Mi a jog?


_Wasp_ # 2008.02.05. 20:41

Nem azt tanítják, hogy nincs válasz, (kinél tanultál jogbölcseletet?) hanem az a legjellemzőbb álláspont, hogy több - kvázi egyenértékű - válasz lehetséges.

ebből összefoglaltunk néhányat, hogy segítsünk a kérdezőnek.

Jó lenne, ha valami konstruktív hozzászólást is hallhatnánk tőled.

pl. miért nincs válasz? (indoklás) vagy tudod mit (ha már vitatkozunk), mondj egy jogtudóst, aki szerint expressis verbis nem létezik a kérdésre válasz, én minden ilyenre mondok ötöt, aki rendelkezett valamilyen definícióval.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

Dr.Attika # 2008.02.05. 18:05

Fogjatok kezet Bélával!
Megoldottátok a "Mi a jog problematikáját." Ki is nyomtatom, innentől kezdve ez a kérdés megválaszolása nem lehet kétséges. Gratulálok. Ez tényleg szép teljesítmény. El kellene küldenetek a jogi egyetemek jogbölcseletet oktatóinak is, mert még szerintem azt tanítják, hogy a "Mi a jog ? " kérdésre nincs válasz.

_Wasp_ # 2008.02.05. 16:00

jog (mint jogosultság): ld alanyi jog
jog (mint rendszer): a jogi normák társadalmi elvárásokra és az adott kultúrára épülő logiai-nyelvtani-történeti kapcsolatösszessége.
jog (mint norma) ver. 1.: mindazon szabályok összessége, amit a társadalom joginak tekint... (fából vaskarika) ... mert ennek következtében az állami kényszereszközökkel való kikényszeríthetőség lehetősége kapcsolódik hozzá.
jog (mint norma) ver. 2.: azok a szabályok, amelyeket a jogszabályok alkotására feljogosított szervek a jogszabályalkotásra előírt eljárás követésével hoztak létre.
jog (mint norma) ver. 3.: .... és nem ütközik természeti - isteni - emberjogi - alapjogi - stb (tehát más "felettes") normával.

valahogy így

Egyébként meg KBS definíciója miért ne lenne jó? Én lényegében már csak a szavakat szaporítottam. De az övét marhaságnak nevezni... pfff.


_Wasp_

póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása

Dr.Attika # 2008.01.10. 19:35

Mit csinál a szivárvány?

tadam # 2008.01.10. 19:21

A jog csendben működő erők produktuma, amely mélyen gyökerezik a népek közös tudatában. Naturálisan fogalnazva a jog nem szubjektív törekvés, hanem a társadalom által elfogadott, megkövetelt, megszegése esetén szankcionált norma.

Legislator # 2007.09.07. 17:35

Szerintem vannak nagyjából elfogadható meghatározások (amely nem egyenlő a definícióval, mivel az egy rövid körülírása a fogalomnak), bár tökéletes, mindenki által communis opinio doctorumnak tekintett meghatározása a jognak nincs. Maga a jog szó mesterséges konstrukció, idegen elem a magyarban. Az alanyi jog ugyanis igazság, vagy juss; a tárgyi jog pedig törvény volt. A nyelvújítás korában a right, a droit, a pravo, a drept (bár ez utóbbi lehet későbbi...)mintájára alkották meg, amelyek jobbot, illetve jogot jelentettek, így a magyarban a jobból képezték a jog szót, mivel akkorára a törvény és az igazság sok egyéb jelentéssel is bírt, és a törvénytudományi (jogtudományi) műnyelv sok új kifejezéssel gazdagodott.


Sunshine after the rain.

woodslave (törölt felhasználó) # 2007.09.04. 14:06

Ha igazad van, akkor eszköz, ha nincs igazad, akkor akadály.. :-))

the big cat # 2007.09.04. 08:47

Mint minden elvont, mesterséges konstrukciónak, így a jog fogalmának sem létezik objektív definíciója. A felhasználó, megismerni vágyó szempontjai szerint persze alkotható jogfogalom, de agyakorlati alkalmazáshoz ez kevéssé tesz hozzá, sőt, a fogalom gátjává válhat az alkalmazásnak, korlátozhatja a funkciót.

