Gyes melletti munka!

Ha a munkahelyed (ahonnan fizetés nélküli szabadságon vagy gyereknevelés céljából) megengedi, akkor lehet, bár elvileg a kisebb gyereked hároméves koráig nem oszthatnak be éjszakai műszakba (ezt ebben a topikban lejjebb már megtárgyaltuk).

Tisztelt Szakértők!

Jelenleg gyesen és gyeden vagyok a 10 hónapos és a 2 és fél éves fiaimmal.
Szeretnék 4 órás Max 6 órás munkát vállalni éjszakai műszakban.
Van-e erre lehetőségem úgy, hogy fizetés nélküli szabadságon vagyok a munkahelyem. ( remélem jól írtam a jelenlegi státuszom a munkahelyem)

Válaszukat előre is köszönöm.
B.

Ha valaki tud segíteni, nagyon megköszönöm, mert sok helyen próbáltam utánaérdeklődni, de nem kaptam eddig egyértelmű választ a kérdésemre. Szülés előtt 40 órás állásom mellett ev tevékenységet végeztem (engedélyköteles tevékenység, az én nevemen van engedély). 10 hónapos gyermekem mellett szeretnék munkákat vállalni, alkalmi jelleggel. Van-e arra lehetőség, hogy a GYED összegéről ne kelljen lemondani, de ne kelljen fizetni a KATA 50.000 ft havi díját sem???? A munka jellegéből, illetve a ráfordítható szabadidő mennyiségéből adódóan nem érné el havi szinten a bevétel ezt az összeget! Van megoldás? Köszönöm! Nóra

Tisztelt Szakértők!
Ikerlányaimmal 2017 január végéig GYED-en, ezzel egy időben fizetés nélküli szabadságon voltam. Jelenleg április közepéig szabadságomat töltöm, közben megigényeltem a GYES-t. Jól értelmezem, hogy 1 gyerek után most is jár?
Megtehetem, hogy április közepétől újra fizetés nélküli szabadságot kérek és megigénylem a GYES-t 2 gyerek után?
Köszönöm a segítséget!

„ejj, de fura itt az igekötő”
:) A befejezettség, a lezártság jelentésárnyalatát hordozza. V.ö.: Elrendez, elintéz; elképzel etc.

1. nyilván ha a munkavállaló is szeretné, akkor nem fogja magára hívni a munkaügyi felügyeletet (vagy éppen ki az illetékes), de a jogszabály kifejezetten azt mondja, hogy "nem rendelhető el" márpedig ha a kérdező nem kötetlen munkarendben dolgozik, akkor a munkáltatója rendeli el a munkaidejét (ejj, de fura itt az igekötő).

1. Szerintem azért annyira nem szigorú ez a szabály, hogy úgy kelljen érteni: "a munkavállaló beleegyezésével sem".

Pocok0511

1. a gyereked hároméves koráig éjszakai műszakba nem oszthatnak be.
2. Lehet később, de a munkába állástól számított 60 napon belül kell.
3. igen
4. gyed mellett is jár a táppénz, a csed kiszámításánál szerintem a gyedet nem veszik figyelembe, de ebben nem vagyok biztos.
5. a gyesnek fix összege van, nem a fizetéstől függ, miért igényelné a férjed? Kaphatsz egyszerre gyest az első gyerekedre és bármilyen más ellátást a másodikra egy időben.

Tisztelt Szakértő!
2016. novembertől 2018. júniusig Gyed-en vagyok a kisfiammal. Korábban így dolgoztam: 7-19 óra között vagy 19-7 óra között, hétköznap és hétvégén egyaránt.
Néhány kérdésem lenne ezzel kapcsolatban :

• 2018. január 1-jétől újra dolgozni szeretnék. Dolgozhatok a korábbi munkaidő beosztás szerint? Tehát vállalatok éjszakai és hétvégi munkát is 12 órában?
• Jelenlegi munkáltatómnál fizetés nélküli szabadságon vagyok. Az erre az időszakra járó szabadságomat köteles vagyok munkába álláskor egyből kivenni? Vagy lehet későbbi időpontban is?
• Gyed alatt megkapnám a fizetésemet és a gyed teljes összegét?
• Ez egyenlőre elméleti kérdés: 2018. januárban visszamennék dolgozni, legalább 2018. júniusig. Közben második babát is szeretnénk. A fizetés nélküli szabadság alatt felhalmozodott szabadságaimat a terhesség vége felé venném ki, hogy minél kevesebbet kelljen táppénzen lennem. Ha gyed mellett dolgozom, akkor is jár a táppénz? Ha a második baba úgy születik meg, hogy a csed kiszámításánál alapul vett hónapok között van olyan is, ahol gyedet és fizetést is kapok, akkor mi alapján kerül kiszámításra a csed?
• Még egy elméleti kérdésem lenne: Ha a fenti helyzet "alakulna" ki (második baba), lehetséges az, hogy a gyed lejáratát követően Apuka igényli a Gyest az első baba után még egy évig? (Neki magasabb a fizetése)

Elnézést, hogy ennyit kérdeztem, de remélem fognak tudni segíteni! Válaszukat előre köszönöm!!!

Tisztelt Szakértő!

Kisfiam születésétől kezdve Gyesre vagyok jogosult.Mivel február 1-jén betöltötte a 6 hónapot szeretnék állás vállalni.

Az alábbi kérdésekkel kapcsolatban szeretnék segítséget kérni:
1.Munkaidő korlátozás ebben az esetben van-e?
2.Gyes folyósítását szüneteltetnem kell-e?Illetve,ha betöltötte az 1évet,újraigényelhetem-e úgy,hogy mellette dolgozom?
3. Nagyszülő öregségi nyugdíj mellett is igénybe veheti a gyest,ha írásban nyilatkozunk?

Előre is köszönöm válaszát!

Amennyiben a jelenlegi munkáltatód (ahonnan gyereknevelés céljából fizetés nélküli szabadságon vagy) beleegyezik, megteheted.

Tisztelt Szakértő!

Nálam egy olyan helyzet áll fenn, hogy 02.25-ig GYED-et kapok, utána GYES lesz és ezzel egyidőben kértem a munkáltatómtól fizetés nélküli szabadságot jövő februárig, ugyanis akkor lesz a lányom 3 éves.
Viszont én szeretnék más munkahelyen dolgozni addig. Ezt megtehetem anélkül, hogy a jelenlegin felmondanék? Ha igen, akkor van ennek valamilyen korlátozása?

Előre is köszönöm a válaszát!

„pimpoke 2017.01.23. 00:54
Tisztelt Szakértő!
Olyan ügyben kérném a segítsegét, hogy szülés után 1-2hónappal vissza kell mennem dolgozni részmunkaidőbe, mert vállalkozó vagyok és nem tehetem meg, hogy 6hónapot otthon maradjak. Azt sikerült már megtudnom, hogy csed-re kell mennem amíg otthon vagyok, és 6hónapos kora után mehet akár apuka is gyed-re. Azt javasolták, ha visszamegyek dolgozni, mondjak le a csed-ről, menjek gyes-re, mert az mindenkinek jár és gyes mellett dolgozhatok és még juttatást is kapok. De aztán valaki azt mondta, hogy a gyerek 6hónapos kora elött akkor se dolgozhatok ha gyesen vagyok. Ez igaz? Mert a hivatalokba hiába megyek, senki nem tud válaszolni,egyik helyről a másikra küldözgetnek,senki nem akar foglalkozni velem. Én csak szeretném a vállalkozásomat fenttartani és egy kis pénzt visszakapni az államtól...Milyen lehetőségem van dolgozni a gyerek 6hónapos kora elött,hogy még esetleg juttatást is kapjak?
Köszönöm segítségét!
”

Kedves Pimpőke!

Igen, igaz. Mind az Ebtv, mind a Csttv. tiltja, hogy CSED-ben, vagy GYES-ben részesüljön az anya, ha a gyermek féléves kora előtt keresőtevékenységet folytat. Lásd. pl. Csttv. 21. § előírásait.

Sajnálatos, hogy miközben „„Magyarország jobban teljesít”” és a Kormány deklarált szándéka az, hogy az ügyfelek ügyeit gyorsan, hatékonyan, szakszerűen és jogszerűen intézzék és ne bonyolítsák Őn ennek az ellenkezőjével találkozik, azaz a hivatalokba hiába megy, senki nem tud válaszolni,egyik helyről a másikra küldözgetik,senki nem akar foglalkozni Önnel.

A jog lehetőséget biztosít mindenki számára, hogy személyes konzultációt kezdeményezzen az illetékes vezetőnél

Ehhez mintát itt talál:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Egyebekben mi kérünk elnézést azért, amiért a jólfizetett kormánytisztviselők képtelenek érdemi tájékoztatás adni az ügyfelekneknek.

„„A magyar reformok működnek.”
”
1998. évi LXXXIV.törvény a családok támogatásáról

21. § (1) A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – kereső tevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.

Tisztelt Szakértő!
Olyan ügyben kérném a segítsegét, hogy szülés után 1-2hónappal vissza kell mennem dolgozni részmunkaidőbe, mert vállalkozó vagyok és nem tehetem meg, hogy 6hónapot otthon maradjak. Azt sikerült már megtudnom, hogy csed-re kell mennem amíg otthon vagyok, és 6hónapos kora után mehet akár apuka is gyed-re. Azt javasolták, ha visszamegyek dolgozni, mondjak le a csed-ről, menjek gyes-re, mert az mindenkinek jár és gyes mellett dolgozhatok és még juttatást is kapok. De aztán valaki azt mondta, hogy a gyerek 6hónapos kora elött akkor se dolgozhatok ha gyesen vagyok. Ez igaz? Mert a hivatalokba hiába megyek, senki nem tud válaszolni,egyik helyről a másikra küldözgetnek,senki nem akar foglalkozni velem. Én csak szeretném a vállalkozásomat fenttartani és egy kis pénzt visszakapni az államtól...Milyen lehetőségem van dolgozni a gyerek 6hónapos kora elött,hogy még esetleg juttatást is kapjak?
Köszönöm segítségét!

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg ez év okt.31.-ig vagyok gyeden a munkáltatómnál utána gyes igénylésemet kértem a gyermek 3,éves koráig.Nos a mai nappal kérelmeztem a munkaviszonyom megszüntetését nov.10-i dátumban közös megegyezéssel.November közepétől új munkahelyet létesítenék de ezt nem akartam az orrára kötni a jelenlegi munkáltatómnak ő erősködött h addig állományban maradhatok náluk amíg nincs más munkám de én nem szeretném ezt már tisztán,papírokkal a kezemben kezdenék az új helyen nem pedig arra várni hogy mikor adják ki a felmondással járó irataimat.Fel van halmozódva 38nap szabadságom,kérdésem hogy a munkáltató még így gyes ideje alatt is kötelezhet e a felmondási idő ledolgozására(ami persze a szabiból vonódna le)?
Köszönettel Mohácsiné Anita

„Esztike67 # e-mail Jelentem! 2016.07.26. 21:56

Tisztelt Szakértő!

Gyes mellet dolgozom , kisfiam 2014.01.09-én született. 2015 októbere óta dolgozom, kereskedelmi végzettséggel Tescóba, előbb csak 6 órába, 2016.01.01-től 8 órában .Egyedül nevelem kisfiam, aki hétköznap bölcsis, szüleimmel élek. Elég sok túl órát vállaltam főleg hétvégén ,előbb csak szombaton , majd a vasárnapi nyitva tartás bevezetése után vasárnap is, anyukám vigyázott kisfiamra,ezért 12 órás műszakot is vállaltam Kb 2 hónapja a munkaügyes kolega közölte GYES mellett nem vállalhatok túl órát , majd 2016.07.25-én közölte csak hétköznap 7töl 1530ig dolgozhatok szombat vasárnap egyáltalán nem ( általában havonta egy vasárnap és 2 szombaton dolgoztam) Reggel 730ra jártam dolgozni 1530-ig, így tudtam vinni a gyerekemet és érte tudtam menni
reggeli és délutáni 20km-es vonatozás mellett. 7re nem tudok járni vonatozás mellett, később végezni sem tudok , haza is kell érnem a gyermekért nem tud más menni.Szeretném tudni van-e vannak-e ilyen törvényi módosítások ,melyek ennyire megszabják a GYES mellett végezhető munkát mennyiségét, milyenségét.Tudtommal korlátlanul vállalhatok gyes mellett munkát. Várom válaszát Eszter 67
”

Kedves Eszter!

A TB szabályok valóban nem korlátozzák a munkaidőt.

A Munka Törvénykönyve azonban ekként rendelkezik:

113. § (1) A munka- és pihenőidőre vonatkozó szabályokat a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni
a) a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,

2. a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig,
3. a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben

1. egyenlőtlen munkaidő-beosztás csak a munkavállaló hozzájárulása esetén alkalmazható,
2. a heti pihenőnapok egyenlőtlenül nem oszthatók be,
3. rendkívüli munkaidő vagy készenlét nem rendelhető el.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontban meghatározott munkavállaló számára éjszakai munka nem rendelhető el.

(4) Az (1) bekezdés c) pontban meghatározott esetben a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje éjszakai munkavégzés során a nyolc órát nem haladhatja meg.

(5) A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára - gyermeke hároméves korától négyéves koráig - rendkívüli munkaidő vagy készenlét - a 108. § (2) bekezdésében foglaltakat kivéve - csak hozzájárulásával rendelhető el.

Egyebekben a kérdéseit a munkáltatójával tisztázza, tőle kérdezheti meg, hogy állításait mely jogszabály, mely rendelkezésére (§) alapozza.

Bohocc 2016.10.19. 09:06

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg Gyeden vagyok a gyermekemmel,szeretnénk még egy babát,erről tudnak a munkahelyemen is.Közös megegyezés alapján szeretnék havi 4-5 alkalommal visszamenni a munkahelyemre dolgozni.A kérdés ehhez kapcsolódna.Jelenleg 8 órás bejelentettként vagyok a cégnél,hogyan tudnék visszamenni?a 2 órás bejelentést javasolják, mondván,ha eljön az ideje visszatesznek 8órába.Ennél nincs jobb mód esetleg?Félek a 2 órától, egy tollvonás az állam részéről és a következő bbabára az lesz az alapom :(Azt már tudom,hogy alkalmi munkavállóként nem tudnak alkalmazni, több lehetőséget én nem találtam.
nagyon szépen köszönöm

T. Kérdező!

• Tollvonás nélkül is a következő babára, főszabály szerint a 2 órás bére alapján fogják az ellátást megállapítani azzal, hogy figyelemmel kell lenni az előny/kedvezmény szabályra.

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján

http://www.oep.hu/…_reszere.pdf
http://www.oep.hu/…ekoztato.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §):

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a szerződés szerinti jövedelem. (A 120 napot, tényleges jövedelmet nem vizsgáljuk. A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

További kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához fordulhat.

Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:

http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg Gyeden vagyok a gyermekemmel,szeretnénk még egy babát,erről tudnak a munkahelyemen is.Közös megegyezés alapján szeretnék havi 4-5 alkalommal visszamenni a munkahelyemre dolgozni.A kérdés ehhez kapcsolódna.Jelenleg 8 órás bejelentettként vagyok a cégnél,hogyan tudnék visszamenni?a 2 órás bejelentést javasolják, mondván,ha eljön az ideje visszatesznek 8órába.Ennél nincs jobb mód esetleg?Félek a 2 órától, egy tollvonás az állam részéről és a következő bbabára az lesz az alapom :(Azt már tudom,hogy alkalmi munkavállóként nem tudnak alkalmazni, több lehetőséget én nem találtam.
nagyon szépen köszönöm

Tisztelt Szakértő!

