A hivatásosokat hátrányosan érintő törvénymódosítások - Alkotmánybírósághoz fordul a Független Rendőr Szakszervezet

2010.09.16. MTI

Alkotmánybírósághoz fordul a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) a nyugdíjba vonult hivatásosok passzív választójogát korlátozó alkotmánymódosítás miatt - jelentette be Pongó Géza, a szakszervezet főtitkára csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján.

Úgy fogalmazott: bár a kormányzat meghirdette a nemzeti együttműködést, a civilekkel, szakszervezetekkel történő konzultációt, ez a rendészeti területen mégsem valósult meg, a szakszervezeteket kihagyják a törvénymódosítások előkészítéséből és a konzultáció mindössze tájékoztatássá silányult.

Mint mondta, a kormányzat több fontos, a rendészeti pályán dolgozókat hátrányosan érintő törvénymódosítás kidolgozásába nem vonta be a szakszervezeteket, ez ellen pedig a szakszervezet tiltakozik.

Példaként említette a nyugdíjba vonult hivatásosok passzív választójogát korlátozó alkotmánymódosítást, amelyet a szakszervezet elfogadhatatlannak tart. Kiemelte: elfogadhatatlan a visszamenőleges hatályú szabályozás, aminek nem látják érdemi indokát, egyébként pedig az új szabályozás álláspontjuk szerint alapvető állampolgári jogokat sért.

Pongó Géza kitért arra: demokratikus ország nem engedheti meg, hogy a nyugállományba vonuló rendőrt 3 évig korlátozzák a választhatóságban. A szakszervezet ezért az Alkotmánybírósághoz fordul.

Közölte, hogy az FRSZ a 98 százalékos különadó, "a hadisarc" bevezetése miatt ugyancsak az Alkotmánybírósághoz fordul. Jelezte: értik a kormányzat azon szándékát, hogy megakadályozzák a kirívó fizetéseket, végkielégítéseket, ez azonban a kormányzat közlésével szemben igenis érinti a rendőröket.

Hangsúlyozta: amikor egy rendőr 25-30 év szolgálat után nyugdíjba vonul, kifizetik neki a "bent maradt" szabadságát, amit a munkáltató nem tudott kiadni, és megilleti a hat hónapos felmentési idő is. A kétmillió forintos "plafon" és a 98 százalékos különadó azonban már érinti a kiemelt főelőadói, főreferensi beosztásból nyugdíjba vonulókat, a jogszabály ráadásul a februárban nyugdíjba vonultakra is vonatkozik. A szakszervezet ezért is az Alkotmánybírósághoz fordul.

Azért is a testülethez fordulnak, mert bár az úgynevezett "hűségpénzből" levonják a nyugdíjjárulékot, az mégsem számít bele a nyugdíjalapba. Mint mondta, a szocialista kormányzat úgy döntött, hogy a 25 éves szolgálati viszonnyal rendelkezők - akik már nyugdíjba vonulhatnának -, ha vállalják a 3-5 éves továbbszolgálatot, akkor havi bruttó 50 ezer forint "hűségpénzt"kapnak. A szakszervezet szerint viszont elfogadhatatlan hogy bár a hűségpénzből levonják a nyugdíjjárulékot, az nem számít bele a nyugdíjalapba.

A szakszervezet sérelmezi azt is, hogy a fokozottan veszélyes munka elismerésére szolgáló 1,2-es szorzót - vagyis, hogy egy év munka 1,2 évnek számított - az előző kormány 2011. január 1-jétől meg kívánta szüntetni, az erre vonatkozó kormányrendelet meg is született. Majd a szakszervezet megállapodott a kormánnyal arról, hogy május végéig módosítják a rendeletet és nem szüntetik meg ezt a kedvezményt. Ez azóta sem történt meg - szögezte le a szakszervezet főtitkára.

Az 1,2-es szorzó a közterületen dolgozókat illeti meg, körülbelül 20 ezer embert a rendőrségnél és 2-3 ezret a vám- és pénzügyőrségnél.

A szakszervezet emellett a rendőrök sérelmére elkövetett bűncselekmények esetében a büntetési tételek szigorítását szorgalmazza.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
JOGALKOTÁS
RENDŐRSÉG