Az un. MOL-INA ügy

2012.01.30. Jogi Fórum/ Központi Nyomozó Főügyészség

A Központi Nyomozó Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az un. MOL-INA ügyben.

A Horvát Köztársaság Államügyészsége a 2011. júniusi jogsegély kérelmében a MOL Nyrt. igazgatóságának elnöke gyanúsítottként történő kihallgatását kezdeményezte a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészségénél, mivel az adataik szerint két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009. júniusában – egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján – 10 millió Euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, a MOL INA vállalat irányítására történő meghatározó befolyásszerzése érdekében.

 

A Legfőbb Ügyészség – a vonatkozó nemzetközi szerződés biztosította lehetőséggel élve – arról tájékoztatta a horvát ügyészséget, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat a magyar ügyészségnek nem áll módjában teljesíteni, mivel az a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztetné.

 

Tekintettel arra, hogy a bűncselekmény megtörténtét kizárni nem lehetett, ezért – a jogsegélykérelmet feljelentésként értékelve – a Központi Nyomozó Főügyészség 2011. július 14. napján nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el.

 

A széles körű nyomozás keretében a főügyészségünk számos banki- és cégadatot szerzett be, egy ciprusi cég magyarországi kereskedelmi képviseletén házkutatást tartott, okirati bizonyítékokat foglalt le, illetve szerzett be, továbbá több magyar és egy orosz állampolgárt is tanúként hallgatott ki.

 

A beszerzett nagy mennyiségű adatot értékelve, a Központi Nyomozó Főügyészség megállapította, hogy a MOL Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény.

 

A főügyészség a nyomozása során felderítette, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó, két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem pedig közvetve nem tartozik a MOL érdekeltségébe. Ezzel szemben mindkét cég egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik.

 

A MOL a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd-től évek óta vásárol gázolajat.

 

A nyomozás adatai szerint az említett ciprusi cégek 2009. júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek – összesen 10 millió Euró értékben – egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast&Shipping AG-vel, azonban ezen szerződések nem a kötődnek sem a MOL-hoz, sem annak vezetőihez vagy képviselőihez.

 

A tanúvallomások szerint a szerződések és a pénz átutalások a „Drúzsba Adria” olajvezeték kétirányúvá tételét, illetve az olajvezetékhez kapcsolódó tárolókapacitás bővítését célzó (egyébként eredménytelen) lobbi-tevékenység kifejtését szolgálták a ciprusi cégekben tényleges üzleti érdekeltséggel bíró orosz nagybefektető érdekében.

 

A főügyészségünk nyomozása során beszerzett bizonyítékok egyértelműen cáfolták azon két horvát állampolgár – közvetett bizonyítéknak minősülő – tanúvallomását, akiknek a vallomására alapítva kérte a horvát ügyészség a MOL vezérigazgatója gyanúsítotti kihallgatását.

 

Fentiek alapján az volt megállapítható, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakkal szemben, a MOL érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntettük. Mindez nem érinti azt a lehetőséget, hogy a szóban forgó pénzeszközöket más személyek, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésében használták. Ebben a tekintetben a horvát hatóságok folytatják az eljárást.

 

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
ÜGYÉSZSÉG