Az alkotmánymódosítással javulhat az alkotmánybíráskodás hatékonysága - A Századvég Alapítvány elemzése

2013.04.18. Jogi Fórum / MTI

A Századvég Alapítvány elemzése szerint az alaptörvény-módosítás nem szűkíti az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét, sőt a változások javíthatják az alkotmánybíráskodás minőségét, legitimitását és hatékonyságát.

A Századvég Alapítvány az alaptörvény-módosítás egyes elemeiről készített elemzést.

Az alkotmánymódosítás leginkább vitatott eleme a korábbi alkotmány alapján hozott határozatok hatályon kívül helyezése - írta az alapítvány. Ezzel kapcsolatban azt emelik ki, hogy bár a korábbi döntések hatályon kívül helyezése mögött racionális szakmai érvek állnak, mégis kétségesnek tartják, hogy ez érdemi változást hoz majd a testület ítélkezési gyakorlatában.

A Századvég Alapítvány - az alkotmánybírói függetlenség szempontjából - megnyugtatónak gondolja, hogy a változás valódi hatásáról maga az Ab dönt majd a jövőben.

Az alapítvány szerint a nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi szempontú alkotmánybírósági felülvizsgálata olyan különleges lehetőség, ami vagy csak rendkívüli körülmények között, vagy csak kifejezett alkotmányos felhatalmazás alapján alkalmazható.

A negyedik módosítás azzal, hogy kifejezetten elismerte a formai felülvizsgálhatóság lehetőségét, semmiképp sem jelent visszalépést a testület húszéves gyakorlatához képest - olvasható elemzésben.

Az alaptörvény módosításának egyházalapításra vonatkozó része kapcsán arról írnak, hogy a módosítás és az annak alapján az Országgyűléshez benyújtott törvényjavaslat olyan komplex elismerési rendszert dolgozott ki, amely valamennyi eddig felmerült - sokszor nem alap nélküli - félelmet eloszlat a kérdésben.

"Ezzel Magyarországon olyan elismerési rendszer jön létre, amelynek alapvető elemei alkotmányossági aggályokat nem vethetnek fel, illetve más uniós országoknál is megtalálhatóak" - áll a sajtóanyagban.

A Századvég Alapítvány félrevezetőnek tartja azt az állítást, amely szerint a hallgatói szerződés kifejezetten az Ab "ellenállásának letörése miatt vált az alaptörvény részévé". Az alapítvány kutatóinak álláspontja szerint az Ab kizárólag formai alapon semmisítette meg a hallgatói szerződés alacsonyabb jogforrási szintű szabályozását. "Éppen ezért az elemzés is arra a következtetésre jut, hogy a jelenleg az Országgyűlés előtt álló, jelentősen könnyített feltételrendszer ki fogja állni az alkotmányosság próbáját" - írták.

A hajléktalanság kérdése kapcsán kifejtik, hogy a hajléktalanság magyarországi állapotát vizsgálva az látható, hogy az ellátórendszer működőképességének megőrzésén kívül nem sok javulás volt tapasztalható a rendszerváltozás óta. Az alapítvány szerint "így kifejezetten üdvözlendő, hogy a mostani kormányzat az ellátórendszer javításával és az érintettek ellátórendszer felé terelésével akarja elősegíteni a hajléktalanok jobb életkörülményeit".

Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökének peráthelyezéssel kapcsolatos hatáskörével kapcsolatban a Századvég Alapítvány kutatói fontosnak tartják az olyan garanciarendszer kiépítését, amely megakadályozza még az elvi lehetőségét is annak, hogy a politikai motívumok árnyéka az egyes döntésekre rávetődjön.

Az elemzés amellett érvel, hogy a most az Országgyűlés előtt lévő törvénymódosítások, amelyek az OBH-elnök döntését csak meghatározott ügycsoportok tekintetében, törvényi szinten rögzített objektív kritériumok mellett, az Országos Bírói Tanács kifejezett egyetértésében és a jogorvoslati jog biztosítása mellett teszik lehetővé, elegendőek ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége valóban megkérdőjelezhetetlen legyen.

Ezzel kapcsolatban ugyanakkor kifejezetten nyitottnak kell lenni a jobbító szándékú tanácsok, nemzetközi vélemények irányába - tették hozzá.

A politikai reklámok kérdésében az elemzés arra hívja fel a figyelmet, hogy a kormánypártok által javasolt megoldás uniós összehasonlításban abszolút elfogadott és bevett gyakorlat.

A Századvég Alapítvány ugyanakkor kitért arra, hogy "a mostani felfokozott politikai helyzetben érdemes a jogalkotónak és az alkotmányozónak valamiképpen tekintettel lennie az Alkotmánybíróság korábbi döntésére azért, hogy a szükségtelen politikai vitákat ez ügyben elkerülje".

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS