Címke: kriminalisztika

Közlekedési baleset vagy gyilkosság – a helyszíni- és halottszemle rendkívülisége

Mindig jogos kérdés, amikor a rendőrség egy halálos – „hátrahagyásos” – közlekedési baleset helyszínéhez érkezik, hogy az út mellett fekvő halottat valóban csak figyelmetlenségből ütötték el, illetve gázolták el, vagy netán a megölését követően helyezték az úttest mellé? A tanulmány arra világít rá, hogy a valós tényállás megállapításához, az igazság mihamarabbi kiderítéséhez a legfontosabb az elsődleges, halasztást nem tűrő eljárási cselekmények időszerűsége és precizitása, a nem rutinból való, hanem az egyediesített, adott ügyre konkretizált eljárás. “Minden helyszín más és más, nem szabad csupán sémák szerint dolgozni. Nem túlzó azt mondani, hogy kellő odafigyelés, körültekintés és persze szakmaiság hiányában könnyen „benézhető”...

Szagazonosítás a kriminalisztikában és a bizonyítékok körében

Az elkövető „szaga” egy olyan nyom, mely – az elkövető akarata ellenére – minden esetben rögzül a bűncselekmény elkövetésekor az elkövetés helyszínén. A szagazonosítás fontos bizonyítási eszköz tehát a büntetőeljárás során, ezért az eljáró hatóságoknak nem csak joga, hanem kötelessége is a bűncselekmények helyszínén szagnyomokat rögzíteni. A tanulmány bemutatja a szagazonosítás jelentőségét, hogy hol helyezkedik el a bizonyítékok zárt logikai láncolatában, a szag rögzítésének menetét, a szagazonosító kutya kiképzését és a szagazonosítás eredményének értékelését és fontosságát a büntetőeljárásban. A Szerző bírósági titkár a Szolnoki Járásbíróságon. Letöltés

Az újszülött sérelmére elkövetett emberölés kriminalisztikai vonatkozásai

A tanulmány az irányadó jogszabályok és az ítélkezési gyakorlat felhasználásával az újszülött sérelmére elkövetett emberölés elkövetését kiváltó okokat és az ebben közreható körülményeket vizsgálja. Ezzel összefüggésben jogeseteken keresztül foglalkozik a család és a közvetlen környezet felelősségével. A Szerző írásában  hangsúlyt fektet a téma kriminalisztikai vonatkozásainak és a megelőzés lehetőségeinek ismertetésére is. A Szerző bírósági titkár. A tanulmány 2018. évben készített szakdolgozata alapján íródott, kiegészítve az azóta jogerősen befejeződött büntetőügyek joggyakorlatával, valamint Kúriai határozatokkal. Letöltés

  • 1
  • 2
  • 5