Kérdés:
Jogállam?
Nem kell a törvényeket be tartani, mert munkáltató vagyok?
Jogkövető magatartás?
"Ő egyszerűen nem fizet, és passz…"
Mi engedi meg? Mi hatalmazza fel?
Nem munkavállalói igények nem teljesítése, hanem ellenszegülés a törvényi szabályozásnak.
Ha kenyeret lopok a boltba, mert éhesek a gyerekeim, büntetnek? (kb 200 Ft)
Törvényi feltételeknek megfelelő rendkívüli lemodás, munkaviszony megszűnés szabályainak meg nem tartása. (kb 4.000.000 Ft)nem büntetnek?
Téved az LB. Nem az áldozatnak kell pert indítani.
Jogállam?
Azért közli azt a szöveget, hogy nem fogadom el mert valaki ezt írta a Mt. magyarázó szövegéhez egy jogszabály gyűjteményben. Nem tudom gyakorló jogász-e még aki azt írta, de a Mt. előterjesztési szövege még véletlenül sem utal erre és a törvény sem ír ilyet.
Valójában örülünk, hogy legalább a fizetést megkapjuk a munkánkért, bár igaz azért is nekem kell pereskedni, ha mégsem. Egyébként hiába van jogerős ítélet a kezemben, akkor sem fizetnek, "na nehogy már a bíróság mondja meg mit tegyek" mondja a munkáltató.
Sajnos ez nem mese.
rendkívüli felmondás jogszerűsége
Egyébként furmányos a logika, ha nem fogadja el rendkívülit, akkor miért is szünik meg a munkaviszony?
Az is egy jogkövetkezmény és az is, hogy a járandóságokat ki kell fizetni.
Az Mt-nek úgy kellene szólnia, hogy csak Munkaügyi Bíróság dönthet rendkívüli lemondás ügyében, oda kell benyújtani és ezért annak jogerős elbírálásáig a munkaviszony függőbe marad.
Ez a nem fogadom el logikája. Egy kicsit abszurd.
A jogszabályból nem lehet olyan következtetést levonni, hogy csak az egyik része teljesül a munkaviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezésekből és ez így jó.
Háromezer év joggyakorlata meg a józan ész is azt mondja, hogy az indítson pert, akinek követelése van.
Kwedves bokroscsaba, ha itt és most azt mondom, hogy tartozol nekem egymillió forinttal, és légy szíves holnap átutalni, akkor pert indítasz, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy nem tartozol? Esetleg át is utalod a pénzt, és csak aztán indítasz pert?
Nincs ismeretem arról, hogy 3000 év joggyakorlata miként rendezte, ha valaki nem tartotta meg a törvényekben előírt szabályokat. Bár volt ahol némi halálbüntetés társult hozzá.
Nézzük más szemszögből.
Az én rendkívüli felmondásom anyagi és egyéb kötelezettségeket ró a munkáltatóra. Nem a követelésem az elsődleges, hanem a törvényi kötelezettsége. A nem teljesítésre nincs az Mt-ben felhatalmazás, akkor sem ha nem ért velem egyet. Teljesít és nekem bizonyítani kell.
Ha nem tudom bizonyítani akkor hatályba lép a 101. § (1) A munkavállaló, ha munkaviszonyát nem e törvényben előírtak [87. § (2) bekezdés, 92. §, 96. §, 97. § (1) bekezdés] szerint szünteti meg, köteles a munkáltató számára a rá irányadó felmondási időre járó átlagkeresetének megfelelő összeget megfizetni. Amennyiben a munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése kizárólag azért jogellenes, mert a felmondási idő egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége a le nem töltött idővel arányos.
(3) A munkáltató jogosult az (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó kárának érvényesítésére is.
(4) A munkáltató (1)-(3) bekezdés alapján keletkezett igényeinek érvényesítésére a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó szabályok (173. §) az irányadók.
Tehát visszafizetem a munkaviszony megszűnésekor a 96. § (7) szerint a rendkívüli lemondáskor kifizetett összeget, és kártérítést kell fizetni. Egyébként ha nem fizetett, akkor miért kell ilyen összeget megfizetnem neki. Mi az oka ennek a súlyos szankciónak? Milyen hátránya keletkezett, ami ezt alkotmányosan indokolná?
A milliós hasonlat sántít. Amíg mondod addig nem foglalkozom vele.
Ha törvényes alapja van és jogkövető állapolgárnak tartom magam akkor én fizetek. Ha teszel lépéseket a összeg megszerzésére, akkor kénytelen vagyok mondjuk bíróságon keresztül bizonyítani, hogy nem tartozom.
Mivel nem vagyok jogász, gondolom ez az eljárás.
Az adót sem önként fizetjük, hanem mert törvény kötelez rá és betartjuk a törvényeket.
