Közérdekű adat-e a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos hatástanulmány? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2019.07.19. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

Egy olyan nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai fontosságú beruházást érintő tárgyalássorozatban, mint a paksi atomerőmű bővítése, a magyar tárgyaló fél és a Magyar Állam pozícióinak védelme szükségessé teheti a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását - szögezi le az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz elutasításáról szóló IV/1722/2015. számú határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Szekszárdi Törvényszék közérdekű adatkiadás megtagadása tárgyában hozott ítélete elleni alkotmányjogi panaszt.

Az indítványozó közérdekű adat kiadása iránt fordult a MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-hez a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos minden hatástanulmány kiadása érdekében. A kérelmezett az adatkiadást megtagadta, mivel szerinte a kért adatok későbbi, a magyar és az orosz fél között kötendő megállapodások előkészítő adatai.

Az ügyben első fokon eljárt Szekszárdi Járásbíróság elfogadta a kérelmezett érvelését és rámutatott, hogy a magyar és az orosz kormány között a paksi atomerőmű bővítéséről szóló kormányközi egyezmény önmagában nem egy döntés, az csak a későbbi megvalósítási megállapodásokkal válik teljessé. Mindezek megszületéséig a kért adatok döntés-előkészítőnek minősülnek, így kiadásuk megtagadása igazolt. A Szekszárdi Törvényszék szintén szükségesnek találta kiadás megtagadását, mivel a kért információk nyilvánosságra hozatala jelentősen sértené a magyar fél tárgyalási pozícióit a megvalósítási megállapodások megkötése során. Az arányosság körében azonban úgy értékelte, hogy a környezeti hatástanulmányok nyilvánossága mellett a közérdek súlya nagyobb, ezért azokat kiadni rendelte. Az indítványozó panaszában a közérdekű adatok megismeréséhez való jogának sérelmére hivatkozott. Többek között azzal érvelt, hogy az atomerőmű bővítéséről szóló kormányközi szerződés az információszabadság szempontjából önmagában döntésnek minősül, illetve hogy a bíróság nem vizsgálta megfelelően a kérelmezett érvelését.

Az Alkotmánybíróság elsőként arra mutatott rá, hogy a bíróságok hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy a jogvita tárgyát képező adatot tartalmazó dokumentumot milyen formában és milyen mélységben vizsgálnak. Ez ugyanakkor nem vezethet teljesen formális, minden tartalmi elemzést mellőző, vizsgálathoz. Jelen esetben az ügyben eljárt bíróságok megállapíthatóan kellő tartalmi vizsgálatot folytattak a kérelmezett érvelésével összefüggésben. Az Alkotmánybíróság ezt követően arra a következtetésre jutott, hogy jelen esetben egy törvénnyel kihirdetett kormányközi egyezmény értelmezésének a kérdése, hogy az információszabadság szempontjából mi minősül döntésnek. Ennek eldöntése szintén a bíróság hatáskörébe tartozik. Ezt szem előtt tartva az Alkotmánybíróság végül kimondta, hogy a törvényszék jogértelmezése megfelel az Alaptörvény rendelkezéseinek, mivel egy olyan nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai fontosságú beruházást érintő tárgyalássorozatban, mint a paksi atomerőmű bővítése, a magyar tárgyaló fél és a Magyar Állam pozícióinak védelme szükségessé teheti a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását. Az arányosság körében, a környezeti adatok vonatkozásában szintén alkotmányosnak találta a törvényszék jogértelmezését.

  • kapcsolódó anyagok
ADATVÉDELEM
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
INFORMÁCIÓSZABADSÁG
NEMZETBIZTONSÁG