Három gyermeket (2, 4 és 6 évesek, jelenleg gyes-ben részesülök) nevelek egyedül másfél éve, kizárólagos felügyeleti joggal. Különböző okokból tavaly decemberben visszamentem a munkahelyemre dolgozni, 4 órás részmunkaidőben. Az akkori munkaköröm májusban megszűnt, helyette egy 6 órás munkaviszonyt ajánlottak föl. (Bankban dolgozom, másik fiókba kerültem.) A jelenlegi munkahelyem egy üzletközponti bankfiók, ennek megfelelő nyitvatartással, tehát hétköznap este 7-ig (a munkaidő ilyenkor este 8-ig tart), valamint szombati nyitvatartással (14 óráig, tehát a munkaidő 14:30-ig szól.) A munkaszerződésem röviden annyit tartalmaz, hogy rugalmas munkabeosztásra vagyok kötelezhető, ami azt jelenti, hogy a munkáltatóm két havi órakerettel kalkulál. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a két hónapos munkakeret első időszakában hetekig 40-50 órát dolgozom minden héten, majd elfogy az óraszámom és megkapom szabadnapban. Jelenlegi létszámhiány miatt az elmúlt hónapokban többször előfordult, hogy havonta 3 szombatra is be voltam osztva, hétköznap pedig min. 2 alkalommal este 8-ig, többi napon 5-6-ig dolgoztam, de volt olyan is, hogy 4-5 napot kellett este 8-ig dolgoznom. A kérdésem az lenne, hogy az a tény, hogy egyedül nevelem a gyerekeimet, felmenthet-e ez alól a munkavégzés alól még akkor is, ha megtartom a jelenlegi munkahelyemet, vagy kötelezhet-e a munkáltató arra, hogy keressek normál nyitvatartású bankfiókot a probléma megoldására? (Fontos a lakóhely közelsége, másképp nem tudom egyedül eljuttatni a gyermekeimet a három különböző intézménybe, a családi segítségem így is teljesen ki van merítve és nagy szervezést igényel.) Az, hogy van 3 év alatti gyermekem, csak a túlóráztatás alól ment fel, vagy munkaidőben is jogosult vagyok kedvezményekre? Ha igen, lehet ezt a munkavállaló számára sikeresen kommunikálni a munkáltató felé? Válaszát előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!

Gyes mellet dolgozom , kisfiam 2014.01.09-én született. 2015 októbere óta dolgozom, kereskedelmi végzettséggel Tescóba, előbb csak 6 órába, 2016.01.01-től 8 órában .Egyedül nevelem kisfiam, aki hétköznap bölcsis, szüleimmel élek. Elég sok túl órát vállaltam főleg hétvégén ,előbb csak szombaton , majd a vasárnapi nyitva tartás bevezetése után vasárnap is, anyukám vigyázott kisfiamra,ezért 12 órás műszakot is vállaltam Kb 2 hónapja a munkaügyes kolega közölte GYES mellett nem vállalhatok túl órát , majd 2016.07.25-én közölte csak hétköznap 7töl 1530ig dolgozhatok szombat vasárnap egyáltalán nem ( általában havonta egy vasárnap és 2 szombaton dolgoztam) Reggel 730ra jártam dolgozni 1530-ig, így tudtam vinni a gyerekemet és érte tudtam menni
reggeli és délutáni 20km-es vonatozás mellett. 7re nem tudok járni vonatozás mellett, később végezni sem tudok , haza is kell érnem a gyermekért nem tud más menni.Szeretném tudni van-e vannak-e ilyen törvényi módosítások ,melyek ennyire megszabják a GYES mellett végezhető munkát mennyiségét, milyenségét.Tudtommal korlátlanul vállalhatok gyes mellett munkát. Várom válaszát Eszter 67

„kovacsorsi 2016.07.26. 12:41
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg otthon vagyok a 8 hónapos babámmal, csedet kapok.
A férjem egyéni vállalkozó, az ő vállalkozásába szeretnék bedolgozni alkalomszerűen, piacon történő árusítással.
Kérdésem, van-e erre jogszerű forma? A csed mellett vállalhatok alkalmi munkát? Ő alkalmazhat engem egyéni vállalkozóként pl. eseti megbízási szerződéssel?
Segítségét előre is köszönöm!
”

Tisztelt Kérdező!

