Uniós pénzek mellé uniós kontroll - Az Európai Ügyészség felállításáról

2013.10.24. Jogi Fórum / Fábián Erika

Európai ügyészség felállítását sürgeti az Unió a visszaélések kivizsgálására, s ugyan évről évre nő a költségvetését érintő bűncselekmények száma, az európai ügyész prototípusát a legtöbb tagállam - köztük Magyarország is - kifogásolja.

Évente legalább 500 millió euró tűnik el az EU kasszából olyan bűncselekmények miatt, melyeket pályázati pénzek, uniós források felvételével kapcsolatban követnek el. A Bizottság minden évben jelentést készít az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelméről, mely szerint nyilvánvaló, hogy évről évre nő a költségvetését érintő visszaélések száma. Lényeges probléma az is, hogy a tagállamok nem egyenlő mértékben fordítanak figyelmet a bűncselekmények kivizsgálására. A Bizottság szerint a potenciális kár mértéke nagyon jelentős, sok esetben azonban nem történik vádemelés, vagy egyáltalán nem is indul nyomozás az elkövetők ellen.

Egy bizottsági felmérés – mely 2006-2011 között vizsgálta a tagállamoknak átadott ügyeket a meghozott bírósági határozatok aránya tekintetében – megállapította, hogy bizonyos országokban (Finnország, Litvánia) minden átadott ügyben megindult a szükséges eljárás és bírósági határozat is született, míg mások (Ausztria, Belgium, Franciaország, Luxemburg, Hollandia,Szlovákia, Románia) csak az ügyeknek közel a felében döntöttek; egyes tagállamokban (Lengyelország, Spanyolország, Magyarország) pedig csak kevés ügy jutott el a bírósági határozatig. A legtöbb visszaélés (225 ügy) Romániában merült fel, aki ezeknek az ügyeknek a 57%-ban folytatott le eljárást és mindössze 24%-ban született marasztaló ítélet. A második helyet Németország szerezte meg, ahol 168 ilyen cselekményt regisztráltak a vizsgált időszakban, ezek 68%-ban hoztak bírósági határozatot, döntő többségében marasztaló ítéletet.

A Bizottság, megelégelve az EU-büdzsé büntetlen fosztogatását, tavaly határozott lépésre szánta el magát a csalások visszaszorítása ellen és komoly stratégiát alkotott a visszaélések kivizsgálására. Egyrészt megerősítette az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) működését, valamint javaslatot nyújtott be a költségvetés elleni bűncselekmények egységesítése érdekében, de bizonyos kivetendő minimum szankciókat is megállapítana a visszaélések elkövetése esetén.

A Bizottság legfontosabb lépése mégis az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló javaslat benyújtása, melynek kizárólagos feladata lenne a nyomozás, vádemelés az uniós költségvetést érintő bűncselekmények esetében. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso kijelentette:Ez a kezdeményezés megerősíti a Bizottságnak a jogállamiság fenntartása iránti elkötelezettségét; jelentősen javítani fogja az adófizetők pénzének védelmét és az uniós pénzeszközökkel kapcsolatos csalások elleni hatékony fellépést.” A javaslat kapcsán Viviane Reding alelnök konkrétabban ragadta meg az ügyészségi hivatal hiányának problémáját, s úgy nyilatkozott: „Azok a bűnözők, akik a joghézagok kihasználásával eltulajdonítják az adófizetők pénzét, nem mentesülhetnek a felelősségre vonás alól azért, mert nem rendelkezünk a bíróság elé állításukhoz szükséges, megfelelő eszközökkel. Ha mi, az EU, nem védjük meg szövetségi szintű költségvetésünket, senki nem fogja ezt helyettünk megtenni.” A javaslat azon az egyszerű logikán alapul, hogy az uniós pénzek mellé uniós kontrollra is szükség van. Az Európai Ügyészséget demokratikus felügyelet alatt álló, független intézménynek alkotta meg a tervezet.

