Címke: szakdolgozat

A vagyonkezelés jogi és gazdasági problémái

A szakdolgozat bevezetõje: “Amikor a dolgozat témájául a vagyonkezeléssel kapcsolatos problémák és az azok megoldására adható válaszok elemzését választottam, két szempont vezérelt. Egyrészrõl a vagyonkezeléshez kapcsolódó jogi keretek kialakítása a közeli jövõben megoldandó feladatok közé tartozik (amit a Ptk. új koncepciójában [1] is számos felvetés jelez, lásd a 2.5. fejezetet). Másrészrõl a magyar gyakorlat és ennek megfelelõen az azt tükrözõ jogalkotás történelmi és gazdasági okok miatt évtizedes lemaradásban van a fejlett országokhoz (elsõsorban az angolszász országokhoz) képest. A vagyonkezelés területe igen sikamlós terület, hiszen itt a jogi és gazdasági szempontok mellett olyan nehezen megfogható fogalmak is megjelennek, mint az etika,...

Számítástechnikai rendszer- és adatok elleni bûncselekményekrõl (Esettanulmány az Elender-ügyrõl)

Idézet a mû bevezetõjébõl: “Emlékezetes, hogy januárban kétszer (8-án, majd 28-án) feltörték az Elender szervereit. A nyomozás azonnal megkezdõdött, és szerencsére a rendõrség is gyorsan felismerte, hogy nem egyszerû “piaci lopásról” van szó, hanem az internetre kapcsolódó számítógépes hálózatok ellen elkövetett olyan bûntényrõl, amely nemcsak a szolgáltatóknak okozhat károkat, hanem adott esetben a közszolgálati, a kormányzati, sõt a titkos adatbázisokat is veszélyeztetheti. A rendõrség kiemelt ügyként kezelte a bûncselekményt, s a nyomozás irányítását rövid idõn belül az ORFK Szervezett Bûnözés Elleni Igazgatósága vette át, amely a felderítés során szakértõi segítséget is igénybe vett. A nyomozás gyors sikert hozott, hivatalosan március...

Ius Armorum (A fegyverek joga)

Részlet a mû bevezetõjébõl: “A szakdolgozat témaválasztását egyrészt az erõszakos bûncselekmények körében mind gyakoribb fegyveres elkövetések számának növekedése, másrészt az Európai Unióhoz történõ csatlakozásunkat megelõzõ jogharmonizáció indokolja. A fegyverek megszerzésének, birtoklásának jogi szabályozása nem tekinthetõ régi jogintézménynek, mindössze a XIX. század második felétõl datálódik. Szakdolgozatomban elsõsorban a lõfegyverek, ezen belül is az önvédelmi és vadászfegyverek alanyi jogosultságán alapuló szabályozását vizsgálom, valamint a törvényszövegek mûszaki definícióit tekintem át, nem hagyva figyelmen kívül a vizsgált jogszabály tárgyi körének értelmezését, illetve a hatályos jogszabályunk igazságügyi fegyverszakértõi tevékenységgel összefüggõ eljárásjogi kérdéseinek vizsgálatát sem.” Letöltés

Elterelési lehetõségek a kábítószer-bûnözés jogalkalmazásában, különös tekintettel a kábítószerfüggõ elkövetõkre

A szerzõ a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának V. éves hallgatója, e dolgozatával az idén októberben Gyõrött megrendezett kábítószer ellenes konferencián megnyerte a kiemelt ügyészi különdíjat. Részlet a mûbõl: “Bár dolgozatom címe nem sugallja, hogy külföldi szabályrendszereket is elemezzen, azonban szükségesnek tartom azt, hogy kitekintést nyerjünk a külföldi gyakorlatra. Mivel Magyarországon még nem olyan régi jelenség a tömeges drogfogyasztás, mint Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban, az ott kialakult szabályozás hatásait, eredményeit mi már tanulmányozhatjuk annak figyelembe vétele mellett, hogy melyikük példáját kövessük, milyen szabályokat építsünk be jogrendszerünkbe. Minden ország kultúrája más és más, viszont a kábítószer-fogyasztás világjelenség...

Az információszabadság és korlátai

“Magyarországon a rendszerváltás során az Országgyûlés, az Alkotmánybíróság, majd az adatvédelmi biztos, mûködésével megteremtette az információszabadság alapjait. Azóta eltelt több mint tíz év. Ennyi idõnek elegendõnek kellett lennie ahhoz, hogy a jogelméletben és a gyakorlatban megjelenjen publikációk, jogesetek formájában. De vajon mit is jelent ez a jog, és honnan származik? Milyen a múlt és a jelen gyakorlata? Erre és más kérdésekre is próbálok választ adni dolgozatomban, mely a magyar szabályozás alapulvételével készült. …” Letöltés

A veszélyes üzemi kárfelelõsség magyarországi fejlõdése a polgári korszakban

I. Bevezetés “A magánjogi tudomány legszínesebb és legváltozatosabb területe kétségkívül a kártérítés tana. Nincs még egy olyan része a magánjognak, ahol felfogásoknak oly sokféleségével, a véleményeknek oly szétágazóságával, az ellenmondásoknak oly szélsõségeivel találkoznánk, mint itt; de nincs még egy oly része sem, amely az ezerféle kérdéseknek oly kifogyhatatlan mennyiségét vetné felszínre és tartaná állandóan napirenden, mint ez.” E szavakkal kezdi Dezsõ Gyula az objektív felelõsségrõl szóló elsõ magyar nyelvû monográfiát. A XX. század elején igencsak idõszerûnek tûnt ez a kijelentés: a vétlen károkért való felelõsség lerombolni látszott a vétkességre alapított felelõsségi rendszer hosszú idõ óta szilárd bástyáját. A kártérítés jogalapjaként...