Rugalmasabb, egyszerűbb tőkebefektetés márciustól - Megengedőbb társasági jogi szabályok az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével

2014.01.15. Jogi Fórum / Jalsovszky Ügyvédi Iroda

A márciustól életbe lépő új Ptk-nak köszönhetően lényegesen egyszerűbb lesz a hazai vállalkozásokba befektetők dolga, ugyanis a társasági jogot érintő passzusok számos korábbi, problémás cégjogi szabályt átalakítanak – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb tanulmányából. A specialista szerint különösen a kockázatitőke-befektetők és az M&A tranzakciót tervezők profitálhatnak az új szabályozásból.

Márciusban lép hatályba az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.), és ezzel egyidejűleg a társasági jogi szabályok is megengedőbbé válnak: bizonyos kivételektől eltekintve a társaságok tagjai felhatalmazást kapnak arra, hogy a társasági jog szabályaitól eltérjenek és tagsági viszonyaikat saját elképzelésük szerint szabályozzák – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda legfrissebb összefoglalójából. A vezető M&A specialista rámutat: az új szabályok leegyszerűsítik a cégekbe bevásárló befektetők, illetve a tagok dolgát.

„Az általános, szinte minden céget érintő változások mellett olyan intézkedések is születtek, amelyek kimondottan a (kockázatitőke-)befektetők lehetőségeit könnyítik” - nyilatkozta Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

Nagyobb rugalmasság

A szakértő szerint a jelenleg hatályban levő társasági törvény (Gt.) például két olyan technikai szabályt is tartalmaz, amelyek a gyakorlatban eddig rendkívül megnehezítették a kft-be való befektetések strukturálását.

Egyrészt a Gt. előírta, hogy a törzsbetétek minimális mértéke el kell, hogy érje a 100 000 Ft-ot, másrészt minden egyes törzsbetétnek 10 000 Ft-tal oszthatónak kellett lennie. Márciustól kikerül a törvényből a törzsbetétek 10 000 Ft-tal való oszthatóságára vonatkozó szabály. Bár az új Ptk. tartalmazni fogja a törzsbetétek minimális névértékre vonatkozó 100 000 Ft-os korlátot, a felek egyező akarattal a társasági szerződésben ettől a korlátozástól is jogosultak lesznek eltérni. Mindez együttesen azt fogja eredményezni, hogy a feleknek nem kell csupán azért a nehézkesebb, részvénytársasági formát választaniuk, mert a törzsbetétek minimális mértékére vagy oszthatóságára vonatkozó formális szabályoknak nem tudnak megfelelni – hívja fel a figyelmet a szakember.

Bejó Ágnes szerint a kft-k mellett a részvénytársasági forma esetében is „befektetőbarátabbá” válik a szabályozás. A hatályos Gt. pontosan körülhatárolja, hogy egy zrt. részvényesei milyen elsőbbségi jogokat fűzhetnek az egyes részvényekhez, ettől az eltérés jelenleg nem megengedett, pedig kockázati- vagy magántőke-befektetéseknél gyakori igény, hogy a felek valamely befektetőnek (vagy akár az alapítónak) többletjogokat biztosítsanak. Bár az új Ptk. továbbra is meghatároz egyes részvényfajtákat és szabályozza az azokhoz fűződő jogokat, az eltérést megengedő szabályok miatt ezek – az egyébként jogszabályban biztosított –többletjogok már nem lesznek kőbe vésettek. Külön nevesíti továbbá az új Ptk. a felek azon lehetőségét, hogy a jogszabályban felsoroltakon túlmenően az alapszabályban további részvényfajtákat hozzanak létre.

Pótbefizetés részvénytársaságoknál is

A pótbefizetés eddig is egy nagyon rugalmas finanszírozási forma volt, hiszen egyesítette a tőke- és hitelfinanszírozás előnyeit. Azonban a hatályos Gt. alapján pótbefizetésre kizárólag korlátolt felelősségű társas

ágok esetén volt lehetőség, zrt-k esetén nem. Nem volt lehetőség arra sem, hogy a tagok a pótbefizetést ne pénzben teljesítsék. Szintén korlátozást jelentett, hogy a pótbefizetést kizárólag veszteség fedezetére lehetett elrendelni, valamint az azonnal visszafizetendővé vált amint a társaság nyereséget termelt: ezáltal a pótbefizetés finanszírozási vagy likviditási problémák áthidalására jogszabály szerint nem volt felhasználható. Az új Ptk. megengedő jellege miatt a jövőben pótbefizetést a fenti korlátozásoktól mentesen lehet előírni.

„Nem látjuk akadályát annak, hogy pótbefizetéssel a részvényesek egy részvénytársaságot finanszírozzanak, ezáltal a pótbefizetés egy kifejezetten rugalmas és felhasználóbarát finanszírozási formává válik és előreláthatólag lényegesen nagyobb szerepet fog kapni magán- és kockázatitőke-befektetések során” – tette hozzá a szakértő.

Szervezeti felépítés – Képviseleti jog

Noha egy kockázatitőke-befektető általában nem kíván a társaság operatív működésébe napi szinten beleszólni, azért igényli, hogy egyes nagyobb jelentőségű, de a cégjogi szabályok alapján pusztán a vezető tisztségviselő önálló aláírását igénylő szerződések ne kerüljenek megkötésre az ő hozzájárulása nélkül. A most hatályos szabályozás lehetővé teszi ugyan, hogy egy, a társaság működését érintő döntés csak a tőkebefektető hozzájárulásával váljon hatályossá, de az ilyen korlátozások azonban a vezető tisztségviselő aláírási jogát nem érintik.

Az új szabályozás szerint a cégjegyzékbe bejegyzett képviselő képviseleti jogának korlátozása, vagy valamely nyilatkozatának feltételhez vagy jóváhagyáshoz kötése harmadik személyekkel szemben is hatályos, ha ez a külső fél a korlátozásról tudott vagy arról tudnia kellett. Egy szerződés megkötése előtt ezért már nem lesz elegendő pusztán annak vizsgálata, hogy a szerződést aláíró személy cégszerű aláírási joggal rendelkezik-e.

Ugyancsak újdonság, hogy a vezető tisztségviselői tisztséget ezentúl jogi személyek – azaz akár más gazdasági társaságok – is elláthatják majd. Ez, az egyes külföldi jogrendszerekből is ismert új lehetőség a cégcsoportok irányítási struktúrájának átgondolását is eredményezheti. Szintén fontos változás a vezető tisztségviselői felelősség új szabályozása: amennyiben a vezető tisztségviselő bizonyíthatóan megszegi kötelezettségeit és ezzel harmadik személyek felé kárt okoz, úgy márciustól közvetlenül felelőssé válhat az irányukban.

Biztosítéki opció

A kockázatitőke-befektetések során létrejövő tagi vagy részvényesi megállapodások (szindikátusi szerződések) során a felek gyakran kötik ki azt a lehetőséget, hogy bizonyos feltételek bekövetkezése esetén valamelyik felet vételi jog, azaz opció illeti meg a másik tag részesedése tekintetében. Ez a vételi jog sokszor egyfajta szankcióként funkcionál és abban az esetben gyakorolható, amennyiben a másik fél valamely kötelezettségét nem teljesíti, szerződésszegő magatartást követ el vagy a társaság nem teljesít bizonyos pénzügyi mutatószámokat.

Az új Ptk. több szempontból is érinti az ilyen opció kiköthetőségét. Egyrészt az új jogszabály felold néhány, a vételi jog kikötésére vonatkozó korlátot: például megszűnik az a korlátozás, hogy vételi jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni. Másrészt valószínűsíthetően behatárolja majd a vételi opció alkalmazásának a lehetőségét az új Ptk. azon új rendelkezése, amely semmisnek tekinti a pénzkövetelés biztosítására kikötött vételi opciókat.

Ahol nem sikerült

A túlsúlyban lévő pozitívumok mellett, ugyanakkor van néhány olyan változás is, amely kifejezett visszalépést jelent a társasági jogszabályok legutóbbi változásához képest – tette hozzá Bejó Ágnes. 

Elmondta: a jelenleg hatályos Gt. egyik újdonsága volt, hogy a tagok által elfogadott mérleg vagy közbenső mérleg további fél évig felhasználható volt osztalékelőleg fizetésének a megalapozásához. Az új jogszabály – ezzel ellentétesen – kötelezővé teszi, hogy a társaság osztalékelőleg fizetésekor minden esetben készítsen közbenső mérleget. Ez osztalékelőleg kifizetését kifejezetten idő- és költségigényessé teszi.

Magántőke-befektetésekre irányuló tranzakció strukturálásánál sokszor merül fel továbbá olyan igény, hogy egy tag üzletrészét fel tudja osztani – például annak érdekében, hogy csupán az üzletrész egy részét ruházza át. A társasági törvény pár évvel ezelőtti módosítása alapján ehhez a felosztáshoz jelenleg nincs szükség a taggyűlés hozzájárulására.

„Sajnos az új Ptk. visszatér a régi szabályhoz, mely szerint az üzletrész felosztásához a feleknek a taggyűlés határozatát kell beszerezniük, tehát az ezzel járó adminisztratív terhet ismételten figyelembe kell majd venni az egyes tranzakciók időzítésénél” – magyarázta Bejó Ágnes.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
TÁRSASÁGI JOG
GAZDASÁGI JOG
ÚJ PTK