Törvény a terrorszervezetek tagjai állampolgárságának megvonásáról - A jelenlegi török büntetőtörvénykönyv nem rendelkezik róla

2016.04. 6. Jogi Fórum / MTI

Törökország megteszi a szükséges jogi lépéseket, hogy a terrorszervezetek tagjait és támogatóit megfoszthassa török állampolgárságuktól - közölte Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter Ankarában.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy a terrorizmus támogatóitól Törökország akár vissza is vonhatja a török állampolgárságot. "Az állam és a nemzet árulóit nem vagyunk kötelesek a hátunkon hordani" - figyelmeztetett az államfő.

A Vatan című tekintélyes török napilap azt írta, hogy a jelenlegi török büntető törvénykönyv nem rendelkezik a terrorszervezetek tagjai és támogatói török állampolgárságának visszavonhatóságáról. Ehhez új törvényre van tehát szükség, amire Bozdag is utalt.

A hatályos törvény értelmében azonban a kémtevékenységet folytató személyek számára egy minisztertanácsi határozat is elegendő, hogy elveszítsék török állampolgárságukat - írta a Vatan.

Az újság értesülései szerint Metin Külünk, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyik isztambuli képviselője már a parlament elé terjesztette azt a törvényjavaslatot, amely alapján Törökország megfoszthatja török állampolgárságától a terrorszervezetek tagjait.

Külünk kijelentette, hogy "a terroristák nem húzhatnak hasznot állampolgári jogaikból".

A mostani előterjesztésben teljes vagyonelkobzás is szerepel. Az így befolyt összegből Törökország pénzalapot hoz létre, amelyből a terrorizmus elleni harcot finanszírozza. A lap szerint később egy törvénymódosítással a terrorszervezetek támogatóit is hasonló következményekkel fenyegetnék - olvasható a lapban.

A Vatan információi szerint a szöveg név szerint említi a törökországi kurdok autonómiájáért küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) fegyveres szervezetet, a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártját (PYD), a dzsihadista Iszlám Államot, a török szélsőbaloldali Forradalmi Népfelszabadító Párt-Frontot (DHKP-C), valamint az amerikai emigrációban élő muzulmán hitszónok, az Erdogan első számú riválisának tartott Fethullah Gülen mozgalmát, amelyet azzal vádolnak, hogy "párhuzamos államot" épít ki Törökországon belül az elnök hatalmának megdöntésére.

A török államfő beszédében nyomatékosította: "legyenek akadémikusok vagy magukat újságírónak tartó kémek, politikusnak álcázott aktivisták, semmiben nem különböznek attól a terroristától, aki fegyvert vagy bombát tart a kezében. Báránybőrbe bújt farkasok ők. Ezek nem lehetnek a mi állampolgáraink".

Erdogan többek között azokra utalt, akiket márciusban egyetemi tanárokként terrorista propaganda vádjával tartóztattak le, mert nyilvánosan felolvastak egy petíciót, amely a kurd kisebbség lakta délkelet-törökországi tartományokban folytatott katonai műveletek befejezésére szólított fel.

Célzott továbbá a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) vezetőire, valamint a Cumhuriyet című kormánykritikus napilap főszerkesztőjére és egyik tudósítójára is, akik ellen a "kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlet és kémkedés" vádjával bírósági eljárás indult. Az újság korábban videofelvétellel alátámasztott cikket jelentetett meg arról, hogy Törökország 2014-ben fegyvereket szállított szíriai szélsőségeseknek.

A török elnök szerint az újság aláássa országa tekintélyét. Az államfő elismerte, hogy a Szíriába tartó teherautók a titkosszolgálathoz tartoztak, de - állítása szerint - azok az ott élő türkmén kisebbségnek vittek segélyszállítmányt.

A szíriai türkmén népcsoport fegyveresei offenzívát folytatnak mind Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányerői, mind az Iszlám Állam dzsihadista szervezet harcosai ellen.

  • kapcsolódó anyagok
TÖRÖKORSZÁG