Fontos az elővigyázatosság, ha szabadulnánk az üdülési jogunktól! - Átvett pénz után eltűnő cégek

2017.01.16. Jogi Fórum / Budapesti Békéltető Testület

Megtévesztő szóbeli tájékoztatások, az átvett pénz után eltűnő cégek, nehezen értelmezett, mégis aláírt szerződéses konstrukciók – ezekről számolnak be a fogyasztók a Budapesti Békéltető Testülethez benyújtott kérelmeikben, amelyek az üdülési jog értékesítésével kapcsolatosak.

Az elmúlt év tapasztalataiból az látszik, hogy a panaszosok szeretnének megszabadulni a korábban akár 99 évre megvett üdülési joguktól és ennek reményében jelentős pénzösszegeket adnak át a vállalkozásoknak, amelyek szóban az üdülési jog eladását vállalják. Az ígérgetések ellenére csak később döbbennek rá, hogy az aláírt szerződés nem is szólt többre, mint például adminisztrációs, vagy fordítási feladatok ellátására.

A Testület előtt lévő fogyasztói beadványok jól mutatják azt, hogy a kérelmezők a minél gyorsabb eladás reményében akár milliós összegeket adnak át egy olyan vállalkozásnak, amelynek korábban utána sem néztek és amiről nem is tudnak semmit. Pedig az interneten néhány kattintással bárki már lekérheti az érintett cégre vonatkozó adatokat és megnézheti, van-e például olyan jogi eljárás folyamatban, amely kétségeket ébreszt a vállalkozás megbízhatóságában, nem utolsósorban pedig abban, hogy később viszontláthatja a befizetett összeget. Többen sérelmezték azt is a meglévő üdülési jog kapcsán, hogy az éves, akár több tízezer forintos fenntartási díjak súlyos és egyben teljesen felesleges fizetési kötelezettséget jelentenek számukra.

Sokszor az is probléma, hogy az érintett cég, amelyik korábban teljesen készséges volt a fogyasztóval – így szólnak a beadványok – az átadott összeg után nem veszi át a leveleket, címét áthelyezi, korábbi elektronikus elérhetőségét megszünteti.

Az egyik szóban forgó ügyben például közel négy és fél millió forintot fizetett ki a fogyasztó a vállalkozásnak előre, amelyik megígérte, hogy ezért cserébe eladja három üdülési jogát. Egy évig semmi sem történt, a cég még csak nem is válaszolt a levelére. Ekkor derült csak ki, hogy futhat a pénze után a panaszos, hiszen tizenegy különböző végrehajtási eljárás volt folyamatban a vállalkozással szemben.

Többször előfordult az is, hogy a fogyasztók az üdülési jog továbbértékesítéséért cserébe jellemzően nagy összegeket fizettek be, később viszont mégis a nevükön maradt az üdülési jog, tehát fizetniük kellett annak terheit, miközben a korábban befizetett pénzüket sem kapták vissza.

Egy, a Testülethez forduló panaszos például ugyancsak az eladás szándékával kereste meg az érintett vállalkozást, mert az korábban vállalta a dobogómajori üdülési jogának eladását. Később azonban rábeszélték még egy újabb, 1.220.000 Ft értékű üdülési jog megvételére úgy, hogy a már meglévő joga eladásából származó bevétel fedezi majd a vételárat. Mivel az értékesítés viszont még nem történt meg és ezt csak a jövőre nézve ígérték azt számára, ezért kénytelen volt több mint egymillió forint kölcsönt felvenni. Ezt követően pedig azzal szembesült, hogy mégsem került sor a cég által vállalt adásvételre.

A fenti tapasztalatok alapján a legfontosabb a megelőzés, ezért a fogyasztóknak az alábbiakat javasoljuk már jó előre, ha üdülési jogukat szeretnék eladni egy vállalkozás segítségével:

1. Válasszák meg gondosan a fogyasztók annak a vállalkozásnak a személyét, amelynek megbízást adnak üdülési joguk eladására! A www.e-cegjegyzek.hu internetes oldalon könnyen utánanézhetnek annak, van-e folyamatban olyan jogi eljárás, amely vita esetén veszélyezteti a vállalkozásnak átadott akár több millió forintos összeg visszatérítését.

