Megosztó ítéletek

2016.09.22. Jogi Fórum / Sereg András

Egymás után születnek a közvéleményt megosztó ítéletek. A vácszentlászlói fagyállós gazda esetében a másodfokú bíróság jelentősen enyhítette a büntetést. Vajon ugyanezt teszi majd a Fővárosi Ítélőtábla is a Budaházy György és társai elleni büntetőperben?

Jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre enyhítette szeptember 1-jén a Fővárosi Ítélőtábla annak a vácszentlászlói férfinak a büntetését, akit első fokon hét év börtönre ítéltek. Vajtai Pál 2013-ban úgy próbálta megakadályozni meggyborának ellopását, hogy fagyállót öntött bele, és emiatt egy ember meghalt. A Pest Megyei Főügyészség halált okozó testi sértés miatt emelt vádat a gazda ellen, de a Budapest Környéki Törvényszék 2015. november 11-én kelt ítéletében több emberen elkövetett emberölés kísérlete, valamint több ember életét veszélyeztetve elkövetett emberölés miatt találta bűnösnek a férfit. Az elsőfokú ítélet hatalmas társadalmi felháborodást keltett, a kommentálók többsége ugyanis nem értett egyet a szigorú büntetéssel. Az egyik ellenzéki párt még a Btk. módosítását is kezdeményezte, miután a jogos védelem csak a személyes védelemre, illetve a kimondott védelmi eszközökre vonatkozik.

Vajtai Pál a Fővárosi Ítélőtáblán - Fotó: Fuszek Gábor / b l i k k.hu

A súlyos kritikák rövid időre a vádhatóságot is elbizonytalanították, mert az ítélet kihirdetése után két nappal a megyei főügyészség fellebbezést jelentett be a vádlott javára, mondván, az elkövető szándéka emberölés elkövetésére még eshetőlegesen sem irányult. Ezt a fellebbezést azonban később visszavonták. A másodfokon eljáró fellebbviteli főügyészség képviselője a szeptember 1-jei tárgyaláson közölte: bár egyetértenek az elsőfokú bíróság minősítésével és az alsóbb fokú ügyészség enyhítésre irányuló fellebbezését visszavonták, látnak lehetőséget a büntetés enyhítésére.

A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta sem az elsőfokú bíróság, sem az ügyészség álláspontját. A másodfokú ítélet szóbeli indokolása szerint a férfinak tudnia kellett ugyan, hogy a fagyálló halált is okozhat, ám az ilyen mérgezések jelentős része akkor sem végződik halállal, ha tiszta fagyálló jut a szervezetbe, és a vádlott jelentősen hígította is a mérget. A bíróság azonban az esetet nem tekintette megelőző jogos védelmi helyzetnek, mert a vagyontárgyak védelmére nem szabad halálos eszközt alkalmazni.

Az ítélőtábla az enyhítő szakasz alkalmazásával nemcsak jelentősen leszállította a büntetést, hanem fel is függesztette annak végrehajtását. A másfél éves börtönbüntetés egyben azt is jelentette, hogy a kertészmérnök végzettségű férfi az ítélet után szabadon távozhatott, mert a kiszabott időt az előzetes letartóztatásban már letöltötte. Az ítélőtábla emellett a vádlottat a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli előzetes mentesítésben is részesítette.

A vácszentlászlói gazda cselekménye és annak büntetőjogi megítélése heves vitát váltott ki a közvéleményben. Különösen azt nehezményezték sokan, hogy az elsőfokú bíróság érzéketlen maradt a javait megvédeni igyekvő tulajdonossal szemben. Abban a kérdésben a jogászok közt sem alakult ki konszenzus, vajon meddig terjednek a tulajdonos jogai értékei védelmének vonatkozásában. Abban viszont nincs vita, hogy jól beszélt Juhász Andor, a Kúria egykori elnöke, amikor a bíróság 1929-es évnyitó teljes ülésén kijelentette: „A jó ítéletnek úgy kell rezonálnia a nép lelkében, mint ahogy a tihanyi visszhang megismétli a feléje kiáltott mondatot”.

Indulatos vitát váltott ki a Budaházy György és társai elleni büntetőeljárás is. A Fővárosi Törvényszék augusztus 30-án Budaházyt – akit 2009-ben tartóztattak le – első fokon 13 év fegyházra ítélte terrorcselekmény, testi sértés és kényszerítés miatt. Egyik társa 12 év fegyházbüntetést kapott terrorcselekmény, lopás, lőfegyverrel visszaélés miatt, négyen 10 évet, egy további pedig 9 évet. Az összesen 17 vádlott közül a 15 terrorcselekménnyel megvádolt személyt 5 és 13 év közötti letöltendő szabadságvesztéssel sújtotta a törvényszék, kimondva azt is, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatók. A bíróság összesen csaknem 120 év letöltendő szabadságvesztést szabott ki.

Budaházy György a Fővárosi Törvényszéken - Fotó: Mohai Balázs / MTI

Nem siette el az ítélethozatalt a törvényszék, ugyanis az eljárás 2011 óta húzódik, ráadásul a bűncselekmények, amelyekkel Budaházyt és társait vádolják, nyolc-kilenc évvel ezelőttiek. A tényállás szerint az elsőrendű vádlott által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni a kormánypártok politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. A vádlottak többek között Molotov-koktéllal dobálták meg szocialista képviselők házait, melegbárokat és jegyirodát rongáltak meg, illetve súlyosan bántalmazták Csintalan Sándor volt szocialista képviselőt. A törvényszék megítélése szerint a Magyarok Nyilai terrorszervezet, amelynek célja az akkori kormány politikájának erőszakkal való megváltoztatása, illetve több társadalmi csoportban való félelemkeltés.

