett alkotmányossági problémáknak utólagos normakontroll hatáskörben történő elbírálására az előzetes normakontroll kezdeményezésére irányuló indítvány hiányában került sor.

Az Ab az indítványban felvetetteket elutasítva rámutatott arra, hogy a Lisszaboni Szerződés reformjai, minden jelentőségük ellenére sem változtattak azon, hogy a Magyar Köztársaság tagállamként, azaz az Európai Unió tagjaként, de továbbra is önálló államként vesz részt az európai integrációban, amelyre a szükséges mértékben ruházott át az Alkotmányból eredő egyes hatásköröket. Ezek gyakorlása vagy to­vábbra is a többi állammal közösen — az európai uniós döntéshozatali szabályoknak megfelelően — vagy az Európai Unió intézményei útján történik.

Az Ab a fentieket összegezve hangsúlyozta, hogy a Lisszaboni Szerződés kötelező hatályának elfogadásával és a törvényben való kihirdetésével a Magyar Köztársaság­nak sem a függetlensége, sem a jogállamisága, sem az önálló állami léte nem szűnik meg.

A határozathoz Lévay Miklós, Paczolay Péter és Trócsányi László alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Bragyova András alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
LISSZABONI SZERZŐDÉS
EURÓPAI UNIÓ