Egyéves az új Polgári Perrendtartás - Lehetőségeket vagy akadályokat teremt az új törvény? - Szakértők válaszolnak | Budapest, 2019. március 20. szerda | Regisztráljon most!

Mikor tagadható meg a haszonbérleti szerződés jóváhagyása? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2018.11.13. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Önmagában az, hogy az állampolgárok másként cselekedtek volna, ha előre láthatták volna a jogszabály módosítását, nem ad módot a jogbiztonság címén az alkotmányellenesség megállapítására. - Az Alkotmánybíróság bírói döntés megsemmisítéséről és alkotmányos követelmény megállapításáról határozott.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria Kfv.II.37.800/2016/9. számú ítéletét, emellett a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 53. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjával kapcsolatban az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményként megállapította, hogy a rendelkezés hatályba lépését – 2014. január 1-jét – követően jogerősen kiszabott földvédelmi bírság esetén kell a haszonbérleti szerződés jóváhagyását az adott rendelkezés értelmében megtagadni.

Az indítványozó összesen hat haszonbérleti szerződést hosszabbított meg, és kérte a szerződésmódosítás jóváhagyását. A Járási Földhivatal mind a hat meghosszabbított szerződés jóváhagyását megtagadta. A megtagadásnak mindegyik esetben az volt az indoka, hogy az indítványozót a Körzeti Földhivatal földvédelmi bírság fizetésére kötelezte (egy reklámtábla áthelyezési engedélyhez kapcsolódóan). Az indítványozó keresetet terjesztett elő a hat határozat bíróság általi felülvizsgálata iránt. Végül a felülvizsgálati kérelem alapján eljáró Kúria elutasította a felperes indítványozó keresetét. Ezt követően terjesztette elő alkotmányjogi panaszát az indítványozó.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint önmagában az, hogy az állampolgárok másként cselekedtek volna, ha előre láthatták volna a jogszabály módosítását, nem ad módot a jogbiztonság címén az alkotmányellenesség megállapítására. A visszaható hatályú jogalkotás tilalmának ilyen kiterjesztő értelmezése alkotmányjogilag indokolhatatlan. A rendelkezés alapján meg kell ugyanis tagadni az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha a vevővel szemben a birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság az adásvételi szerződés közlését megelőző öt éven belül jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki. Az újonnan megállapított joghátrányt tehát egy korábbi bírságolás miatt kell alkalmazni. Önmagában a kifogásolt rendelkezés nem a hatálybalépését megelőző időre állapít meg kötelezettséget, illetve nem valamely magatartást minősít visszamenőleges hatállyal jogellenesnek.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközött az a bírói jogértelmezés, mely szerint nem lehetett a szabályozást akként értelmezni, hogy kizárólag az e rendelkezés hatályba lépését követően kiszabott földvédelmi bírság eredményezze az újonnan bevezetett joghátrány alkalmazását, a haszonbérleti szerződés(módosítás) hatósági jóváhagyásának megtagadását. Ezért az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel ellentétes jogerős bírói döntést megsemmisítette. A testület az alkotmányjogi panasz hatásköréhez igazodva a konkrét ügy érdemét érintő alkotmányossági vetületű kérdésekről határozott, de ennek a konkrét ügyre vonatkozó konzekvenciáit már az eljáró bíróságnak kell levonnia. Az indítványozó számára ilyenformán biztosítható hatékony jogorvoslat az Alaptörvény sérelmével szemben.

A határozathoz különvéleményt csatolt Czine Ágnes és Salamon László alkotmánybíró.

  • kapcsolódó anyagok
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
POLGÁRI JOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
FÖLDHIVATAL
INGATLANJOG