Az Állami Számvevőszék 2011 óta végzi az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzését. Élve a törvénymódosítás adta ellenőrzési jogosítvánnyal, az ÁSZ több száz jelentésben tette közzé tapasztalatait, továbbá a témában számos tanulmányt is készített. Jelen elemzés megállapította, hogy a 2011-2014 közötti időszakban – a település nagysága szerint differenciáltan – nem csökkentek az önkormányzatok tulajdonosi joggyakorlásából eredő kockázatok, valamint az általuk tulajdonolt gazdasági társaságok esetében a pénzügyi stabilitási kockázatok is emelkedtek.

Az Állami Számvevőszék kiemelt célja, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodásában rejlő pénzügyi kockázatok feltárásával, az államháztartáson kívülre nyújtott költségvetési támogatások és ingyenes vagyonjuttatások, valamint az államháztartáson kívül működő feladat-ellátó rendszerek ellenőrzéseivel hozzájáruljon ahhoz, hogy a közpénzeket az államháztartáson kívül működő szervezetek is átlátható, rendezett módon használják fel. Az ÁSZ ezért ütemezetten ellenőrzi az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdálkodó szervezeteket. A most publikált elemzés alapjául 178 települési önkormányzat többségi tulajdonában lévő, összesen 106 társaság – 2011-2014 közötti időszakra kiterjedő – ellenőrzésének tapasztalatai szolgáltak.

Az elemzés az önkormányzatok közt – lakosságszám alapján – négy csoportot állított fel, és összesen 19 szempontot összegző, négy kockázati területen tekintette át mindazokat az ellenőrzési tapasztalatokat, összefüggéseket, amelyek az önkormányzatok feladatellátásában, illetve a többségi tulajdonukban álló gazdasági társaságaik működésében a számvevőszéki jelentések alapján rendszerezhetők.

Az elemzés hipotézise szerint az egyes önkormányzati gazdasági társaságok működését és az azokhoz kapcsolódó kockázatokat alapvetően determinálják a tulajdonos önkormányzatok működése és az abban megjelenő kockázatok. Ezáltal az önkormányzatok kockázatai a gazdasági társaságaik működésére közvetlenül kihatnak. Ezt a feltevést az elemzés eredményei visszaigazolták.

A tanulmány rámutatott arra, hogy a lakosságszám csökkenésével fordítottan arányban növekednek az önkormányzatok és gazdasági társaságaik működését, rajtuk keresztül pedig végső soron a közfeladat-ellátást érintő kockázatok. Egyértelműen nőttek a kockázatok az 5000 fő alatti települések csoportjánál. Amíg a közfeladat-ellátásra vonatkozó vizsgálati területen a kockázatosnak értékelt önkormányzatok aránya összességében csökkenő tendenciát mutatott, addig a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos kockázatok az elemzett időszakban növekedtek.

Az önkormányzatoknál a pénzügyi stabilitás (likviditás és eladósodottság) tekintetében 2013-ban majdnem mindegyik csoportban határozott javulás volt tapasztalható, azaz a kockázatosnak minősített települések aránya összességében is jelentősen csökkent. (Ebben már megjelentek az önkormányzati adósságátvállalást célzó állami intézkedések kedvező hatásai.)

Ugyanakkor nőttek a gazdasági társaságok pénzügyi stabilitásával kapcsolatos kockázatok. Ebből kitűnik, hogy a „jó gazda” elvének érvényesülése terén van még tennivalójuk a tulajdonos önkormányzatoknak. Jellemző példaként említhető, hogy csak minden második ellenőrzött önkormányzat tartotta fontosnak társaságaik működésével, közfel-adat-ellátásával kapcsolatban számon kérhető kritériumok meghatározását és alkalmazását. A kritériumok hiánya erősen korlátozza annak értékét, hogy a társaságok háromnegyede esetében megtörtént a menedzsment beszámoltatása.

Az elemzésből az is kiderült, hogy az ÁSZ megállapításaival, javaslataival egyaránt a reális kockázatokra fókuszálva segíti a tulajdonos önkormányzatokat és a társaságaikat. Az elemzett időszakban az egy jelentésre jutó javaslatok száma emelkedett. Jól szolgáltak továbbá az ÁSZ által az önkormányzatoknak, mint tulajdonosi joggyakorlóknak címzett elnöki figyelemfelhívó levelek is, melyek az elemzés tanulsága szerint hozzájárultak az önkormányzatok tulajdonosi eszköztárának bővítéséhez, a mérhetőbb, hatékonyabb gazdálkodás feltételeinek megteremtéséhez, s ez által a közpénzek átlátható, elszámoltatható felhasználásához.