Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Diák-hitelezzünk?

2001.10.15. Eduport

2001. október 11-én nagyszabású konferenciát tartott a kormányzat a diákhitelről a Veszprémi Egyetemen. Az eseményt Sió László politikai államtitkár nyitotta meg, ezt követően Róbert Péter a TÁRKI vezető kutatója tartott előadást a felsőoktatás és az életszínvonal kapcsolatáról. Kiderült, hogy a kutatások szerint a diplomával rendelkezők 180-200 százalékkal többet keresnek, mint az azonos korosztály diploma nélküli tagjai.

Szerinte a Diákhitel nem arra való, hogy kiváltsa a hallgatóknál a munkát (már nem a szénrakást, hanem a szakmájukhoz kapcsolódót), hiszen az aki az egyetem vagy főiskola mellet dolgozik, az sokkal nagyobb eséllyel boldogul később a munkaerőpiacon.

Vámos Zoltán a General Electric Lighting Europe technológiai alelnöke meggyőzte a hallgatóságot arról, hogy a magyar diplomának van értéke a világban, ezért érdemes bele pénzt fektetni. A GE megversenyeztette a magyar és az USA-beli kutatócsoportját egy projektben, és a magyarok fölényesen győztek, ami azt bizonyította a világ egyik legnagyobb vállalatcsoportjának, hogy a magyar agynak helye van a kutatás-fejlesztés területén.

Setényi János vezető tanácsadó az Expanzió Humán Tanácsadónál. A hallgatóság elé tárta a világban jelenleg működő diákhitel-rendszerek működését, és a tanulás költségeinek fedezeti oldalát. Feketén-fehéren látható volt, hogy míg az állam a normatívával és a Bursával, az önkormányzatok a Bursával, a munkáltatók a tanulmányi ösztöndíjjal, és a család a maradék kiadásokkal járul hozzá a hallgató tanulmányaihoz addig az alany nagyrészt csak tanul. A Diákhitel lehetőséget ad a hallgatónak is, hogy befektessen saját tudásába, és a tudásával megkeresett pénzből fizesse vissza azt.

A magyar diákhitel rendszer az ausztrálhoz áll a legközelebb

A világon háromféle rendszer működik ennek véghezvitelére: az amerikai rendszer szerint a hallgató keményen fizet a tanításért, és ezt vagy a család vagy banki hitelből a delikvens fizeti, majd fix havidíjas kölcsönként adja vissza a pénzintézetnek. Az angol rendszer ennél emberségesebb, hasonló a Magyarországon bevezetett diákhitelhez, de a visszafizetés élethossziglani. Vannak rendkívül bőkezű országok, mint Hollandia, ahol nem is érdemes kikerülni az iskolapadból annyi a támogatás, ám ez hosszú távon nem tartható, mert még a legerősebb gazdaság is összeroppanhat a teher alatt. A magyar diákhitel-rendszer az ausztrálhoz áll a legközelebb, amit a legkorszerűbbnek tartanak ma.

Az oktatás színvonalát is növelheti a diákhitel

Pozitív folyamatokat fog elindítani az országban, mert mindenki meg fogja gondolni, hogy mibe fekteti a pénzét, és ha tanul valahol, akkor az oktatás színvonalát is meg fogja követelni az intézménytől.

Almássy Kornél a Hallgatói önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke felvázolta a jelenlegi állami támogatási rendszert és a diákhitel 1999 óta folyó útját. Felhívta a figyelmet arra, hogy még van mit fejleszteni a rendszeren, mert nincs összhangban a kredit-rendszerrel, és inflációkövetés sincs beépítve az alapoknál. Az ezt követő ebéd után fórumbeszélgetés volt, amin a hallgatóság kérdéseire és aggályaira adtak a résztvevők hol megnyugtató, hol kevésbé kielégítő válaszokat.

  • kapcsolódó anyagok
OKTATÁSÜGY
DIÁKHITEL