A légi fuvarozó csak akkor köteles kártalanítást fizetni az utasoknak a repülőgépabroncs futópályán található csavar által okozott sérülése miatti háromórás vagy azt meghaladó késés esetében, ha nem vett igénybe valamennyi rendelkezésére álló eszközt a légi járat késésének korlátozása érdekében – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C-501/17. sz. ügyben hozott ítélet – Germanwings kontra Wolfgang Pauels
A jogvitában egy utas és a Germanwings légi fuvarozó áll egymással szemben, az utóbbi által biztosított légi járat késése miatt benyújtott kártalanítás iránti kérelem tárgyában.
Wolfgang Pauels foglalást intézett a Germanwingsnél a Dublinból (Írország) Düsseldorfba (Németország) tartó légi járatra. E légi járat az érkezéskor három órát és huszonnyolc percet késett.
A Germanwings elutasította a W. Pauels által benyújtott kártalanítás iránti kérelmet, mivel az érintett légi járat késedelmét a repülőgépabroncs futópályán található csavar miatti sérülése okozta, amely körülményt az utasok jogairól szóló uniós rendelet1 értelmében rendkívüli körülménynek kell minősíteni, amely mentesíti őt az ugyanezen rendelet által előírt kártalanítási kötelezettsége alól.
Az ügyet elbíráló Landgericht Köln (kölni regionális bíróság, Németország) úgy határozott, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérdést terjeszt a Bíróság elé annak megállapítása érdekében, hogy ténylegesen rendkívüli körülmény-e a repülőgépabroncs futópályán található csavar (idegen test) által okozott sérülése.
A mai napon hozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a légi fuvarozó nem köteles kártalanítást fizetni az utasoknak, ha bizonyítani tudja, hogy a légi járat törlését vagy az érkezéskor legalább háromórás késését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni, és hogy ilyen körülmény bekövetkezésekor a helyzethez igazított, valamennyi személyi vagy tárgyi erőforrást és a rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket igénybe vevő intézkedést elfogadta annak elkerülése érdekében, hogy e körülmény az érintett légi járat törléséhez vagy annak jelentős késéséhez vezessen, azonban nem követelhető meg, hogy az adott időpontban a vállalkozásának kapacitását tekintve elviselhetetlen áldozatokat hozzon.
Így, amint arra a Bíróság emlékeztet, a légi utasok jogairól szóló rendelet értelmében rendkívüli körülményeknek minősíthetők az olyan események, amelyek jellegüknél vagy eredetüknél fogva nem tartoznak az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe, és annak tényleges befolyásán kívül esnek.
A Bíróság megállapítja, hogy még ha a légi fuvarozók rendszeresen szembesülnek is a repülőgépabroncsuk sérülésével, valamely gumiabroncs kizárólag a repülőtér kifutópályáján található idegen testtel való ütközése által okozott hibája a jellegénél vagy az eredeténél fogva nem tekinthető az érintett légi fuvarozó rendes tevékenységi körébe tartozónak. Egyébiránt e körülmény nem tartozik a tényleges befolyása alá. Következésképpen a légi utasok jogairól szóló rendelet értelmében vett rendkívüli körülménynek kell minősíteni.
Ugyanakkor az utasok jogairól szóló rendelet szerinti kártalanítási kötelezettsége alól történő mentesítése érdekében szintén a légi fuvarozó feladata annak bizonyítása, hogy valamennyi személyi vagy tárgyi erőforrást és a rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket igénybe vette annak elkerülése érdekében, hogy a repülőtér kifutópályán található idegen test okán sérült gumiabroncs cseréje ne vezessen az érintett légi járat jelentős késéséhez. E tekintetben – és különösen a repülőgépabroncsok sérülését illetően – a Bíróság megállapítja, hogy a légi fuvarozók az általuk kiszolgált repülőtereken a gumiabroncsaik cseréjére irányuló, elsőbbségi kezelést biztosító szerződéseket köthetnek.
__________________________________________________________________________________
1A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.).