2. Soha ne adjanak át előre a fogyasztók jutalékot vagy megbízási díjat a vállalkozásnak, amely vállalja az üdülési joguk eladását! A megbízási díj csak később, a megbízás teljesítésekor jár a megbízottnak, kivéve, ha a szerződésben erről másképp rendelkeztek. Kezeljék azt is fenntartással a fogyasztók, ha a jogügylet célja (a készpénzhez jutás) ellenére épp olyan kérést kapnak a vállalkozástól, amely még további befizetésekre vonatkozik.

3. Ne fogadják el a fogyasztók a vállalkozás azon hivatkozását sem, ha az eladással felmerülő költségeik miatt kérik előre a pénzt az üdülési jog értékesítésére! Megbízás esetén ugyanis a vállalkozásnak kell megelőlegeznie ezeket a költségeket, kivéve, ha ettől a szerződésben eltértek.

4. Ne bízzanak vakon a fogyasztók az előzetesen szóban megkapott tájékoztatás tartalmában és azt vessék össze az eléjük tett írásbeli szerződés tartalmával! Ha ellentmondást tapasztalnak, ne írják alá a szerződést!

5. Ne írják alá rögtön a fogyasztók a szerződést akkor sem, ha a vállalkozás szerint az ajánlat csak aznapra érvényes! Nyugodtan vigyék haza, olvassák át alaposan, mások – esetlegesen jogász végzettségűek – szintén nézzék azt meg. További sürgetés esetén pedig inkább álljanak el a szerződés aláírásának szándékától.

6. Csak akkor vállalják a kreditrendszerbe történő belépést, amennyiben értik e szerződéses konstrukció lényegét és előre ellenőrizték azt, hogy a befizetett összegért járó pontokat számukra valóban hasznos termékekre, szolgáltatásokra tudják levásárolni! A jól hangzó akciók, kedvezmények mit sem érnek akkor, ha azokat kizárólag felesleges dolgokra tudnák beváltani.

7. Ne feledjék a fogyasztók, hogy kérésre a vállalkozás köteles információt adni a megbízás, azaz az üdülési jog értékesítésének állásáról, sőt arról is rögtön, ha a vállalt adásvétel sikeresen létrejött. A fogyasztó felhívására a vállalkozásnak bizonyítania kell, hogy megtette a szerződés szerinti vállalásait, ellenkező esetben a fogyasztó pénz visszatérítésére vonatkozó igénye megalapozott lehet.

8. Kizárólag írásba foglalt szerződés alapján adjanak a fogyasztók megbízást az üdülőhasználati jog eladására és ellenőrizzék annak tartalmát, hogy az nem csupán marketing, promóciós vagy egyéb feladatokra, így az üdülési jog reklámozására vonatkozik-e! Ezt is annak tudatában tegyék meg, hogy az írásba foglalt és ténylegesen az eladásra szóló megbízás sem garantálja a legtöbb esetben az üdülési jog sikeres értékesítését. Tehát a megbízási díjat akkor is ki kell fizetniük, ha az eladni kívánt jog mégsem kerül később értékesítésre (kivéve, ha erre a vállalkozás felróható magatartása miatt került sor).

9. Tartsák észben, hogy tizennégy napig elállhatnak - ha pedig a szolgáltatás teljesítése már megkezdődött, úgy felmondhatják a szerződést - indokolás nélkül az üdülési jog eladására irányuló megbízástól is akkor, ha a szerződés megkötésére a vállalkozás üzlethelyiségén kívül került sor, és csak később szembesültek azzal, hogy a cég valójában nem is eladást, hanem kizárólag az üdülési jog hirdetését, adminisztrációs vagy egyéb reklám feladatok ellátását vállalta.

10. Vita esetén írásban, igazolható módon nyújtsák be panaszukat a vállalkozásnak. Ha a cég egyáltalán nem lelhető fel, elköltözött vagy egyszerűen nem veszi át a küldeményeket, gyanú esetén éljenek rendőrségi feljelentéssel is az ügyben, ugyanis büntetőjogi felelősség merülhet fel akkor, amennyiben kiderül, hogy szándékosan nem veszik át a fogyasztók írásos megkereséseit.

  • kapcsolódó anyagok
FOGYASZTÓVÉDELEM
BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK