Kötelezettségszegési eljárások - A legfontosabb februári döntések

2017.02.21. Jogi Fórum / Európai Bizottság

A különböző ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a polgárok és a vállalkozások érdekében biztosítsák az uniós jog megfelelő alkalmazását. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd keretében próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Amennyiben a helyzetet a párbeszéd során nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság a mai napon egy indokolással ellátott véleményt és egy felszólító levelet küld Magyarországnak, amelyekben felkéri az országot, hogy teljes mértékben alkalmazza az uniós jogszabályokat.

Az Európai Bizottság egyrészt felszólítja Magyarországot, hogy készítse el a zajszennyezettség csökkentését célzó uniós szabályok értelmében előírt stratégiai zajtérképeket és cselekvési terveket (2002/49/EK zajirányelv). A korai halálozás második leggyakoribb oka a légszennyezés után a környezeti zaj, amely a közúti, vasúti és repülőtéri forgalom, valamint ipari, építőipari és egyes más kültéri tevékenységek velejárója. A zajirányelv előírja a tagállamok számára, hogy a nagyobb városi területekről, főbb közút- és vasútvonalakról és repülőterekről készítsenek zajtérképeket és zajkezelésre vonatkozó cselekvési terveket, és ötévente tegyék közzé azokat. A Bizottság 2016 áprilisában felszólító levelet küldött Magyarországnak. Történt ugyan bizonyos előrehaladás, a magyar hatóságok azonban továbbra sem állították össze a budapesti agglomeráció vonatkozásában szükséges stratégiai zajtérképeket és az ország jelentősebb közútvonalai és vasútvonalai vonatkozásában szükséges cselekvési terveket, illetve nem tájékoztatták a Bizottságot. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld a tagállamnak. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem teszi meg a szükséges lépéseket, a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyet.
 
Ezen felül a Bizottság felszólítást küld Magyarországnak arra hivatkozva, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmére vonatkozó nemzeti szabályok ellentétesek az uniós joggal. Egy magyar jogszabály arra kötelezi a kiskereskedőket, hogy a hazai és importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre annak ellenére is egységes árrést alkalmazzanak, hogy az importált termékek költsége függ a devizától és az árfolyam-ingadozástól. A magyar jog így a hazaihoz képest hátráltathatja az importált mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítését. Az ilyen akadályozás az áruk szabad mozgásának alapelvébe ütközik. A magyar hatóságoknak mostantól két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a Bizottság által megfogalmazott érvekre.
 
A teljes sajtóközlemény itt olvasható.

  • kapcsolódó anyagok
EU
EURÓPAI BIZOTTSÁG