Részesülhet-e alapjogi védelemben a tulajdoni váromány? - Az Alkotmánybíróság döntést hozott

2020.05.15. Jogi Fórum / Alkotmánybíróság

A tulajdoni váromány kizárólag akkor részesül alapjogi védelemben, ha jogszabályon alapul, azonban nincs olyan jogszabály, amely valamely ingatlan besorolásának a megváltoztatására, a változás következtében a kellő közművekkel ellátására kötelezne önkormányzatot a saját költségén - szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1357/2016. számú, alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában.

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria ingatlan hasznosításának korlátozása tárgyában hozott ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítvány alapjául szolgáló ügyben az indítványozók ingatlan-beruházási projekt megvalósítását tervezték, és a beruházási területre vonatkozó szabályozási terv elfogadását kezdeményezték az illetékes önkormányzatnál. Az eljárásban nem született döntés a kerületi szabályozási tervről, így az indítványozók az érintett területet semmilyen célra nem tudták használni, ezáltal káruk keletkezett. Ezen kár megtérítésére kerestet terjesztettek elő, kérve az alperesek egyetemleges kötelezését államigazgatási jogkörben, illetve szerződésszegéssel okozott kár megtérítése jogcímén.

A támadott ítéletben foglaltak szerint az indítványozók által állított kár bekövetkezése és az önkormányzat magatartása közötti közvetlen okozati összefüggés hiányában a kerület kártérítési felelőssége nem volt megállapítható. Az indítványozók álláspontja szerint a bírósági döntések sértik a tulajdonhoz való jogukat, illetve az, hogy a másodfokú eljárásban a bírói tanács tagjai az elsőfokú ítéletet meghozó elsőfokú bíróság bírói voltak, sérti a tisztességes eljáráshoz való jogukat is.

Az Alkotmánybíróság eljárása során a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy az indítványozók ügyében másodfokon eljáró bírói tanács esetében nem merült fel olyan körülmény, amely megalapozhatta volna az indítványozók tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának sérelmét. A tulajdonhoz való joguk sérelmét illetően pedig az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az indítványozók befektetési céllal vásárolták az akkor még a tervezett beruházásra nem alkalmas ingatlant, a kerületi szabályozási terv elfogadásának elmaradása alapvetően a vásárláskori állapotot konzerválta, vagyis alapjogi értelemben nem a fennálló tulajdonuk sérült vagy szenvedett közjogi korlátozást, sokkal inkább a lehetséges várománytól, vagyis a tervezett ingatlanfejlesztési beruházás megvalósításától esetek el. A tulajdoni váromány ugyanakkor kizárólag akkor részesül alapjogi védelemben, ha jogszabályon alapul, azonban nincs olyan jogszabály, amely valamely ingatlan besorolásának a megváltoztatására, a változás következtében a kellő közművekkel ellátására kötelezne önkormányzatot a saját költségén.

Az Alkotmánybíróság így az alkotmányjogi panaszt elutasította.

  • kapcsolódó anyagok
POLGÁRI JOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ÖNKORMÁNYZATOK
INGATLANJOG