• Adatszolgáltatásában hiba van, ugyanis csed (csecsemőgondozási díj) főszabály szerint legfeljebb a szülést követő 168 napig (kb. fél év) folyósítható.

(Kivételt képez, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, gondozták Lásd. Mt. 127. § (4)

• Egy 8 hónapos babára tehát főszabály szerint csed-et folyósítani nem lehet.

• Javaslom, hogy adatszolgáltatását vizsgálja felül, majd azt követően tegye fel újra.

• Egyebekben a a csed mellett semmilyen jogviszonyban, -beleértve a megbízási jogviszonyt is – nem lehet munkát végezni, viszont a gyed, gyes mellett korlátlanul dolgozhat.

Ebtv. 40. § (3) A csecsemőgondozási díj a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A csecsemőgondozási díj legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve a jogszabály szerint a koraszülött gyermekek esetében a szülési szabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazásakor. Ha a csecsemőgondozási díj iránti kérelem a szülés várható időpontját megelőző 28 napnál korábban kerül benyújtásra, akkor a kérelem elbírálására vonatkozó határidő a szülés várható időpontját megelőző 28. napon kezdődik.

Ebtv. 41. § (1) Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak
a) a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

2. ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.

Hasznos tudnivalók, ügyféljogok táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz (gyáp), csecsemőgondozási díj (csed) és gyermekgondozási díj (gyed) igénylők számára

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.

Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)

Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg. A MÁK Illetmény-számfejtési Főosztályát ezen az elektronikus címen érheti el: illetmeny@allamkincstar.gov.hu )

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.

A fenti jogszabályok és az ombudsman ezirányú javaslata alapján, valamint a közigazgatás szolgáltató jellegére hivatkozva lehetősége van továbbá arra is, hogy Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának irodavezetőjével, vagy a Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztályának főosztályvezetőjével –előzetes időpont egyeztetést követően- személyesen konzultáljon.

Ezen személyes megbeszélést levélben, telefonon, vagy e-mailben Önnek kell kezdeményeznie a főosztály/iroda vezetőknél, vagy közvetlen feletteseiknél (kormánymegbízott/MÁK megyei igazgató).
Ehhez mintát itt talál:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.

( Mintákat itt talál: http://aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22 )

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

• Jó ha tudja, hogy:

• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )

• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)

• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)

• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)

• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )

• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )

• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )

Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.

Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés: Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.

Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés: Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.

Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés: Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.

• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )

• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.

• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )

Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről

Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról

Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő (minimum OKJ-s, TB végzettségű) TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását –beleértve az előírt (megállapító, elutasító stb.) határozatok meghozatalát is- nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:

Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akiknek a táppénz, csed, gyed iránti igényét a munkáltató nem továbbítja az egészségbiztosítóhoz.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Fellebbezés M I N T A azoknak, akiknek az ügyében az egészségbiztosító nem hajlandó kötelezni a munkáltatót a táppénzhez szükséges Foglalkoztatói igazolás kiállítására, sőt ezen okmány hiánya miatt a táppénz iránti igényt határozattal el is utasította.
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A úti üzemi baleset kivizsgálásának megtagadása esetén
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A táppénz igény előterjesztésére ha az igénylő a közalkalmazotti jogviszonya mellett megbízási szerződés alapján is biztosított:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Ügyféljogok CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylésekor:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

M I N T A a személyes konzultáció kezdeményezéséhez ha az igénylő a közszférában dolgozik:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Panasz M I N T A azoknak, akik a Munkaügyi Központ többszöri ígérete ellenére sem kapták meg az őket, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, a befizetett járulékokért cserébe megillető álláskeresési járadékot.

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Sajtóhírek szerint a Magyar Államkincstár számfejtési körébe tartozó munkavállalók 2015-ben és 2016-ban az új KIRA illetmény-számfejtő program bevezetése miatt nem, nem időben, vagy hiányosan kapták meg az illetményüket (munkabérüket), TB ellátásukat. Nekik nyújthat segítséget az itt található panasz minta:

http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…

Az Egyenlő Bánásmód Hatósága marasztalta (300.000 Ft. bírság megfizetésére kötelezte) azt a munkáltatót, aki a terhes munkavállalójának próbaidő alatt, azonnali hatállyal felmondott mivel nem akarta fizetni a táppénzhez kapcsolódó közterheket (Tbj. 19. § (5) bekezdése szerinti táppénz egyharmad hozzájárulást), illetve nem akarta állni a szülési és fizetésnélküli szabadság alatt felhalmozódó szabadság anyagi terheit. Tekintettel arra, hogy a munkavállaló bírósághoz is fordult a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.

A hatósági eljárásban a feleknek lehetőségük van egyezséget is kötni, azaz a munkáltató vállalhatja, hogy bírság helyett inkább kártérítést fizet a munkavállalónak.
Az ezzel kapcsolatos és egyéb hasonló J O G E S E T E K itt, http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?… ,

valamint Egyenlő Bánásmód Hatósága honlapján olvashatóak:

http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015 (bírság+jogviszony helyreállítás)
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015 (egyezség)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…iew/122_2010 (bírság)
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ex/jogesetek (további jogesetek)

Fenti tájékoztató szabadon megosztható, várandós kismamák, ill. egyéb érintettek számára továbbítható.

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg otthon vagyok a 8 hónapos babámmal, csedet kapok.
A férjem egyéni vállalkozó, az ő vállalkozásába szeretnék bedolgozni alkalomszerűen, piacon történő árusítással.
Kérdésem, van-e erre jogszerű forma? A csed mellett vállalhatok alkalmi munkát? Ő alkalmazhat engem egyéni vállalkozóként pl. eseti megbízási szerződéssel?

Segítségét előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg 7 éves ikerlányaimmal,gyesen vagyok.Kaptam egy állásajánlatot,amit elfogadtam,de közeben a munkaügyön a kollégák azt mondták,hogy gyes mellett nem dolgozhatom hétvégén és ,hogy túlórázni sem lehet.Én úgy tudtam,hogy nincs időkorlát ilyen esetben.Kérem segítsen ebben a kérdésben.Üdv:Tímea

Tisztelt Szakértő

Segítségét kérném a következő helyzetben:
Jelenleg gyesen vagyok itthon az ikreimmel (máj. 29.-én lesznek 3 évesek), a jelenlegi munkáltatómnál szeretnék felmondani mert találtam egy másik munkahelyet ami jobb lenne minden szempontból és szeretnék dolgozni. De a jövőbeni munkáltatóm azt kérte hogy a munkába állásom előtt regisztráltassam magam a munkanélküliben- gondolom ez előnyös lenne neki. Ahogy eddig utána néztem, a gyest át kell adnom másnak hogy regisztráljanak.Kérdésem a következő lenne: -Apukának átadható-e ha 24/48 órás munkarendben dolgozik(tűzoltó)? (A gyerekek bölcsődébe járnak)

• Először mondjak fel és utána írassam át a gyest, vagy fordítva?
• Vagy mi lenne itt a helyes menete ennek az egész dolognak vagy hol kezdjek neki????

Válaszát előre is köszönöm.

Persze, csak ne lepődj meg, ha az eredeti munkahelyedtől (ahonnan a fizetés nélküli szabadságon vagy) kapsz egy azonnali hatályú felmondást és akkor se végkielégítés, se semmi.