Lehet egyszerű definíciót adni, mint KBS-é volt, de az egyszerű definíció meg esetleg lényeges tartalmi elemeket hagy figyelmen kívül.

A tudományos meghatározások másik módszere a lényeges jellemzők csokorba gyűjtése, de itt ugye ismét felmerül, mi a lényeges szubjektív szemszögből, illetve a jellemzők kizárók, megengedők, vagy is-is. Aztán már szét is van bombázva a definíció.

(Pokol Béla könyveit meg kihagynám ebből, érdemi választ ott erre a kérdésre nem lehet találni, de valójában szinte semmi másra sem)

Marlow # 2007.09.03. 22:21

Fontenus,

nem naivitás elvárni, csak nincs sok értelme. Majd a (jog)történész vagy a klasszika-filológus lefordítja Iavolenust, másnak nincs is rá nagyon szüksége.

A jog fogalmának kérdését ill. a jog tudományosságát legalább akkora mértékű nézeteltérések és paradigma-különbségek övezik (és övezték mindig is), mint manapság az analitikus és kontinentális filozófia, vagy a metafizika és fenomenológia közti, gyakorta "vérre menő" vitákat.
Máshogy értelmezi a jogszabályt a pozitivista, mint a hermeneuta jogtudós, és máshogy az analitikus moralista (jog)filozófus - az ilyen értelemben eltérő gondolkodásnak főleg a büntetőjogban van nyoma és jelentősége; de ez így jó, mert ha vita van, tudomány is van - a (filozófiai) gondolkodás vége az lenne, ha választ kapnánk a legfontosabb kérdésekre.
Nem feltétlenül kell választ adni mindenre. Persze nem ennek tudatában kell NEM válaszolni dolgokra... :)

Fontenus # 2007.09.03. 21:44

Dr. Attika,

ha már valóban képtelenek meghatározni a helyes fordítását, akkor szvsz egyszerűen ne határozzák meg! Tanuljanak meg latinul, és ez alapján induljanak ki a meghatározásokból, normákból és miegyebekből. Gondolom, naivitás ilyent elvárni a mai jogász-társadalomtól és úgy általában tudományos kutatóktól (tisztelet a kivételeknek)...

Amúgy... ius... biztos vagyok benne, rómaiak (ha feltámadnának) megrökönyödnének ius modernkori definitióján, merthogy náluk "valahogy" másként hangzana.:)))

Legislator,
Engel Pálnak igaza van. Az ember lehetőleg mennél jártasabbnak kell lennie saját szakterületén.

Fontenus

Legislator # 2007.09.03. 19:12

A regula fordítása majdnem jó. Helyesen: A ius civilében (civiljogban, római /magán/jogban) minden meghatározás veszélyes, mert kevés az olyan, amelyet ne lehetne a visszájára fordítani. (Digesta, 50.17.133., ha nem tévedek). Egyébként meg bravó a fordításért, mivel az egyes szavak nem jogi latin értelmét kevésbé ismerem. Még szegény Engel Pál mondta egyszer nekem: "ha középkorász akarsz lenni, úgy kell olvasni az oklevelet, mint a napilapot." (Ti. hogy a latint kapásból magyarul felolvasni).


Sunshine after the rain.

Dr.Attika # 2007.09.03. 17:51
Kovács_Béla_Sándor # 2007.09.03. 17:43

Kapásból... Ehhez képest egy napja nem voltál képes egy ilyen egyszerű, tipikus szerkezetű meghatározásról elmondani, mi is a bajod vele.

Egyébiránt nem állítottam, hogy ez egy tökéletes és hibátlan definició lenne, mindössze azt mondom, hogy használható. Ha nem is tudományos célokra.

