A Hagia Sophia múzeum ismét mecsetté alakul - A török bíróság semmisnek minősített egy 1934-es minisztertanácsi döntést

2020.07.10. Jogi Fórum / MTI

A török legfelsőbb közigazgatási bíróság pénteken a nemzetközi felszólítás ellenére semmisnek minősítette azt az 1934. november 24-ei török minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia egykori ortodox bazilika múzeummá alakításáról rendelkezett - jelentette a török média.

Ezzel megnyílt az út az előtt, hogy a világörökséghez tartozó isztambuli épületet ismét mecsetté alakítsák át.

A pert egy konzervatív egyesület indította 2016-ban azzal az igénnyel, hogy az Államtanács minősítse semmisnek azt az 1934. november 24-ei minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.

Az egyesület ügyvédje, Selami Karaman azzal érvelt, hogy a Hagia Sophia annak a II. Mehmed szultánnak a személyes tulajdona, aki 1453-ban meghódította az akkori Konstantinápolyt, és ezt a tulajdonjogot 1934-ben a kabinet figyelmen kívül hagyta. Tekintélyes török hírportálok beszámolói szerint az egyesület azt is állítja, hogy az 1934-es dokumentumon Musztafa Kemal Atatürk, a Török Köztársaság alapítójának aláírása hamisított.

Forrás: tiqets.com

Az állam jogi képviselője arról beszélt az eljáráson, hogy a minisztertanács korábbi döntése jogszerű, így az Államtanácsnak szükségtelen határozatot hoznia az ügyben, és el kell vetnie az eljárást. Egyúttal úgy vélte, hogy a kérdésben az államfői hivatal dönthet.

Az államfő hivatal jogi irodájának képviselői az Államtanács belátására bízták a határozathozatalt.

A pert kezdeményező egyesület 2005-ben egyszer már ugyanezzel az igénnyel fordult az Államtanácshoz, amely elutasította az eljárást, mondván nem talált jogellenességet abban, hogy a Hagia Sophiát múzeumként használják.

A jelenlegi iszlamista-konzervatív kormány, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-es hatalomra jutása óta egyes vallásos csoportok időről időre felvetik a szimbolikus Hagia Sophia mecsetté alakításának lehetőségét, amelyet olykor az ország vezető politikusai is megtámogatnak nyilatkozataikkal.

Május végén, az Isztambul bevételének 567. évfordulóján tartott kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén szerint zavaró és elítélendő, ha a Hagia Sophiát nem múzeumi célokra használják.

Forrás: travelsignposts.com

Ankara az elmúlt hetekben többször hangoztatta, hogy az épület sorsáról a törökök szuverén joga dönteni, és jelezte: az Államtanács döntése alapján fognak eljárni a kérdésben.

I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárka június végén megdöbbentőnek és elszomorítónak nevezte, hogy Törökország tervbe vette a Hagia Sophia mecsetté alakítását. "Mit mondjak keresztény vezetőként és konstantinápolyi pátriárkaként? Ahelyett, hogy összekötne minket, megoszt bennünket egy 1500 éves örökség" - fogalmazott I. Bartolomaiosz.

A Hagia Sophia ügyében Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is szót emelt. Sürgette Ankarát, hogy hagyja meg az egykori bizánci építésű ortodox bazilikát múzeumnak, és ne alakítsa át mecsetté.

A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt. Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az oszmán vezetők dzsámivá alakíttatták át a katedrálist. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a modern Törökország atyja múzeummá alakíttatta át az épületet, amely a fiatal köztársaság világi jellegét volt hivatott hangsúlyozni. A műemlék 1985 óta szerepel az UNESCO világörökségi jegyzékén.

  • kapcsolódó anyagok
KÖZIGAZGATÁSI JOG
TÖRÖKORSZÁG