Miért természetes néhány vagy több embernek, munkáltatónak, hogy az összes törvényünk közül csak a Munka Törvénykönyve az, amelyet nem kell betartani.
Ja, nincs a BTk-ban tétel rá.
Véleményed szerint, ilyen esetben a munkavállaló hogyan juthat hozzá a követeléseihez?
Sajnálatos módon több évig elhúzódó munkaügyi per során, ahol a törvénysértő munkáltató büntetés nélkül megússza a jogszabályok meg nem tartását és kifizeti, ha akarja, a bíróság által a törvényi előírások szerint megítélt összeget, amely a munkaviszony megszűnésének napján járt volna. No kamat, no kár.
Egyébként a "törvény tisztelő" munkáltató, még az ítéletre sem fizet. Azt is büntetlenül.
Bakoscsaba, hidd el, ha nem is értenek veled egyet, mindenki megérti a felháborodásod. Ettől azonban még nem lesz igazad a kérdésben. Nem csak szemét munkáltatók és szeplőtelen munkavállalók vannak. Bár valóban érthetően borzolja az ember idegeit, hogy ha a munkáltató mond fel jogtalan rendkívülivel, akkor is a munkavállaló indítson pert, meg akkor is, ha ő mondott fel és jogosan, de ez akkor is így ésszerű. Mondom ezt úgy, hogy biztos vagyok benne, a munkáltatómmal emiatt folytatott perem évekig fog tartani, és végül csak akkor jutok a pénzemhez, ha közben magam végzem el a jogot.
Mielőtt a dühöd egészen félre visz, többet segítene, ha az ügyet ügyvédre bíznád, és valami hatásos relaxációs technikát vetnél be. Esetleg a vonatkozó munkaügyi BH-k mellé némi tranzakcióanalízist, stb. tanulmányoznál. Lehet, hogy gúnynak tűnik, de egészen komolyan mondom.
Kedves Kaméleon köszönöm a tanácsot a tranzakcióanalízisre bár utálom a matematikát, de hasznosabb időtöltés lehet, mint munka világára vonatkozó egyedi magyar jogállamiság megértése.
Ui: Én is munkáltató leszek, mert szeretek Robin Hood jelmezben törvényenkívülit játszani, de vígyázzon aki hozzám jön dolgozni!
Ha már a matematika előkerült, még egy utolsó gondolat ahhoz, hogy ki indítson munkaügyi pert rendkívüli lemondás esetén, elfogadva Kovács_Béla_Sándor azon mondatát, mely szerint „Háromezer év joggyakorlata meg a józan ész is azt mondja, hogy az indítson pert, akinek követelése van.”
Rendkívüli lemondásnál különböző bér jellegű pénzbeli juttatásokat kell kifizetni, amelyeknek az Állam felé járulék és adó vonzatai vannak. Egy valós adatokon alapuló számítás 2008-ból, közalkalmazotti jogviszony rendkívüli lemondás, munkáltató nem fizette ki.
Az egyszerűség kedvéért egyben számolom a felmentési idő és a végkielégítés összegét.
Bruttó járandóság 2.446.740 Ft. Ebből a munkavállaló részéről Államhoz kerül 990.768 Ft, a munkáltató részéről 843.060 Ft összesen 1.833.828 Ft.
A munkavállaló kézhez kap 1.484.340 Ft.
A követelések arányából látható, hogy az Állam az, aki többet veszít ha nem perel a munkavállaló, vagy nyer ha perel a munkavállaló.
Miért a munkavállalónak kell az Állam nevében eljárni, kikaparni a gesztenyét? Ő idegeskedik, fizeti az ügyvédet, „élvezi” a hercehurcát.
Miért nem alakul ki a pertársaság? Nekem az összegeket látva úgy tűnik, hogy az I. r. felperes az Állam, II. r. felperes a munkavállaló.
Nem kell az államnak a bevétel, csak sírunk, hogy rossz a gazdasági helyzet és ezért emeljük az pl. az Áfát?
Nem kellene újra gondolni a keresetindítási kötelezettséget, olyan Alkotmányosabb alapon?
Milyen jogkövetkezményei vannak a munkáltatóra nézve, ha a dolgozó rendkívüli felmondással szünteti meg munkaviszonyát?
Indok-e rendkívüli felmondásra, ha munkaadó nem ad munkát,(havi vezénylés)?
Nem, ha fizeti az állásidőt.
Bakoscsaba!
A lemondás helyett jobb lenne, ha felmondás szót használnád. Jogászok nagyon nem szeretik a pongyolaságot.
Attika, honnan tudod, hogy nem közalkalmazottról illetve köztisztviselőről van szó?
_Wasp_
póker és jogi problémák ingyenes
és felesleges megoldása
Sehonnan. Ez eddig fel sem merült.
Valószínűleg közalkalmazott, az egyik hozzászólásában van erre utalás, ill. egy közalkalmazottnak a "lemondás" terminológia használata a természetes.
Csaba, de attól hogy közalkalmazott vagy, még neked kell perelni, persze csak ha pénzt akarsz látni a munkáltatódtól....(Ha nem, nem kell.)
Ez egy kicsit hosszú lesz, de talán érthetővé válik miért írtam le az előzőeket.
Lényegtelen hogy miként nevezem mivel mindkét jogviszony esetén az Mt 202. §. alkalmazandó. De legyen közalkalmazotti lemondás.
Folyamatban lévő ügyről szerettem volna véleményemet megosztani.
Számomra érhetetlen hogy egy állami intézmény nevében eljáró állami közalkalmazott vezető nem tartja be az Állam által hozott törvényeket és mégis az alárendeltebb helyzetben lévő állami közalkalmazottnak kell per útján kikényszeríteni a törvényi szabályozás teljesülését.
Egy Munkaügyi Bíróság vezetője fogalmazta meg az alábbiakat.
„Az Mt. 202. § c) pontja alapján, a munkavállalói rendkívüli felmondással szemben a munkáltató, a munkáltatói rendkívüli felmondással szemben a munkavállaló terjeszthet elő keresetet, a jognyilatkozat kézhezvételétől számított harminc napon belül. A törvény a munkavállaló, illetve a munkáltató „saját” rendkívüli felmondásával kapcsolatos igényeinek érvényesítésére nem ír elő keresetindítási határidőt, ezért azok az elévülési időben érvényesíthetők.
…….A magyar munkajog az egységes jogorvoslati jogosultság és a felek mellérendeltségének talaján áll, ezért – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – a jogorvoslati jogosultság a feleket azonos módon illeti meg. ”
Az előbbi mondatot meg tudja valaki cáfolni?
Nem hiszem, hogy valaki találna olyat előírást a magyar jogszabályokban, hogy ha a munkavállaló, közalkalmazott, munkáltató tesz egy jognyilatkozatot azt neki meg kell erősíteni bíróság útján.
A nyilatkozat alapján a Kjt 29.§.(1) azonnal teljesül (megszűnik a jogviszony), míg a Kjt 29.§.(3) (fizetési kötelezettség) pedig nem teljesül?
Ez nem logikátlan? Ki és milyen elv alapján szedi szét?
Miért teljesül a Kjt. 36. § (1) (közalkalmazotti igazolás kiadás), a Kjt. 37/A. § (1) következő mondatrésze „valamint ki kell adni a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat ”és miért nem teljesül a Kjt. 37. § (8) (végkielégítés), a Kjt.37/A. § (1)-nek a következő mondatrésze „- ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait,”
Milyen jogalkalmazás ez egy állami intézmény részéről? A lényeg az, hogy hol van már az az idő, hogy kiváltság volt az államnak dolgozni.
Általánosságban pedig mit várhatunk el az állampolgároktól a jogszabályok betartása érdekében?
Még egy utolsó kérdés, miért nem vonhatom be pertársnak az Államot?
2011.július 3-án lesz 40 éves szolg.időm. A munkáltatóm április 15-től december 15-ig felmentett, ezen belül augusztus 16-tól december 15-ig a munka alól is. Kérdésem,hogy melyik napon kell megkapnom a jubileumi jutalmat, az esetleges szabadság megváltást, vagy kötelezhetnek -e a szabadság kivételére vagy időarányosan kiadhatják-e még aug.15-ig és a fennmaradó részt fizetik-e ki? Mikor tudom beadni a Nyugdíjfolyósítóhoz a kérelmemet, mert gyakorlatilag december 16-tól már nyugdíjat kell kapnom.
Tényleg igaz az, hogyha valaki így megy nyugdíjba akkor nem maradhat vissza dolgozni, még akkor sem, ha a munkáltatója megígérte, hogy visszaveszi.
Köszönettel: Anikó
Sziasztok!
Rendkívüli felmondással kapcsolatban szeretnék segítséget kérni.
A párom május 6-án rendkívüli felmondással mondott fel (elnézést a szóismétlésért). Az indoklásban az állt, hogy a cég nem fizette még ki eddig azt a pénzt, amit 2011-ben keresett, ez ellehetetlenítette az életét, továbbá a fűtetlen irodahelyiségben töltött idő miatt gyógykezelésre szorul (valami reuma-féle, de egyébként is mozgássérült, amiről papírja van).
Február 16- május 6-ig a felmondás napjáig táppénzen is volt, még véletlenül sem táppénzcsaló volt, de ha már orvosi kezelésekre járt, így láttuk a legjobbnak, hogy valamilyen kis pénzünk is legyen a gyógyszerekre.
