Konszolidált a kriminalitási helyzet Magyarországon - Polt Péter az ügyészség elmúlt öt évben végzett tevékenységéről

2014.12.12. Jogi Fórum / MTI

A legfőbb ügyész szerint a bűnözés korábbi robbanásszerű növekedésével és kedvezőtlen minőségi változásaival szemben 2009 és 2013 között alapvetően konszolidált kriminalitási helyzet alakult ki Magyarországon.

Polt Péter szerdán az Országgyűlésben az ügyészség elmúlt öt évben végzett tevékenységéről szóló beszámolójában közölte, esetenként előfordulnak megdöbbentő, komoly tárgyi súlyú bűncselekmények, amelyek közfelháborodást keltenek. Pozitívumként értékelte a legsúlyosabb bűncselekmények esetén a magas felderítési arányt, valamint azt, hogy a közelmúltban több, hosszabb ideje felderítetlen ügy elkövetőjét sikerült eljárás alá vonni.

Értékelése szerint törvényesen és hatékonyan dolgozott az ügyészég, de a szervezet munkáján mindig van javítanivaló.

Polt Péter közölte, a legjelentősebb változás az általa vezetett szervezet jogalkalmazói tevékenységében az elmúlt öt évben az új büntető törvénykönyv (Btk.) hatálybalépése volt.

Mint mondta, a regisztrált bűncselekmények és bűnelkövetők száma 2009 és 2013 között némi ingadozással stagnált; a regisztrált bűncselekmények száma évről évre 400-450 ezer közelében van. Kiugró emelkedés 2012-ben volt, akkor 472 ezer bűncselekményt regisztráltak - jegyezte meg.

A legfőbb ügyész azt mondta, egyértelmű emelkedést a vagyon elleni, az igazságszolgáltatás elleni, a korrupciós és az okirattal kapcsolatos bűncselekmények mutatnak. Elmondta, az emberölések száma 2013-ig csökkent, tavaly némileg emelkedett, akkor 138 szándékos, befejezett emberölést regisztráltak.

A korrupciós bűncselekmények az elmúlt években strukturális átalakuláson mentek keresztül: a vesztegetési ügyek száma stagnál, míg a szervezetszerűen, a hivatali, a közigazgatási és a gazdasági szféra szereplőinek érintettségét is felvető gazdasági, pénzügyi és vagyon elleni bűncselekményekhez kapcsolódó korrupciós ügyek száma és súlya nő - ismertette.

Ismertetése szerint 2010-ben 481 regisztrált korrupciós bűncselekmény volt, míg 2013-ban 1105 jutott a hatóságok tudomására.

Polt Péter kitért arra, hogy az elmúlt öt évben évente átlagosan egymillió iktatott és elintézésre váró ügyet regisztráltak; a nyomozó hatóságoktól 110-123 ezer ügy érkezik évente, a befejezett ügyek felében történik vádemelés, a váderedményesség évek óta 96 százalék.

Az ügyész szerint nagy mértékben emelkedett a (gyorsított eljárással) bíróság elé állított vádlottak száma: 2009-ben még mintegy 6300, 2013-ban 11 400 volt ez a szám. A 2009 és 2013 közötti időszakban évente 11-22 vádlottat sújtottak életfogytiglannal, a leggyakrabban határozott idejű szabadságvesztést szabtak ki a bíróságok - közölte.

Beszámolt arról is, hogy az új Btk. szerint meghatározott bűncselekmények miatt már a 12-14 évesek is büntethetők. 2013-ban fél év alatt 18 ügyben tizenkilenc gyereket hallgattak ki gyanúsítottként - mondta.

A legfőbb ügyész a közérdekvédelmi tevékenységről azt mondta, a felhívások eredményessége 97-98 százalékos, azaz a súlyos törvénysértések kiküszöbölésére hívatott ügyészi eszköztár beváltotta a jogalkotói elvárásokat.

Az ügyészség 2009 és 2013 közötti tevékenységéről szóló beszámolókról és az elfogadásukról szóló országgyűlési határozati javaslatok együttes általános vitájában Polt Péter felhívta arra a figyelmet, hogy az ügyészség tevékenységét meghatározta az 2012-ben hatályba lépett alaptörvény és az új ügyészségi, valamint az ügyészi jogállási törvény. Mint mondta, az alaptörvény szerint az ügyészség - bár nem önálló hatalmi ág - önálló alkotmányos intézmény, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként elsődlegesen a büntetőhatalom központi szereplője.

Az elmúlt időszakban történt fontos változások között említette, hogy megszűnt a legfőbb ügyész interpellálhatósága és a katonai ügyészségek integrálódtak az ügyészség szervezetébe.

Beszélt arról is, hogy az ügyészség számára biztosított költségvetési források takarékos gazdálkodás mellett elegendőnek bizonyultak a feladatok ellátáshoz. Az ügyészi feladatok növekedésével indokolta, hogy míg 2009-ben 3339, 2013-ban már 4771 volt az ügyészi szervezet engedélyezett létszáma.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
ÜGYÉSZSÉG
BŰNÜLDÖZÉS