Rendőröket ítéltek börtönre hivatali vesztegetés miatt - Vállalkozások szabálytalanságait simították el pénzért cserébe

2014.07.17. Jogi Fórum / MTI

Hivatali vesztegetés és hivatali visszaélés miatt nem jogerősen hét, illetve öt év börtönbüntetésre ítélte a Szolnoki Törvényszék csütörtökön azt a két volt rendőrt - a Budapesti Rendőr-főkapitányság egykori beosztottjait -, akik 2008-ban és 2009-ben, a velük együttműködő rendőrökkel és közterület-felügyelőkkel, pénzért vállalkozások különböző szabálytalanságait elsimították. Az ügynek 66 vádlottja közül 47-et ítéltek el, 19-et bizonyítottság hiányában felmentettek.

Az első- és a másodrendű vádlott volt rendőr 7, illetve 5 év börtönbüntetést kapott, a harmadrendű vádlottat 4 év 4 hónap, a negyedrendűt 3 év 4 hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélték. 43-an kaptak felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést illetve közérdekű munkát. A vádlottak körülbelül egyharmada volt rendőr vagy közterület-felügyelő, kétharmaduk a szabálytalanságok elsimításáért fizető "ügyfél".

Sólyomváriné Csendes Mária tanácsvezető bíró a 2012 októberében indult, 56 cselekményt tárgyaló, és száznál több tanú meghallgatásával járó büntetőper ítélethirdetésekor - a Szolnoki Törvényszék legnagyobb tárgyalótermét megtöltő vádlottak, ügyvédek és hozzátartozók előtt - elmondta: a törvényszék nagyrészt bizonyítottnak látta a vádiratban leírtakat, melyek szerint az első- és másodrendű vádlott rendőr Budapesten különböző építési-szállítási munkákat végző gazdasági társaságokkal, illetve közlekedésrendészeti feladatokat teljesítő rendőrökkel és közterület-felügyelőkkel kiterjedt kapcsolatot alakított ki. Pénzért cserébe vállalták, hogy a hivatali kapcsolataik révén közbenjárnak a vállalkozásokat elleni esetleges intézkedések elkerülése, vagy a jogszerű, tényleges intézkedések hátrányos következményeinek elhárítása érdekében. Az érintett cégek alkalmazottaival szemben intézkedő rendőröknek, közterület-felügyelőknek kötelességszegésükért jogtalan előnyt ígértek, illetve biztosítottak.
A bíró megfogalmazása szerint az ügyben meghatározó szerepet betöltő elsőrendű vádlottat sokan keresték egy-egy szabálysértési ügy, így például engedély nélküli behajtás, gépjárművek rossz műszaki állapota, lejárt forgalmi engedély vagy közlekedési szabálytalanságok miatt kilátásba helyezett pénzbüntetések elsimításért. Akadt olyan eset is, amikor hétvégi kamionstop idején egy tehergépkocsit kísértek el a fővárostól a magyar-román határig, hogy így előzzék meg a rendőri intézkedést.

Az első- és másodrendű vádlott általában 10-20 ezer forint kapott egy-egy alkalommal.

A tanácsvezető bíró azt is elmondta, a vádlottak telefonos lehallgatása során megismert adatok egy részét elfogadta bizonyítékként, más részét nem vette figyelembe a bíróság. Hangsúlyozta: "elvárható lett volna a hatóságok részéről a bűncselekmény-sorozat haladéktalan megszakítása, hiszen az első releváns információtól a feljelentés megtételéig mintegy 4 hónap telt el".

Szólt arról is: a kirendelt védőket nem értesítették a gyanúsítottak egy részének kihallgatásáról, illetve előfordult olyan is, hogy a kihallgatás idején még nem rendeltek ki védőt a gyanúsítottnak. Ezért az így született vallomásokat a bíróság ugyancsak nem tekinthette bizonyító erejűnek. Nyomatékos enyhítő körülményként értékelte emellett az elkövetés óta eltelt hosszú időt.

Az ítélethirdetés után az ügyész, valamint a vádlottak és védők egy része 3 nap gondolkodási időt kért. A vádlottak és védők többsége enyhítésért, illetve felmentésért fellebbezett, míg egy vádlott és védője tudomásul vette az ellene kiszabott pénzbüntetést.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
BŰNÜGY
RENDŐRSÉG