Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Korrupciónak számít a hálapénz?

2002.09. 2. RTL KLUB Online

Az orvosi hálapénz vezeti Magyarországon a korrupciós ranglistát; ez derül ki a nemzetközi jelentésből. A kimutatás azonban csalóka, hiszen a különdíjazásban valóban az egészségügyet tartják a legérintettebb területnek, ugyanakkor a megkérdezettek döntő többsége szerint a paraszolvencia nem korrupció - írja a Népszava.

A nemzetközi statisztikák szerint a rendkívül alacsony egészségügyi keresetek miatt valamennyi kelet-európai országban ugyanilyen ellentmondásos a helyzet. A korrupciót vizsgáló Transparency International (TI) besorolása szerint a tavalyihoz képest valamelyest romlott Magyarország helyzete. A vizsgált 102 nemzet közül a 31. helyről a 33.-ra került. A korrupció szintje alapján a térségben Magyarország megítélése jó, Kelet-Közép-Európa országai közül csak Ausztriának, Észtországnak és Szlovéniának jobb az eredménye, ugyanakkor továbbra is az orvosi hálapénz vezeti a korrupciós ranglistát. Az egészségügy annak ellenére áll a sor élén, hogy a hálapénzt a megkérdezettek több mint 90 százaléka nem tartja korrupciónak.

A napokban közzétett jelentés után orvosok, egészségügyi dolgozók tiltakoztak az ellen, hogy az ágazat is ebben a listában szerepel: szerintük ugyanis a gyalázatosan alacsony fizetések kiegészítéseként kapott pénzeket semmilyen körülmények között sem lehet összemosni a politika és az állami apparátus kenőpénzeivel — sem nagyságrendjében, sem annak megítélésében. Az orvosok szerint korrupciónak csak azt lehetne tekinteni, ha az orvos a betegnek ingyen járó szolgáltatást csak abban az esetben teljesítené, ha ezért pénzt kap. Lehetséges, hogy ilyen létezik, de az kizárt, hogy ez legyen az általános kép. Eddig több közvélemény-kutató is készített elemzést, illetve belső felmérés is folyt a paraszolvencia gyakorlatáról. A szakterületek közül a szülészetet-nőgyógyászatot tartják a leginkább érintettnek, ezt követi a reumatológia, a szemészet, az urológia és a sebészet, míg az onkológián képtelenségnek tartották még csak behatárolni is.

Legkevésbé a traumatológusok, a gyermekgyógyászok, a radiológusok és a patológusok számíthatnak anyagi viszonzásra. Egyelőre csak nagyon változó becslések születtek arra nézve, hogy pontosan mekkora összeget adnak a betegek orvosaiknak vagy a nővéreknek, szakápolóknak. Egy belső kimutatás szerint ez évente mintegy 30-40 milliárd forint, melynek viszont 98 százaléka az egészségügyi dolgozók alig öt százalékának jut. A Magyar Gallup Intézet összesítése szerint viszont nem egészen 10 milliárd forint a hálapénzként ajándékozott összeg. Magyarországon az egészségügyi költségek 30 százalékát a lakosság fizeti. A kutatásokból is kiderül, hogy a lakosság körében sem egységes valamennyi ilyen eset megítélése. Más, amikor a főorvos valóban eladja az ágyat, illetve egy ingyenes beavatkozást csak akkor végez el, ha a beteg vagy hozzátartozója fizet. Más, ha a beteg gondolja úgy: azért, hogy odafigyeljenek rá, vagy legközelebb is jó ellátást kapjon, áldoznia kell. De más az is, amikor az elégedett páciens gondolja úgy: maga egészíti ki az egészségügyi dolgozó bérét, mert meg volt elégedve a szolgáltatással

Ma Magyarországon minden második ember valószínűnek tartja, hogy az egészségügyi intézményekben hálapénzt kell adnia azért, hogy megfelelő elbánásban részesüljön. A lakosság közel nyolcvan százaléka szerint a többi egészségügyi dolgozónak, a kórházi nővéreknek, a háziorvosoknak, a gyerekorvosoknak is adnak. A hálapénz hála előtagját valamelyest megkérdőjelezi a tény, mely szerint a paraszolvenciát adók az esetek mindössze 18 százalékában nem érezték, hogy ezt el is várják tőlük, vagyis több mint 80 százalék vélte úgy, hogy a fizetés elmaradása veszélyeztette volna az ellátását.

  • kapcsolódó anyagok
EGÉSZSÉGÜGY
KORRUPCIÓ