Magáncsőd ősztől! - Adósságrendezés peres és nemperes úton

2015.07.30. Jogi Fórum / Fábián Erika

A tartozások fizetésének rendjét, a hitelezőkkel való megállapodást igyekszik elősegíteni a magáncsődről szóló törvény, de az adósság egy része alól is mentesülhet az adós, ha betartja az adósságrendezés szigorú szabályait.

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvénnyel bevezetésre kerül a magyar jogrendszerbe a magánszemélyek csődeljárása. Az adósságrendezésnek ez a módja annak nyújt megfelelő védelmet, akinek vagyona nem elegendő az összes adósság megfizetésére, de aki többszörösen túladósodva sincsen. Nem igényelhet csődvédelmet, akinek felhalmozott tartozása több, mint kétszerese a saját vagyonának és az sem, aki az átlagosat jelentősen meghaladó mértékű és értékű vagyonnal rendelkezik. Hogy pontosan milyen feltételek szükségesek akkor a magáncsőd megindításához, a jogszabály az alábbiak szerint határolja körül.

Adósságrendezés az alábbi együttes feltételek esetén kezdeményezhető:

  • ha az adósnak összességében egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági úton érvényesíthető tartozása van;- a tartozások meghaladják az adós vagyonát, de nem haladhatják meg az adós vagyonának 200%-át (amibe az adós öt évre várható bevétele is beletartozik);
  • a tartozások legalább 80%-a az adós által elismert vagy nem vitatott tartozás;
  • a tartozások között legalább egy 90 napja lejárt esedékességű adósság van, és ennek mértéke kamatokkal, járulékokkal növelten meghaladja az 500 000 forintot;
  • a tartozások közül a hátrasorolt követelések száma nem haladja meg az ötöt;
  • a tartozások között van fogyasztói hitelviszonyból eredő tartozás vagy az adós egyéni vállalkozásának finanszírozásával összefüggő hitelviszony.

A törvény megállapítja azokat az eseteket, illetve meghatározza azoknak a személyeknek is a körét, akik nem igényelhetik az adósságrendezési eljárást a fenti feltételek megléte esetén sem. Kizáró ok például ha már korábban sor került adósságrendezésre, aminek lezárásától számítva még nem telt el 10 év, de nem igényelhetik a magáncsődöt például azok sem, akiknek ingatlanát a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolta.

Az adósságrendezés alapjául az adós meglévő vagyona és bevétele szolgál, valamint az eljárás időtartama alatt megszerzésre kerülő vagyona. A kölcsön további kötelezettjei (például a zálogkötelezett, kezes) az adós helyett bármikor teljesítésre szólíthatók fel, rájuk nem terjed ki automatikusan a csődvédelem. A végrehajtási eljárást azonban ezekkel a kötelezettekkel szemben sem lehet megindítani vagy folytatni, ha az adós mellett – saját elhatározásból – belépnek az adósságrendezési eljárásba. A családi vagyonfelügyelő fontos szerepet tölt majd be a csődeljárásokban, ő felügyeli az adós gazdálkodását, döntés-előkészítő feladatai mellett még az adósságtörlesztési terv kidolgozása és a vagyontárgy értékesítése is feladata lesz.

A jogszabály arra ösztönzi az adóst és hitelezőit, hogy elsősorban bírósági eljáráson kívül kössenek megállapodást az adósság rendezése érdekében (bíróságon kívüli adósságrendezés).

Az adósságrendezéshez szükséges feladatok nagy része ekkor a főhitelezőre hárul, aki – ha a bíróságon kívüli adósságrendezés koordinálásával összefüggő feladatok ellátására köteles vagy azt vállalja - összeállítja az eljárásban részt vevők listáját, megállapodás tervezetet készít, amit megküld minden érintett számára. Az állam szerepe ilyenkor csupán a csődvédelem biztosítása és egy kormánytisztviselő kijelölése, aki ellenőrzi, hogy az adós a magáncsőd eljárás kezdeményezésére jogosult-e.