Budaházy az ítélet kihirdetése után nyílt levélben sérelmezte, hogy a magyar joggyakorlatban még kimunkálatlan a terrorizmus megállapítása, és szerinte az ítélet indokolása igen felületes volt, pedig „ennek az ügynek ez a lényege, hisz egyébként kisebb értékű rongálásokról van szó”. Azt is sajnálatosnak tartotta, hogy az egész eljárás alatt a médiában csak a vád bizonyítékairól beszéltek, mintha a védekezésük csak addig terjedt volna, hogy a vád törvényes mivoltát vitatták, miközben vannak a tényállást cáfoló tanúik, dokumentumaik. Kifogásolta, hogy a valóság tényeinek ellentmondó vádirati megállapítások értékelése sem történt meg.

Az ítéletre több politikus is reagált. Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke Facebook-oldalán megjegyezte: „Budaházy tizenhárom év. Mennyi jár a szemkilövetésekért?” A Jobbik közleményt adott ki, amelyben az elmúlt 26 év legnagyobb szégyeneként értékelte, hogy míg Budaházy Györgyöt elítélik, „addig sem a Biszku-féle kommunista vezetők, sem a rablóprivatizáció egyetlen tettese, sem egyetlen korrupt politikus, sem a 2006-os rendőrterrorért felelős Gyurcsány Ferenc és társai nem kerültek rács mögé, Vizoviczki László pedig ki tudja, honnan előteremtett negyedmilliárd forint ellenében odahaza dőzsölhet”. Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció alelnöke viszont üdvözölte a döntést. Közleményében úgy fogalmazott: "Ez az első alkalom, hogy ítélet született egy szélsőjobboldali terrorista ellen, aki robbantásokkal próbálta megfélemlíteni a korábbi, baloldali kormány tagjait."

Azt már megszokhattuk, hogy a politika gyakran kritizál bírósági döntéseket, beleértve a nem jogerős ítéleteket is, azaz folyamatban lévő ügyekben igyekszik nyomást gyakorolni. Talán még ennél is elfogadhatatlanabb, ha az igazságszolgáltatás szereplői üzengetnek egymásnak a tárgyalótermen kívül. Ez történt legutóbb a szigetszentmiklósi gyerekbántalmazási ügyben is.

Az ítélethirdetésig szinte semmit nem lehetett tudni arról, mi is történik a büntetőperben a zárt ajtók mögött. A vád szerint a szigetszentmiklósi házaspár éveken át kínozta, rendszeresen megerőszakolta és verte három gyermekét. A Budapest Környéki Törvényszék elsőfokú, nem jogerős ítélete 2015. február 24-én kiskorú veszélyeztetésében találta bűnösnek a szülőket, amiért két év börtönbüntetés járt, de azt már le is töltötték, hiszen 2013 februárja óta előzetes letartóztatásban ültek. A szexuális bántalmazás vádja alól viszont bizonyítottság hiányában felmentették őket. A bíró a tárgyaláson kemény szavakkal bírálta az ügyészség munkáját: a vádhatóság megállapításait iratellenesnek és logikaellenesnek nevezte, a nyomozást pedig nagyon hiányosnak. A nyomozási hibák felsorolásakor kiderült, hogy például nem keresték meg se a védőnőt, se az orvost, és nem ellenőrizték a gyerekeknek azt az állítását, hogy ne jártak volna iskolába, óvodába. Az ügyészség két nap múlva rendkívüli sajtótájékoztatót hirdetett meg, amelyen Szabó Ferenc Pest megyei főügyész kijelentette: az ügyészség szerint nem a nyomozók, hanem a törvényszék követett el szakmai hibákat az ügyben. Az ügyészség szerint poligráfos vizsgálat volt a kezükben bizonyítékként a szülők bűnösségére a szexuális erőszakban, és nem értik, ezt miért nem vették figyelembe. Másnap a Budapest Környéki Törvényszék közleményt adott ki, amelyben sajnálattal vette tudomásul, hogy a Pest Megyei Főügyészség sajtótájékoztató keretében vitatta az elsőfokú bíróság ítéletét. Mint írták: a fellebbezésben fel kell sorolni minden releváns tényt és érvet, amelyek alapján a fellebbező szerint másfajta ítélet lenne indokolt, mint ami első fokon született. „A fellebbezésben foglaltak helyességéről a bíróság jogerős határozatából vonható megalapozott következtetés” – állt a közleményben. 

Ítélethozatal a szigetszentmiklósi ügyben - Fotó: MTI

A történet újabb fordulatot vett, mert a Fővárosi Ítélőtábla 2016. március 30-án hatályon kívül helyezte a Budapest Környéki Törvényszék ítéletét. Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság megsértette az eljárási szabályokat. Az új eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki, mert megítélése szerint a Budapest Környéki Törvényszék és az ügyészség közötti ellentétek veszélyeztették volna az ügy tárgyilagos elbírálását.

Zlinszky János egykori alkotmánybíró a jogászok felelősségéről a következőket mondta: „Mi nem színészek vagyunk, akiknek tapsolnak, hanem a társadalom belső mozgatóerőit ismerő felelős szakemberek, akiket számon fogják kérni, hogy mi az, amit csináltak. És ha ebben megmaradunk, és nem engedünk sem alkalmi kínálatnak, sem esetleges fenyegető nyomásnak, hanem híven megállunk azon a renden, amelyet képviselünk, akkor ez előbb-utóbb érvényesülni fog.”

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
BÜNTETŐELJÁRÁS
BÜNTETŐJOG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS