A drónok üzemeltetése, amely eddig csak kevéssé képezte jogi szabályozás tárgyát, súlyos biztonsági és adatvédelmi aggályok forrásává vált egész Európában. A múlt hónapban azonban az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) két közösségi szintű, drónokkal kapcsolatos szabályozást hirdetett ki, amelyek 2020. július 1-jétől válnak alkalmazandóvá. A Taylor Wessing Budapest szakértői összefoglalták, milyen változásokkal kell számolniuk a drónokat üzemeltető cégeknek és magánszemélyeknek az elkövetkezendő egy évben.

Manapság egyre inkább életünk részévé válnak a drónok, vagy másnéven pilóta nélküli légi járművek (UAS). Hosszú ideig főleg katonai célokra, kereskedelmi légi felügyelet ellátására, iletve mozgókép-felvételek készítésére használták őket. Idén júniusban azonban az Amazon úgy nyilatkozott, hogy hamarosan drónok segítségével fogja végezni a kisebb háztartási tárgyak kézbesítését a vásárlók részére. Ráadásul tervei között szerepel, hogy a közeljövőben lehetővé teszi az ezzel kapcsolatos videokamerás megfigyelést, mint szolgáltatást is, így könnyen lehet, hogy megrendelhetjük majd az Amazonon, hogy egy drón tartsa szemmel a házunkat.

Bár a drónok által nyújtott szolgáltatások nagy valószínűséggel megkönnyítik majd az életünket, fokozott használatuk miatt várhatóan a balesetek és jogsérelmek is gyakoribbak lesznek. Az ezzel kapcsolatos aggályokra válaszul 2019. június 11-én az EASA két, drónokra vonatkozó szabályozást hirdetett ki.

Ez a harmonizált szabályozás komoly lépés az ún. Egységes Európai Égbolt megvalósítása felé. Korábban nagy kihívást jelentett az EU számára a drónok szabályozása, mivel hatásköre csak a 150 kg feletti pilóta nélküli légi járművekre terjedt ki. Ennek eredményeként a kisebb drónokra jelenleg egész Európában különböző tagállami jogszabályok vonatkoznak. A 2020. július 1-jétől alkalmazandó új szabályozás egyszerre támogatja az európai határokon átnyúló drón-forgalmat és biztosítja az egyének biztonságát és magánszférájuk védelmét.

A szabályok a drónok három kategóriáját különböztetik meg, kockázati szint szerint: nyílt (25 kg-ot meg nem haladó, alacsony kockázatú drónok), különleges (nagyobb kockázatot magukban foglaló műveletek) és tanúsított (személy- és egyes áruszállító drónok, illetve azok, amelyek embertömegek felett repülnek). Ha olyan drónnal végeznek nyílt kategóriájú műveletet, amely legfeljebb 250 g vagy 80 Joule-nál nem nagyobb mozgási energiát adhat le az emberre egy esetleges ütközés esetén, akkor ehhez nem szükséges előzetes műveleti engedély, azonban bizonyos korlátozások vonatkoznak majd rá. A különleges, illetve tanúsított kategóriájú drónok üzelmeltetése ezzel szemben engedélyköteles lesz és a használatuk szigorú ellenőrzés tárgyát fogja képezni. Az engedélyezés az egyes tagállamok szintjén fog megvalósulni.

Az új szabályozás műszaki és üzemeltetési követelményeket is meghatároz. Az új drónoknak például egyedileg azonosíthatóknak kell lenniük annak érdekében, hogy az illetékes hatóságok nyomon tudják követni a drónműveleteket. Emellett lehetővé kell tenniük az UA-hoz való fizikai hozzáférés nélküli távoli azonosítást a drónra felszerelt válaszjeladó segítségével. Egyes járműveknek földrajzi helymeghatározási rendszerrel is rendelkezniük kell, amely a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján észleli, ha fennáll a légtérkorlátozások megsértésének veszélye, és ezt jelzi a távpilótának. Mindezeken felül az üzembentartónak számos esetben igazolnia kell a távpilótákra vonatkozó kompetenciakövetelményeknek való megfelelést, például akkor, ha a drón fel van szerelve személyes adatok rögzítésére alkalmas érzékelővel, kivéve, ha a drón játéknak minősül.

A közösségi szintű szabályozás 2019. július 1-jén lépett hatályba, de csak 2020. július 1-jétől alkalmazandó, így a tagállamoknak, illetve a drónok üzemeltetésével foglalkozó cégeknek egy év áll a rendelkezésükre, hogy felkészüljenek a közös európai keretszabályozás végrehajtására. A folyamatot az EASA által kiadott iránymutatások segítik majd.

„Fontos kiemelni azonban, hogy nem valamennyi drónokkal kapcsolatos kérdés lesz uniós szintű szabályozás tárgya. A tagállamok jogosultak lesznek repülési tilalmi övezeteket kijelölni, különösen egyes épületek, eszközök vagy meghatározott események esetében, továbbá arra is felhatalmazást kapnak, hogy az uniós joggal összhangban a drónokra vonatkozóan nemzeti szabályokat alkossanak a környezetvédelem, közbiztonság és személyes adatok védelme érdekében – emelte ki Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest irodavezető partnere.