Eddigi tapasztalatok a Cégkapuról - A gyakorlatban felmerülő problémák és hiányosságok

2019.05.30. Jogi Fórum / Deloitte

Könnyen kezelhető, átlátható, egyszerű és gyors megoldást jelent a hazai vállalkozások számára a hatóságokkal való kapcsolattartásban a Cégkapu. A cégek életébe komoly változásokat hozó megoldásnak ugyanakkor vannak még hiányosságai.

Az idei évtől kötelező a hazai vállalkozásoknak a Cégkapu-használata. A Cégkapu kialakítása azonos a korábban megszokott Ügyfélkapu felépítésével, előnye, hogy a hozzáférési jogosultságok módosíthatók, valamint különböző, a tárhely használatával kapcsolatos beállítási opciók is rendelkezésre állnak. A regisztráció folyamata alapesetben egyértelmű, könnyen és gyorsan elvégezhető, a tárhely kezelése átlátható, azonban a működési folyamatnak még vannak hiányosságai.

“A gyakorlatban felmerül az a probléma, hogy a hivatalok által küldött dokumentumot nem az adott ügykörre meghatalmazott személy tölti le. Amennyiben a hatóság a kézbesítést szabályosan végezte el, és a címzett a dokumentumot a tárhelyén megnyitotta és letöltötte, akkor az adott irat kézbesítettnek minősül, függetlenül attól, hogy az irat eljutott-e a felelős személyhez. Ez komoly hátrányt jelenthet azokban az esetekben, amelyeknél jogvesztő határidő merül fel” – jelezte Rátky Miklós, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.

Továbbá fontos megjegyezni, hogy a belföldi székhellyel nem rendelkező külföldi társaságoknak (áfa-regisztráltaknak) a Cégkapu-regisztráció ugyan nem kötelező, azonban ők is elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek. Lényeges, hogy amennyiben az áfaregisztrált társaságnak nincs belföldi meghatalmazottja, illetve a törvényes képviselő sem rendelkezik KÜNY tárhellyel, akkor a társaság részére továbbra is papír alapon történik az iratkézbesítés.

„Utóbbi lehetőség azonban nem mentesíti az áfaregisztrált társaságot az alól, hogy a törvényes képviselő teljesítse a KÜNY tárhely regisztrációs kötelezettségét, vagy olyan meghatalmazott bejelentéséről gondoskodjon, aki az elektronikus kapcsolattartási kötelezettségnek eleget tud tenni” – mutatott rá Rátky Miklós.

Az eredeti kormányzati szándék az volt, hogy az összes hatósággal történő kapcsolattartásnak a Cégkapu lesz a színtere. Bár itt még nem tartunk, de az a tapasztalat, hogy a sorban első állami adóhatóságon túl egyre több hatóság tér át a Cégkapura, ami nagy könnyebbség a vállalkozások számára.

A fent említett problémák kiküszöbölésével azonban, amelyen a hatóság a folyamatos fejlesztésekkel, a felhasználókkal történő rendszeres egyeztetésekkel igyekszik gyorsítani, a Cégkapu egy könnyen kezelhető, átlátható, egyszerű és gyors megoldást jelent a hatósággal történő kapcsolattartásra.

A hatóságok pozitív hozzáállását jelzi az is, hogy a problémákat észlelve rugalmasan álltak ahhoz, hogy a Cégkapu mellett a korábbi Ügyfélkapu rendszert is egyelőre megtartották, azonban várható, hogy rövid időn belül ez utóbbi teljesen kivezetésre kerül” – tette hozzá Vojtek Endre, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

  • kapcsolódó anyagok
TÁRSASÁGI JOG
CÉGBÍRÓSÁG
CÉGJOG
E-BÍRÓSÁG