Címke: kánonjog

XIV. Leó pápa kánonjogász és közel 10 éven át volt bírósági helynök is – Mivel indokolja névválasztását és milyen alapvető jogokra hívja már most fel a figyelmet?

Fegyverezzük le a szavakat, fegyverezzük le a földet!

XIV. Leó pápa nem csupán teológus, hanem kánonjogász is, aki közel 10 éven át bírósági helynöki tisztséget is betöltött. Az új pápa már névválasztásával és a sajtóhoz intézett első beszédével is üzen a világnak, tudatosan, határozottan és bátran kiáll a legalapvetőbb emberi jogok mellett. De mit is üzen? Mely fontos tanításokat tűzte máris zászlajára?

A házasság, mint jogintézmény polgári és egyházjogi összehasonlítása, különös tekintettel a házasság létrejöttére és érvényességére

A házasság, mint jogintézmény polgári és egyházjogi összehasonlítása, különös tekintettel a házasság létrejöttére és érvényességére

A tanulmány témája a polgári (világi), illetve a kánonjogi (római katolikus) házasság összehasonlító elemzése, kiemelt figyelmet fordítva a házasság létrejöttére és érvényességére. A két jogintézmény sok ponton hasonlít egymáshoz, ugyanakkor jelentős különbségeket is találunk, főként az érvénytelenségi okoknál. A téma érdekességét – a profán, illetve egyházi jogintézmény meglepő hasonlóságainak és jelentős különbözőségeinek megismerhetőségén túl – a működő joggyakorlatban megnyilvánuló fontossága adja, tekintettel arra, hogy a polgári jogi házasságkötés mellett jelenleg is gyakran előfordul a „templomi esküvő”. Mindenekelőtt egy lényeges kérdést szükséges tisztázni: melyik egyház szabályozását vizsgáljuk? Jelen tanulmány a hazánkban legnagyobb arányt képviselő keresztény, ezen belül is a római katolikus...

Az egyház jogalanyiságának alapja

Az Egyetemes Egyház a római korban gyökeredzõ fejlõdési folyamaton keresztül napjainkra a világ egyik legkiterjedtebb szervezetévé vált. Liturgikus-spirituális, szociális és karitatív tevékenysége általánosan ismert és elismert. Pontosan meghatározott strukturális felépítése, és hatékony mûködését biztosító fegyelmi rendje képes a kor követelményeihez igazodni, biztosítva továbbélését és organikus fejlõdését. A jól mûködõ civil társadalmaknak, államoknak azonban nem elég csupán elismerni létezését, biztosítani a mûködéséhez szükséges esszenciális feltételeket, hanem egy olyan kapcsolatrendszert is ki kell építeniük az Állam és az Egyház között, melyben mindkettõ egymás mellett, egymást támogatva, dinamikusan fejlõdhet. Letöltés