Összefoglaló az Alkotmánybíróság 2011. március 7-8-i teljes üléséről

2011.03.11. Jogi Fórum/ AB

Az Alkotmánybíróság a 2011. március 7-8-i teljes ülésen megtárgyalta a napirendjén szereplő előterjesztéseket. A március 7-i ülésen az Alkotmánybíróság tagjai emellett fogadták az Európa Tanács Velencei Bizottsága küldöttségét. A megbeszélésen az Alkotmánybíróság hatásköreivel kapcsolatos elképzeléseket tekintették át a felek a készülő új alkotmányban.

A testület tagjai a kétnapos ülésen az alábbi ügyekben hoztak döntést:

  • Az ügyészség társadalmi szervezetek működése feletti törvényességi felügyelete gyakorlásával kapcsolatos, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (525/B/2001. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította: az Országgyűlés az Alkotmány 63. § (1) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzetet idézett elő azáltal, hogy nem alkotta meg azokat a különös törvényi rendelkezéseket, amelyek alapján az ügyész – az Alkotmánynak megfelelően – törvényességi felügyeletet gyakorolhat az egyesületek felett. Az Alkotmánybíróság ezért felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2011. december 31-ig tegyen eleget. A határozat indokolása szerint a jelenleg irányadó szabályok nem rendelkeznek arról, hogy az ügyészség ellenőrzési jogköre mire terjed ki: az egyesület teljes működésére vagy csak az általános érvényű, illetve egyedi döntéseire. Nem rendezi törvény, hogy az ügyészség eljárhat-e hivatalból vagy csupán kezdeményezésre, és nem szabályozza azt sem, hogy az ügyész az ellenőrzés során mit tehet, és ha törvénysértést észlel, miképpen cselekedhet. Tekintettel arra, hogy az ügyészi kontroll lehetősége korlátozza az egyesüléshez való alapjogot, ezért a törvényhozónak pontosan meg kell határoznia, hogy mire terjed ki az ügyészség hatásköre, és hogy e hatáskör mit foglal magában.

  • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 57/B. § (1) és (2) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (412/B/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította: a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény támadott rendelkezései alkotmányellenesek, ezért azokat 2011. május 31-ével megsemmisíti. Az indítványozók szerint azért alkotmányellenesek a pótszabadságra vonatkozó rendelkezések, mert a magasabb vezető és a vezető állású közalkalmazottak fizetett szabadsága elfogadható indok nélkül kisebb, mint az „ugyanolyan szolgálati idővel ugyanolyan kvalifikált munkát végző beosztott munkatársaiké”, illetve a vezetők is több szabadságra lennének jogosultak, amennyiben besorolás szerinti munkakört látnának el. Az Alkotmánybíróság indokolásában rámutatott: nincs ésszerű indoka annak, hogy a magasabb vezető, illetve vezető állású közalkalmazottak rendes szabadsága miért csak bizonyos esetekben tükrözi a rendes besorolású közalkalmazotti munkakörökéhez képest a nagyobb mértékű szabadságot. Nincs ésszerű alkotmányos indoka annak sem, hogy egyes nem vezető beosztású, de azonos fizetési osztályban és fizetési fokozatban lévő közalkalmazottak rendes szabadsága miért azonos a vezető és magasabb vezető beosztású közalkalmazottakéval; ahogy az sem, hogy más esetekben meghatározott azonos fizetési osztályban és fizetési fokozatban lévő rendes besorolású közalkalmazottakhoz képest a vezető, illetve magasabb vezető beosztású közalkalmazottak miért jogosultak kevesebb rendes szabadságra.

  • A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 67. § (4) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1411/B/2010. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 67. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az indítványozó szerint az árvaellátás az árva 16. életévének betöltéséig jár, azonban ha tanulmányokat folytat, akár 40 éves koráig is részesülhet árvaellátásban. Ez szerinte azt eredményezi, hogy az árvaellátásban részesülő személy az okozott károkért nem felel, nem kell helytállnia, a vele szemben támasztott követelések behajthatatlanok lesznek. Az Alkotmánybíróság szerint azonban a támadott rendelkezés nem ellentétes az Alkotmánnyal, mert az árvaellátás kedvezményezése nem feltétlenül jelenti azt, hogy a végrehajtást kérő nem juthat hozzá a követeléséhez. Az adott szabály kizárólag az árvaellátásra vezetett végrehajtást érinti, és nem vonatkozik az árvaellátásban részesülő személy esetleges más jövedelmére, továbbá az ingóságaira vagy ingatlanvagyonára vezetett végrehajtásra sem.

  • Temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (132/B/2008. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság szerint a támadott jogszabályban a szerződési szabadság korlátozása tárgyilag szigorúan körülhatárolt: csak a köztemetőkre vonatkozik, ott is csak a köztemetőn belüli, taxatíve meghatározott részszolgáltatásokra. A törvény rendelkezései nem zárják ki, hogy ezeket a részszolgáltatásokat a köztemetőn kívül mások végezzék.

  • A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 1. § (1) bekezdésének utolsó mondata, valamint a törvény mellékletének Sármellék települést a hévízi kistérségbe soroló rendelkezése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (1367/B/2007. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 1. § (1) bekezdésének utolsó mondata, valamint a törvény mellékletének Sármellék települést a hévízi kistérségbe soroló rendelkezése alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítványokat. Az Alkotmánybíróság szerint az a körülmény, hogy a törvény melléklete valamely települést egy adott kistérséghez tartozónak tekint, nem üresíti ki és így nem sérti az adott település társuláshoz való jogát.

  • A Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 137. § (6) bekezdés második mondata és (7) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (652/B/2004. Ab határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 137. § (6) bekezdés második mondata és (7) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a távol töltött időre járó díjazás szabályozása szempontjából a keresőképes, illetőleg a keresőképtelen munkavállaló megkülönböztetése nem indokolatlan. A betegszabadság funkciójában tér el a rendes szabadságtól, vagy fizetett távolléttől. A pihenőnap és a szabadság kiadása kötelező, célja a munkavállaló heti, évi munkavégzése mellett a regenerálódásának, vagyis keresőképessége fenntartásának biztosítása. Ugyanakkor a betegszabadság feltétele a munkavállaló orvos által igazolt keresőképtelen állapota, amely csak annyiban tér el a táppénzre jogosultságtól, hogy nem az egészségbiztosítási jogviszony, hanem a munkaviszony függvénye. A betegszabadság tartamára a munkavállaló szociális jellegű ellátásra tarthat igényt, ezért a díjazás számítási módja sem hasonlítható össze az egyéb címen biztosított távollét díjával.

  • A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 167. § (1) bekezdés első mondata és a 252. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozat (283/B/2004. AB határozat);

Az Alkotmánybíróság elutasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 167. § (1) bekezdés első mondata és a 252. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az eljárási cselekményeknek a jegyzőkönyv mellett más módon való rögzítésének kívánalma kívül esik a hatékony jogorvoslathoz való jogból következő büntetőeljárási jogok körén. A sérelmezett szabályozás és az Alkotmány 57. § (5) bekezdése között nincs alkotmányossági szempontból értékelhető összefüggés.

  • A magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény már hatályon kívül helyezett 123. § (6) bekezdés első mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült, eljárást megszüntető végzés (98/B/2007. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság megszüntette a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) bekezdés első mondata alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló eljárást. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény támadott rendelkezését a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló 2010. évi C. törvény 2010. november 3-ával új szöveggel állapította meg, amely az indítványozó által kifogásolt rendelkezéseket már nem tartalmazza.

  • A magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény már hatályon kívül helyezett 123. § (6) és (8) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült, eljárást megszüntető végzés (1229/B/2008. AB végzés);

Az Alkotmánybíróság megszüntette a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 123. § (6) és (8) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló eljárást. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az törvény 123. § (6) bekezdését a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló 2010. évi C. törvény 2010. november 3-ával új szöveggel állapította meg, amely az indítványozó által kifogásolt rendelkezéseket már nem tartalmazza. Míg a törvény.123. § (8) bekezdését a 2010. évi C. törvény 13. § l) pontja 2010. november 3-ával hatályon kívül helyezte. 

A határozatok teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján→

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
JOGALKOTÁS
KORMÁNYZAT