ÁSZ: Az MNB működése két szempontból sem volt törvényes

2013.02.13. Jogi Fórum / MTI

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata arra a megállapításra jutott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működése két szempontból sem volt törvényes - mondta Domokos László, az ÁSZ elnöke a számvevőszék szerdai sajtótájékoztatóján, amikor az ÁSZ a jegybank 2011-es működését vizsgáló számvevőszéki jelentést mutatta be.

Elmondta: az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Egyúttal rámutatott: a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a 7 legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF-nek), 2010. augusztus 23-ig.

Az Állami Számvevőszék munkatársai a jegybank 2011. évi gazdálkodásának szabályszerűségét és a költségtakarékosság érvényesülését vizsgálták az MNB ellenőrzése során. Az ellenőrzés kiterjedt az MNB kizárólagos tulajdonában lévő Pénzjegynyomda Zrt. és a Pénzverő Zrt. feletti, a 2007-2011. évekre vonatkozó tulajdonosi joggyakorlásra, valamint a központi költségvetéssel összefüggő elszámolások szabályszerűségének vizsgálatára.

Domokos László, az ÁSZ elnöke közölte: az Állami Számvevőszék törvényi felhatalmazás alapján, új módszertan alkalmazásával ellenőrizte a MNB működését és a központi költségvetéssel kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét.

A számvevőszéki ellenőrzés megállapította: az MNB irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerének 2011. évi és 2012. I. félévi működése alapvetően megfelelt a hatályos jogszabálynak.

Domokos László kiemelte: az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az MNB iratkezelési szoftvere nem rendelkezett az előírt tanúsítvánnyal.

Az IMF-nek nyújtott adatszolgáltatás is a hitelintézeti törvénnyel ütköző volt, mivel felhatalmazás nélkül, az üzleti titok körébe tartozó adatokat adott át az IMF-nek a jegybank - mutatott rá Domokos László.

Makkai Mária felügyeleti vezető közölte: az MNB a 7 legnagyobb magyarországi kereskedelmi bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról az IMF felé naponta adott adatokat egészen 2010. augusztus 23-ig, míg az Európai Unió felé hetente közölt ilyen adatokat, míg ugyanezen bankok swap ügyleteiről az IMF-nek hetente jelentett adatokat az MNB.

Ismertette: a költségvetési kapcsolatot érintő kiegyenlítési tartalékok elszámolásai az MNB-ben a belső szabályzatoknak megfelelően történtek. Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), mint az államháztartásért felelős minisztérium a kiegyenlítési tartalékok elszámolásával és térítésével kapcsolatban azonban számszaki, vagy egyéb ellenőrzést nem végzett - olvasható a számvevőszék jelentésében.

Az ÁSZ elnöke kiemelte: a központi költségvetésnek 2007-ben és 2010-ben az akkor hatályos jogszabályi előírások szerint összesen 31,9 milliárd forint térítési kötelezettsége volt a jegybank felé. A kiegyenlítési tartalékok összevonását előíró, 2011-től hatályos jogszabályi változás célszerű volt, mert a módosítás mérsékelte annak kockázatát, hogy a központi költségvetésnek fizetési kötelezettsége keletkezzen az MNB-vel szemben - mondta az ÁSZ elnöke.

Makkai Mária felügyeleti vezető szólt arról is, hogy a jegybank kizárólagos tulajdonában lévő társaságok működését meghatározó jogszabályi környezet nem egyértelmű, hiányos, ugyanis a stratégiai jelentőségű, állami monopol tevékenységet ellátó két társaság nem minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak. Az ÁSZ felügyeleti vezetője kifejtette:nem tisztázottak az MNB-nek a társaságokkal kapcsolatos vagyonkezelői feladatai, többek között az, hogy a társaságok végezhetnek-e a jegybanki tevékenységgel összefüggő feladataikon túl úgynevezett piaci feladatokat.

Elmondta: az MNB a tulajdonosi pozícióját és a leányvállalatok fejlesztését az euró magyarországi bevezetéséhez igazodva határozta meg, az euró-céldátum eltörlésével azonban nem vizsgálta felül a Pénzjegynyomda Zrt.-re vonatkozó stratégiáját. Makkai Mária felhívta a figyelmet, hogy a jegybank a társaság eredményét minden évben osztalékként elvonta, ami veszélyeztetheti a Pénzjegynyomda hosszú távú működését és a bankjegy-kibocsátás biztonságos ellátását.

Makkai Mária kitért arra: a 2011-es banküzemi költség csaknem 12 milliárd forint volt, amely mind az előző év, mind a tervezett költségekhez képest is csökkent. Az alacsonyabb költségszinthez hozzájárult a tervezettnél alacsonyabb létszám, költségcsökkentő intézkedések, a tervezett beruházások elmaradása - olvasható a számvevőszéki jelentésben.

A költséghatékony gazdálkodást a létszámarányos hatékonysági mutatók nem támasztják alá - szögezte le az ÁSZ jelentése. Ezen túl a javadalmazás (az alapbér, a bónusz és a más típusú juttatások) szintje meghaladja a kereskedelmi banki átlagot. A 2011-es 4,3 százalékos bérfejlesztés mellett az alapbéren felül fizetett bónuszok mértéke nem változott, miközben a hazai kereskedelmi banki ágazatban már 2010-ben is átlagosan 18 százalékkal csökkent. Az MNB cafeteria kerete kétszerese a kereskedelmi bankoknál jellemző nagyságnak - mondta az ÁSZ elnöke.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
MNB