A cikk két részre osztható: az elsõben a hatályos magyar szabályozás elõzményeit taglaljuk, különös tekintettel az európai társasági jogi “szabályozási versenyre”, az elektronikus technikai fejlõdésre és annak jogi vetületére. A második rész azon jogi szabályozás gyakorlatának a bemutatására tesz kísérletet, amely a cikk elsõ részében megismertetett tényezõk következtében született. A cikk számba veszi a 2007. évi LXI. törvény rendelkezései közül azokat, amelyek a gyakorlatban nem megfelelõen mûködnek. Letöltés
Eljárás hazánkkal szemben a Lex Mol miatt
Az Európai Bizottság kedden kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az úgynevezett Lex Mol ügyében.
hír
A cégbejegyzés gyorsítása könnyen a biztonság rovására mehet
A Közjegyzői Kamara szerint ügyelni kell az eljárások biztonságára: a gyorsított cégeljárásban a közjegyzők által készített kötelező aláírási címpéldány elhagyásával például számottevően megnő a biztonsági kockázat.
A kormányszóvivő nyilatkozata a Volkswagen-törvényről született állásfoglalásról
Semmilyen következtetést nem lehet levonni a Volkswagen-törvényről született európai bírósági döntésből a közellátás szempontjából kiemelkedő fontosságú vállalatokról szóló magyar jogszabállyal kapcsolatban – jelentette ki Daróczi Dávid kormányszóvivő kedden (október 23.) az MTI-nek.
Mentsük a menthetőt: elfogadták a lex Molt
Ritkán látott többséggel fogadta el a parlament a lex Mol néven megismert törvényt, erős jogosítványokat adva a társaságok jelenlegi menedzsmentjei kezébe. A 337 igen, négy nem szavazat és három tartózkodás mellett elfogadott törvény értelmében a stratégiai jelentőségű társaságok közé tartozik többek között a Mol, a regionális gáz- és áramszolgáltatók, a villamos erőművek, így például a Paksi Atomerőmű, valamint a Mavir Zrt.
Egyszerűbb itthon a cégalapítás
Egyszerűsített eljárással, tizenötezer forintért bejegyezhető egy új cég, és a tőkeminimumok is csökkentek szeptembertől az új cégtörvény hatálybalépésével. Továbbra sincs rendelkezés arról, hogy a felszámolás alatt álló társaságok tulajdonosai ne alapíthassanak új vállalkozást.
Utcáról kerültek a cégvezetői székekbe
Hajléktalancégek működtek milliárdos számlagyárként. Több óriáscég, köztük Siemens kapcsolatban állt ezekkel a kft.-kel, bár a cég vezetője ezt cáfolja. Mindenesetre a Nemzeti Nyomozó Iroda is felfigyelt az ügyletre, és vizsgálatot indított.
publikáció
A társasági és a cégjogi törvény módosítása szeptember 1-jétõl
A következõ oldalakon szeretnénk bemutatni a cégjogi törvény módosuló rendelkezéseit, valamint az ezekhez kapcsolódó társasági törvény egyes megváltozott szabályaira is felhívjuk a figyelmét. Letöltés
A társasági és a cégjogi törvény módosítása szeptember 1-jétől
A következő oldalakon szeretnénk bemutatni a cégjogi törvény módosuló rendelkezéseit, valamint az ezekhez kapcsolódó társasági törvény egyes megváltozott szabályaira is felhívjuk a figyelmét.
Mégis fénylik az aranyrészvény
Az aranyrészvények ügye hosszú évek óta az európai országok társasági jogának egyik legfontosabb kérdése. A régi és új tagállamok ellen hosszú évekig tartó bírósági eljárásokat vet(ett) be a Bizottság ennek a különleges értékpapír-fajtának a megszüntetése érdekében, és ennek a speciális értékpapírnak a kiváltása az újonnan csatlakozó tagállamok felé is felvételi követelmény volt – most azonban újból létjogosultsága lehet.