Dr.Attika # 2007.09.03. 17:39

Nekem első évfolyamon világossá vált, hogy a jog fogalmát soha nem fogják a jogászok meghatározni. Te egyből adtál egy fogalom meghatározást, amit kapásból cáfolni lehet. A "marhaság" jelző igazából arra vonatkozik, hogy amit leírtál egyrészt nem úgy van, másrészt arra, hogy nem árt néha elmélkedni megnyilatkozást megelőzően. De ha nincsennek meg a korábbi tankönyvek, miből?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.09.03. 17:35

Ezt nevezem én mélyenszántó, majd hogy nem túlzóan aprólékos kritikai elemzésnek. [Elsimerően csettint]

Dr.Attika # 2007.09.03. 17:27
Kovács_Béla_Sándor # 2007.09.03. 06:00

Nocsak. És mivel van problémád, Tanult Kollégám? A genusszal vagy a diferentia specificával?

Dr.Attika # 2007.09.03. 01:02

Fontenus!
Nem értelmetlen a fordításod. Itt egyszerűen arról van szó, hogy mint ahogy hivatkoztuk többen a jogtudomány erre a kérdésre nem tud meghatározott fogalom meghatározást adni ma és szerintem nem is fog soha. Éppen ezért neked sem konkrét megfogalmazáson kellene a fejedet törni, hanem a jog fogalmát elfogadni.
Írtad, nem jogásznak készülsz. A jogi egyetemen sem találták meg az előadók e három betű pontos meghatározását, akkor pont miért neked kellene. Dr. KBS kollégánk egy nagy marhaságot írt .Azt , ha szabad javasolnom ne vedd figyelembe!

Kovács_Béla_Sándor # 2007.09.02. 05:36

Nema. Csak nem közjog.

Fontenus # 2007.09.01. 22:18

Ehh... azt hiszem, egész értelmetlen a fordításom!

Fontenus # 2007.09.01. 22:15

"Minden közjogi meghatározás veszélyes, mert
kevés olyan van, hogy ne tegyen kárt."

Ezt két féléves latintanulás mondatja velem.:)

Kérlek, javítsd ki, ha tévedek, Legislator!

Legislator # 2007.09.01. 17:24

Egyébként a római jog irtózott a fogalmi meghatározásoktól, mivel Iavolenus is mondja a Digestában: "Omnis definitio in iure civili periculosa est, parum est enim, ut non subverti posset."


Sunshine after the rain.

Legislator # 2007.09.01. 17:17

A www.index.hu-n elég sokat foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy tudomány-e a jogtudomány. A legizgalmasabb válasz itt: Sajó András akadémikus Kritikai értekezés a jogtudományról, Bp., 1983, Akadémiai kiadó, 215 p.
Az 1945 előtti jogirodalom egyik legjobb könyve: Joó Gyula: A magyar törvény fogalma és jogi természete jogtörténeti és összehasonlító alapon. Kecskemét, 1908, Sziládi László könyvnyomdája, 292 p.


Sunshine after the rain.

Fontenus # 2007.09.01. 12:49

Biztosan tudom, van rá irodalom.

De életszerűbb, ha élet gyakorlatiassága felől szemléljük meg egy bizonyos dolgot vagy objektivációs rendszert, jelen esetben jogot.

Ugyanakkor utána fogok nézni a felsorolt könyveknek.

Fontenus

Marlow # 2007.09.01. 11:38

A választ megtalálod bármely nagyobb itthoni közkönyvtárban, többek között ezekben a kiadványokban:

Szilágyi, Péter. Jogi alaptan. Budapest: Osiris, 2001. 213-229. old.
*
Pokol, Béla. A jog elmélete. Budapest: Rejtjel Kiadó, 2001. 13-21. old.
*
(kisebb módosításokkal)
Pokol, Béla. Jogelmélet. Budapest: Századvég Kiadó, 2005. 11-19. old.
*
Hart, H. L. A. A jog fogalma. Budapest: Osiris, 1995. 11-29. old.

A jogi kultúráról és a különböző rétegek jogtudatáról és jogismeretéről azt hiszem, Visegrády Antal írt elég jókat A jog- és állambölcselet alapjai c. összefoglalójában (a szöveghelyre nem emlékszem).

Hirtelen ez volt eszemben, de hidd el, könyvtárnyi irodalma van ennek a kérdésnek.

Minden jót