El kell-e utasítani a 7-es cikkelyes eljárás elleni magyar keresetet? - Az uniós főtanácsnoki és a magyar álláspont

2020.12. 3. Jogi Fórum / MTI

Az Európa Unió Bíróságának el kell utasítania az Európai Parlament 7. cikk szerinti eljárás megindításáról szóló állásfoglalásával szemben benyújtott magyar keresetet - ismertette az ügyben vizsgálódó főtanácsnok álláspontját a luxemburgi székhelyű bíróság csütörtökön. Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta: a kormány továbbra is jogsértőnek tartja a Sargentini-jelentés elfogadását.

Az Európai Parlament 2018 szeptemberében nem kötelező érvényű állásfoglalást fogadott el, amelyben azt javasolta, hogy a tagállamokat tömörítő tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az Európai Unió alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben.

Magyarország az év októberében keresetet nyújtott be az uniós bírósághoz, amelyben az állásfoglalás elfogadásának szabálytalanságára hivatkozva a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kezdeményező EP-javaslat megsemmisítését kezdeményezte. Indoklásában azzal vonta kétségbe az állásfoglalás érvényességét, hogy elfogadásakor a tartózkodásokat is figyelembe kellett volna venni a leadott szavazatok kétharmados többségének megállapításához. A tartózkodások figyelembe vételének elmulasztásával az uniós parlament nem tett eleget az uniós szerződésekből eredő követelményeknek.

Az uniós bíróság tájékoztatása szerint Michal Bobek főtanácsnok mindenekelőtt azt állapította meg, hogy elfogadhatónak kell tekinteni a magyar keresetet, az uniós bíróság ugyanis hatáskörrel rendelkezik valamennyi európai uniós jogi aktus felülvizsgálatára, illetve a 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország vonatkozásában önálló jogkövetkezményekkel jár.

Az EP-állásfoglalás elfogadásával összefüggésben azt közölte, hogy a tartózkodás és a leadott szavazat fogalma kizárja egymást. A tartózkodó ugyanis azt kéri, kezeljék úgy, mintha egyáltalán nem szavazott volna. Kimondta azt is, hogy az Európai Parlament eljárási szabályzatának szavazásra vonatkozó szabálya a szóban forgó állásfoglalás elfogadása esetében egyértelműen kizárta a tartózkodásokat.

Végezetül a főtanácsnok elutasította Magyarország azon érvét, miszerint az EP elnöke azzal, hogy a szavazást követően elmulasztotta kikérni az EP alkotmányügyi bizottságának véleményét az eljárási szabályzat szavazásra vonatkozó szabályának értelmezésére vonatkozóan, megsértette azon kötelezettségét, hogy eloszlassa a rendelkezés tekintetében felvetődött bizonytalanságot. Az EP eljárási szabályzata ugyanis nem tartalmaz arra vonatkozó kötelezettséget, hogy konzultálni kell az alkotmányügyi bizottsággal a szavazási szabályok értelmezése céljából.

Ezek alapján Bobek főtanácsnok azt javasolta, hogy az uniós bíróság Magyarország keresetét megalapozatlanként utasítsa el.

A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot, az ügy érdemi tárgyalása még csak most kezdődik. Az esetek többsége ugyanakkor azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal.

Varga Judit: A kormány továbbra is jogsértőnek tartja a Sargentini-jelentés elfogadását

"Csütörtöki indítványában az Európai Bíróság cseh főtanácsnoka úgy foglalt állást, hogy a magyar kereset elfogadható, de nem ütközött az uniós jogba az EP állásfoglalása, amellyel megindította Magyarország ellen az úgynevezett 7. cikk szerinti jogállamisági eljárást" - nyilatkozta csütörtökön az igazságügyi miniszter.

Varga Judit felidézte, az Európai Parlament a bírósági eljárás során eleve kétségbe vonta, hogy keresettel lehetne támadni a 7. cikk szerinti eljárást megindító döntését. "Sikerként könyveljük el, hogy ezzel szemben a főtanácsnok a magyar érveket elfogadva egyértelműen megerősítette, hogy az EP e döntése sem mentes a bírósági felülvizsgálat alól" - mondta.

A magyar kormány határozott álláspontja szerint a főtanácsnok érvelése a tartózkodások beszámításának kérdésében nem megalapozott. A főtanácsnok általi nyelvtani értelmezés szerint a tartózkodással a képviselő "azt kéri, hogy úgy kezeljék, mintha egyáltalán nem szavazott volna".

Ezzel szemben a magyar kormány álláspontja szerint a tartózkodás éppen azt fejezi ki, hogy a képviselő a szavazásban részt kíván venni: hiszen nem egyszerűen távol marad a szavazástól, hanem tevőlegesen nyilatkozik, igaz, sem az igeneket, sem a nemeket nem kívánja támogatni, éppen ezáltal fejezve ki politikai álláspontját - fejtette ki Varga Judit.

Hozzátette: különösen igaz ez a "nukleáris bombának" aposztrofált 7. cikk szerinti eljárás megindításának kérdésében való szavazás tekintetében. Éppen ezért a magyar kormány szerint "teljesen irreleváns, hogy a képviselőket megfelelően tájékoztatták arról, hogy a tartózkodó szavazatok nem számítanak be a szavazásba, hiszen ez az uniós joggal ellentétes értelmezés. Ráadásul ez a tájékoztatás nem az EP valamely szervének döntésén alapult, mivel - bár erre lett volna lehetőség - az EP a kérdést nem tisztázta megfelelően."

A kormány meggyőződése, hogy az uniós szabályok mindenkire egyaránt vonatkoznak. "Különösen abszurd lenne annak elfogadása, hogy az EP éppen egy a jogállamiságot számon kérő eljárás megindítása során hagyhatja figyelmen kívül a jogszabályokat, úgy vélve, hogy a cél szentesíti az eszközt" - tette hozzá a miniszter.

Varga Judit úgy értékeli, "a 7. cikk szerinti eljárás két évvel ezelőtti megindítása óta folyamatos boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen, amelyben az Európai Parlament élen jár." Éppen ezért különösen fontos, hogy az Európai Bíróság a majdani ítéletében megállapítsa, hogy jogszerű volt-e egyáltalán az EP eljárást megindító döntése.

A kormány szerint a válasz Bobek főtanácsnok véleménye ellenére is egyértelmű: "a Sargentini-jelentés elfogadására jogsértő módon került sor" - szögezte le Varga Judit.

  • kapcsolódó anyagok
EURÓPAI UNIÓ JOGA
EURÓPAI PARLAMENT
EURÓPAI UNIÓ
EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA
JOGÁLLAMISÁG