A bíróságon kívüli eljárás lényege, hogy egy egyezség jöjjön létre az adós, adóstársak, egyéb kötelezettek és a hitelezők között, amiben a felek fizetéskönnyítési megoldásokról, az adós hitelszerződésének átstrukturálásáról, kedvezőbb fizetési ütemezésről, vagy tartozás-elengedésről is megállapodhatnak, a bíróság közbeiktatása nélkül. A Családi Csődvédelmi Szolgálat hirdetményt tesz közzé a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről, annak érdekében, hogy az ismeretlen hitelezőket is felhívja az eljáráshoz csatlakozásra. Egyebekben a csődeljárás megindítása a központi hitelinformációs rendszerbe is bejegyzésre fog kerül.

Az adósságrendezés megindításának joghatása, hogy az előzetes csődvédelem az eljárás kezdeményezésével kezdődik, igényérvényesítés kizárólag a csődeljárásban érvényesíthető. Nem indulhat tehát az adóssal szemben végrehajtás és a már folyamatban lévő végrehajtások ettől kezdve szünetelnek. Az adósnak ugyanakkor a vagyonát rendelkezésre kell tartani az adósságrendezés céljából, ennek megfelelően újabb kötelezettségeket nem vállalhat, a vagyont nem terhelheti meg, nem értékesítheti, illetve a hitelezői igények fedezetét nem vonhatja el. Az adósnak addig is törlesztenie kell, amíg kiderül, kaphat-e átütemezést vagy fizetési könnyítést tartozásai rendezésére.

Az adós és a hitelezők között megállapodás jön létre, ha arra minden érintett hitelező, adós és adóstárs, valamint egyéb kötelezett érvényes elfogadó nyilatkozatot tesz. Ha ez megtörténik, akkor a Családi Csődvédelmi Szolgálat az adósságrendezés tényét bejegyzi az adósságrendezési nyilvántartásba (mely nyilvántartás egy központi, közhiteles hatósági nyilvántartás, amiből az adósságrendezés fázisai nyomon követhetőek). Amennyiben az adósságrendezési eljárás sikertelen, azaz nem jön létre megállapodás a hitelezőkkel, akkor az eljárás átfordul bírósági adósságrendezésbe. Sikertelen a bíróságon kívüli adósságrendezés akkor is, ha a megállapodás megszületett ugyan, de az adós az abban foglaltakat nem tartotta be.

A bírósági adósságrendezés célja szintén az adós és a hitelező közötti megállapodás, mely a jelzáloghitelezés biztonságának szempontjait is szem előtt tartja, de az adósnak is jelentős fizetéskönnyítést jelenthet. Teljes hitelezői konszenzus ennél az eljárásnál nem szükséges, de minden érintettnek lehetősége van beleszólni a feltételek kialakításába.

Ha tehát a bírósághoz továbbított kérelem megfelel a jogszabálynak, a bíróság elrendeli a bírósági adósságrendezést, melynek adatai szintén megjelennek az adósságrendezési nyilvántartásba és a KHR rendszerben, továbbá a közhiteles nyilvántartásokban is bejegyzésre kerül (pl. ingatlan-nyilvántartás). Az eljárásban a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) nemperes eljárására vonatkozó szabályai irányadóak, de ebben a törvényben megjelölt eltérésekkel. Az eljárás alatt csődvédelem illeti meg az adóst, aki korlátozottan rendelkezhet csak a vagyonával. A korábban indult végrehajtási eljárások szünetelnek, s ha az adós esetlegesen elhalálozik, akkor az örökösnek lehetősége van belépni jogutódként, ha az elhunyt vagyonát meg akarja tartani.