Maga a testület egy „európai ügyészt”, négy „helyettest”, és - a tagállamokban működő – öt „delegált európai ügyészt” foglalja majd magában. A tervezet hangsúlyozza, hogy az Európai Ügyészség független szervezet, nem tartozik semmilyen tagállami vagy uniós szerv irányítása alá, tevékenységéért az európai ügyész tartozik elszámolással az Európai Parlamentnek, Tanácsnak és az Európai Bizottságnak.

Ennek a kőbe vésett függetlenségnek mégis ellentmondani látszik a delegált ügyészek kissé skizofrén tisztsége. A rendelet kimondja, hogy az Európai Ügyészség főszabályként a delegált ügyészeken keresztül látja el tevékenységét, ugyanakkora a delegált ügyészeknek kettős (uniós és nemzeti ügyészi) jogállást biztosít, akik az Európai Ügyészségi feladataik mellett a nemzeti ügyészi feladatkörüket is elláthatják. A tagállami alkalmazottak igénybevétele az új intézményben mégis fontos szempont az EU részéről, mivel a költséghatékonyság ennek is köszönhető. A javaslat az eljárásokban erősebb védelmet adna a felelősségre vonással érintett személyek részére, mely magában foglalja a tolmácsoláshoz, fordításhoz, tájékoztatáshoz való szélesebb jogosultságokat, de az uniós szabályok által még nem harmonizált jogokat is meghatároznának (pl. hallgatáshoz való jog, ártatlanság vélelme, költségmentességhez való jog).

Az Európai Ügyészség létrehozásával együtt meg fog változni az OLAF szerepe is. Az Európai Ügyészség hatáskörébe nem tartozó ügyekben fog vizsgálatokat folytatni, így az EU pénzügyi érdekeit sértő szabálytalanságoknál, és az uniós alkalmazottak által elkövetett, súlyos kötelezettségszegések vagy bűncselekményekben.

A jogszabálytervezetet erős fenntartásokkal fogadták a tagállamok. Dánia, akinek az alapszerződésben biztosított kimaradási joga van a nemzeti kompetenciákat érintő egyes kérdésekben, élni fog kimaradási lehetőségével, de „különleges helyzetéből” adódóan Nagy-Britannia és Írország is dönthet úgy, hogy nem vesz részt az Európai Ügyészség felállításában. Magyarország „fenntartásokkal konstruktív” álláspontot képvisel, mely támogatja az Európai Ügyészség létrehozását, de - a tagállami szuverenitás veszélye miatt - nem tartja elfogadhatónak a tervezetet a jelenlegi formájában. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint a kérdésben vita várható, amelyben arra keresnek majd választ, miként lehet az ellenőrzést úgy végrehajtani, hogy az a tagállamok szuverenitását ne sértse. Tisztázandónak említette azt is, hogy az európai ügyész hogyan viszonyul a magyar ügyészségi hierarchiához. A magyar aggodalmakat a parlament európai ügyek bizottsága több pontban is megfogalmazta. Egyrészt túlzásnak ítéli meg az Európai Ügyészség részére szánt kizárólagos hatáskört, és szerintük az ügyészség szupranacionális modellje aránytalanul korlátozná a tagállami szuverenitást. Nem igazolja továbbá a rendelettervezet azt sem, hogy az Európai Ügyészség eljárása a jelenlegi helyzetnél ténylegesen hatékonyabb lenne és végrehajtási akadályt jelenthet majd a joghatóság meghatározása, a bizonyítékok elfogadhatósága, a járulékos hatáskör vagy az ügy átcsoportosítási jogosultság.

Az Európai Ügyészségről szóló rendeletjavaslatot a tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadniuk, ha ez nem sikerül, akkor a Szerződések értelmében legalább kilenc tagállam megerősített együttműködést hozhat létre, mellyel saját vonatkozásukban megalkothatják az új intézményt. A tagállamok fenntartásai miatt ugyan kérdéses az egyhangúság, Viviane Reding mindenesetre értésre adta, azt szeretné, ha az Európai Ügyészség 2015-től már hatályba helyezett aktív testület lenne.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
ÜGYÉSZSÉG
EURÓPAI BIZOTTSÁG
EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG
OLAF - EURÓPAI CSALÁS ELLENI HIVATAL