Új Széchenyi Terv: egészségipar, zöldgazdaság, foglalkoztatás

2011.01.14. Jogi Fórum

Új kitörési pontként az egészségipar és a zöldgazdaság fejlesztését, valamint a foglalkoztatás növelését célozza az Új Széchenyi Terv, amelyet pénteken mutatott be Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter és Fellegi Tamás fejlesztési miniszter. A pályázatokat a jövő héten ismertetik részletesen.

Az Új Széchenyi Terv célja, hogy talpra állítsa a magyar gazdaságot, beindítsa a növekedést, és tíz év alatt egymillió új munkahely teremtését segítse elő - mondta Orbán Viktor, aki szerint a magyar embert megöli a tétlenség, és minél kevesebben dolgoznak az országban, annál rosszabb lesz élni Magyarországon, mert a hangulat is egyre rosszabb lesz. A gazdaságpolitika középpontjába ezért a munkát kell állítani. Magyarországon jelenleg a munkára képes embereknek csak az 55 százaléka dolgozik, míg az EU-ban ez 65 százalék. Ezért először el kell érni az EU-átlagot, majd azt meg kell haladni.

Orbán Viktor: nem lehet elbújni a munka elől

A miniszterelnök kijelentette: Magyarországon nem lehet elbújni a munka elől, és nem lehet kimenekülni a munkaerőpiacról azt remélve, hogy majd az állam munka helyett valamilyen, másoktól beszedett adókból szociális juttatásokat fog fizetni; ez ugyanis nem korrekt eljárás. A strukturális reformprogramok célja, hogy mindenkit meghívjon és bent tartson a munkaerőpiacon.

Magyarország nem költhet annyit, mint amennyit költ; vannak célok, amelyekre nem költhet, mert nem igazolhatók azok, vagy mert pazarlóak, és vannak bevételek, amelyeket nem szed be, pedig be kellene, ezért a kiadásokat csökkenteni kell, bizonyos területeken pedig a bevételeket növelni – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán ugyanakkor hozzátette, hogy ez nem megszorítás, hanem újjászervezés, amely helyreállítja a pénzügyi egyensúlyt, ez tartja majd 3 százalék alatt a költségvetési hiányt, és teszi lehetővé az államadósság csökkentését.

A miniszterelnök áttekinthetetlennek, követhetetlennek nevezte a korábbi pályázati rendszert, amely szerint kiszolgáltatottságra ítélte a pályázókat és többeknek hatalmi pozíciókat biztosított. Véleménye szerint a kormányoldal kétharmados parlamenti többsége és az ebből fakadó politikai stabilitás a "legkomolyabb versenyelőnye" ma Magyarországnak.

A kilenc hónap eredményei között említette például a politikai osztály létszámának megfelezését, a hamis számokra épülő büdzsé stabilizálását, a minden idők legalacsonyabb kulcsára épülő, arányos adórendszert, az alacsony társaságiadó-kulcsot, az ismét hároméves gyest, a kettős állampolgárságot, az állami vezetők "horribilis jövedelmeinek megzabolázását", a bűnözéssel szembeni szigorúbb fellépést és az adóhivatal korszerűsítését. Bár óriási vitákkal kísérve, de megmentették az összeomlástól a nyugdíjrendszert, mielőtt előállt volna az a helyzet, hogy az állam a nyugdíjfizetési kötelezettségét nem tudja teljesíteni.

Matolcsy György: 2014-ig öt százalékkal emelkedhet a beruházási ráta

Az Új Széchenyi Terv 2011-2014 között 7.000 milliárd forint forrással évi 5 százalékponttal emeli majd meg a beruházási rátát - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter. Ezzel a magyar GDP-arányos beruházási ráta 2014-re mintegy 25 százalékos szintre nő majd, a magyar GDP pedig a 4-6 százalékos sávba emelkedik. A miniszter kiemelte: így 2014-ig mintegy 300 ezer új munkahely jöhet létre.