A hitelezői követelések különböző kategóriákba kerülnek besorolásra, ennek alapján történik majd az egyezségi javaslat kialakítása. Az egyezségi javaslatról szavazással döntenek a hitelezők, ennek keretében távszavazásra is lehetőséget ad a törvény. A jogszabály az egyezség kialakításában nagyfokú rugalmasságot biztosít. Az adós és a hitelezők ebben az eljárásban is fizetési engedményekről, átütemezésekről, a tartozásállomány forintra való esetleges átváltásáról, a kockázatok további megosztásáról, s az adósságrendezés egyéb feltételeiről állapodhatnak meg. A bíróság által jóváhagyott egyezség valamennyi hitelezőre kiterjed, függetlenül attól, hogy adott hitelező részt vett-e az egyezség megszavazásában. Az egyezség nem állapíthat meg azonban a nem szavazó hitelezőre kedvezőtlenebb feltételeket, mint ugyanazon hitelezői osztály más tagjára. Az adósságrendezési végzésben foglaltak végrehajtását a családi vagyonfelügyelő ellenőrzi.

A törvény legizgalmasabb rendelkezése kétség kívül az adós mentesülésének szabályai. Az ötéves adósságtörlesztési időszak leteltét követően, amennyiben megállapításra kerül, hogy az adós megfelelően együttműködött a hitelezőkkel, és maradéktalanul betartotta a megállapodásban foglaltakat, valamint a hitelezők legalább a törvény szerinti minimális megtérüléshez jutottak, a bíróság a záró elszámolás alapján mentesítő határozatot hoz. Ezután nincs már lehetőség arra, hogy a mentesített (elengedett) tartozást a hitelező később az adóstól követelje.

Az adósságrendezés megindításáért és lefolytatásáért a hitelezőknek kell fizetni az eljárási díjat. Ennek megfelelően nyilvántartásba-vételi és követeléskezelési díj kerül felszámításra. A nyilvántartásba-vételi díjat az eljárásba való bejelentkezési határidő lejártáig kell megfizetni, míg a követeléskezelési díjat akkor kell kiegyenlíteni, ha bírósági adósságrendezési eljárás sikerrel zárult (és a bíróság az adós mentesítéséről hozott határozatot). A törvény kimondja továbbá, hogy a főhitelezőnek nem kell megfizetnie a nyilvántartásba-vételi díjat. Ennek mértéke a lejárt pénzkövetelés tőkeösszegének 1%-a, de legalább 10 000 forint és legfeljebb 100 000 forint, míg a követeléskezelési díj vagyonértékesítésből, illetve az adós által tett törlesztőrészlet fizetésből befolyt összeg 2%-a.

A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatályon kívül helyezését kérheti a hitelező, ha megállapítható, hogy az adós a vagyonát a hitelezők elől elvonta, eltitkolta, vagy valamely hitelezőt előnyben részesített, illetve az adós egyéb – megállapodásban foglalt - kötelezettségét nem teljesítette. A hitelező a bírósági adósságrendezési eljárásban hozott egyezség hatályának megszüntetése érdekében is kezdeményezhet bírósági eljárást, ha az egyezségben a törlesztés futamidejét úgy jelölték meg, hogy az adós a mentesítő határozat meghozatala után is fizetni köteles, és az adós a fizetési kötelezettségét nem teljesítette. A mentesítő határozat hatályon kívül helyezését is kérheti a hitelező, ha bizonyítható, hogy az adós a vagyont eltitkolta, elvonta, vagy hitelezőt előnyben részesített.

A magáncsőd szeptembertől igényelhető, de első körben (azaz 2016. szeptember 30-áig) azok kérhetik, akiknek a lakóingatlana veszélyben van és az ingatlan kényszerértékesítése fenyeget (pl. hitelszerződés felmondása miatt). Ezt követően pedig minden olyan személy, aki megfelel a törvényi kritériumoknak, élhet az adósságrendezés lehetőségével.

  • kapcsolódó anyagok
PÉNZÜGYI JOG
JOGALKOTÁS