Matolcsy György szerint Magyarország 2010 második felében gazdaságtörténeti bravúrt hajtott végre: a kormány konszolidálta az államháztartást, miközben nem léptetett életbe megszorításokat, és ennek révén lehetővé válik, hogy az államháztartás hiánya tartósan 3 százalék alatt maradjon a GDP-hez mérten. A konszolidációval elérhetővé vált, hogy az Európai Unióban Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen állam, amely képes lesz az államadósság szintjét csökkenteni a GDP-hez viszonyítva. Hangsúlyozta: a kormány elkötelezett abban, hogy 2011-14-ben az államháztartási deficit 3 százalék alatt maradjon. Erre az EU tagországai közül mindösszeg 3-4 állam lesz képes.

Az Új Széchenyi Terv az elsőhöz képest három új kitörési pontot is tartalmaz, így az egészségipar fejlesztésére helyezi részben a hangsúlyt, köztük a gyógyászati beruházásokra, a gyógyturizmusra, emellett a zöldgazdaság is új kitörési pontnak számít, és a foglalkoztatás erőteljes növelése is a prioritások között szerepel.

Matolcsy György kifejtette: 2011-14 között 7.000 milliárd forint áll majd rendelkezésre a gazdasági fejlődés ösztönzésére, ebből 4.000 milliárd forintot már lekötöttek, 2.000 milliárd forint új forrás lesz, és mintegy 1.000 milliárd forintot jelentenek azok a források, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank nyújt majd a gazdaságfejlesztésre.

Fellegi Tamás: megújul a fejlesztéspolitika

Megújul a fejlesztéspolitika, amely mögött nemcsak uniós, hanem hazai és nemzetközi fejlesztési források is lesznek, a forráskihelyezés pedig gyorsabb és egyszerűbb lesz - hangsúlyozta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. A szabadon felhasználható uniós fejlesztési forrás 2013-ig 2.000 milliárd forint. Az ÚSZT keretében 93 új konstrukciót hirdetnek meg 1.100 milliárd forint tőkekihelyezéssel. Az idén a szabadon felhasználható 2.000 milliárd forint uniós forrás 55-60 százalékát a gazdaságba juttatják az ÚSZT-ben szereplő hét prioritás mentén.

A pályázatok a kis- és középvállalkozásokra is koncentrálnak, és ehhez egyszerűbben elérhető hatékony pénzügyi eszközöket is társítanak, köztük mikro hiteleket, a Magyar Fejlesztési Bank megújult hitelkonstrukcióit, és a Széchenyi Kártya kibővített programjában lévő forgóeszköz, beruházási és önerő hiteleket.

Nemzeti programok is indulnak az ÚSZT-ben a közös nemzeti célok megvalósítására, ilyenek például a közlekedési programok, köztük a komáromi híd építése, a közösségi közlekedés átalakításához szükséges városokon belüli autóbusz és vasúti közös pályaudvarok, a GSM-R technológiára épülő rendszer vasúti telepítése. A nemzeti program keretében a térségek turisztikai lehetőségeit is fejlesztik a Balaton, a Tisza-tó térségében, illetve elindul az Ős-Dráva program, valamint a Budai Vár rekonstrukciója. A tudásgazdaság növelése érdekében felgyorsítják a Talentis programot, megvalósul a szegedi szuperlézer projekt. A nemzeti programok közé tartoznak továbbá a sportfejlesztések, az egészségügy korszerűsítése, a közigazgatási ügyfélhálózat kiépítése, a Moszkva tér felújítása, a pécsi konferencia központ állami kezelésbe vétele és hasonló konferencia központ kialakítása Budapesten. A pályázatok a jövő héten ismertetik részletesen.

  • kapcsolódó anyagok
GAZDASÁGI JOG
EGÉSZSÉGÜGY
KORMÁNYZAT