A felmondásában kérte a ki nem fizetett bérének és járandóságainak 5 napon belüli átutalását, illetve a rendkívüli felmondás esetén járó 30 nap átlagkeresetet is. Továbbá kérte azt is hogy ma, május 9-én (mivel pénteken nem tartózkodott senki az irodában) adják át részére az elszámolási papírokat és tegyék lehetővé, hogy leadja a sim kártyát és a kulcsokat.
A kérdéseim pedig azok, hogy:
- Ma nem kapta meg a kilépő papírokat, a könyvelő tájékoztatása szerint nem kapott rá felhatalmazást, hogy kiállítsa azokat. Ilyenkor mit tehetünk? Kihez, milyen szervezethez forduljunk, ha nem rögtön szeretnénk a munkaügyi bíróságra?
- Jogosan követelte a további 30 napra járó átlagbérét?
- Tavaly egyetlen nap szabadságot sem vett ki (ezzel tudtommal törvényt is sértett a munkáltató), de ezt a ca. 30 napot is ki kell hogy fizessék? Plusz az idei időarányosan ki nem vett napokat?
- Tudna valaki, valamilyen tanácsot, hogy milyen törvényre, rendeletre lehet hivatkozni, hogy rákényszerüljön a járandóságok kifizetésére a munkáltató??
- az elszámolási papírokon feltüntetik hogy átvette minden járandóságát, vagy nagyítóval keressük? (nehogy átverjék...)
- Magánszemélyként indíthatunk csődeljárást a cég ellen, hogy megkapjuk a pénzünket?
Előre is köszönöm a válaszokat, nagyon sürgős lenne, hogy minél hamarabb lépni tudjunk!
Tisztelt Szakértő!
Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy a munkáltatómtól három hónapja nem kapom meg rendesen a fizetésem, ami veszélybe sodorta a családom megélhetését. Lakásra felvett jelzáloghitel felmondásával "fenyeget" a bank. Ebben a helyzetben felmondhatok-e azonnali hatállyal jogkövetkezmény nélkül.
Várom válaszát. Köszönettel Chrénné Krikkó Melinda
Szólítsd fel írásban a bér kifizetésére, és utána nem teljesítés esetén lehet élni rendkívüli felmondás jogával.
Jah, csak késik mindig több napot a fizetéssel, vagy 3 hónapja kompletten nem fizetett?
Nem mindegy, előbbi esetben nem érdemes a kamatokért ugrálni, csak ha valami komolyabb üggyé feljődik a dolog. utóbbi esetben mint fent írtam.
Tisztelt Fórumozók!
Láttam hozzászólásban, hogy bizonyos munkavállaló rendkívüli felmondással élt, mivel rendszeresen 3-8 napos csúszással kapta meg a bérét. Az lenne a kérdésem, hogy ez törvényileg indokolt-e?
A munkavállalóm határozott munkaszerződéssel(augusztus 31-ig) 5 napja nem jön dolgozni. Ezidáig a napjait nem igazolta. A fizetését eddig minden hónap 10. napjáig megkapta, túlóra kifizetve, szabadnapok kiadva. Mit tehetek mint munkáltató, hogy munkára bírjam? Mi legyen az igazolatlan napjaival? Járulékot azután is fizetnem kell? Ma tértivevényes levélben szólítottam fel az igazolásra és a beosztás szerinti munkavégzés megkezdésére. Elmehet a fenn maradó 2 hónapra táppénzre? Van még orvos aki igazolja neki ilyen olyan indokkal?
Köszönöm a választ!
fanni13
Ha a munkáltató nem tesz eleget munkabér fizetési kötelezettségének jogszerű a rendkívüli felmondás.
_________________________
Budapesti ügyvéd
www.bodnarugyvediiroda.hu
dr.Bodnár Lilla, a munkáltató eleget tesz a bérfizetési kötelezettségnek, csak késve teljesít, ez meglapozza a rendkívüli felmondást? Mekkora eséllyel?
Mivel februári a kérdés, nem aggódom, hogy a bíztató választ olvasva azonnal beadta a rendkívüli felmondést fanni13
Tiszteletem!
Megalapoznak -e egy rendkívüli felmondást a munkavállaló részéről a következő indok/ok: -?
- folyamatosan 15.-én fizetik /a munkaszerződésben természetesen a 10.-ei időpont szerepel a fizetés min.bér részét,egy másik részét/ami után nincs adó ,és járulék fizetés természetesen 16.a után/
- ötödik hónapja, nincs munkaruhánk,/formaruhánk, csak 20 ígéretünk/
- a szabadság pénzt természetesen szintén nem a tényleges fizetés/aminek egy részét mint jeleztem már zsebbe, borítékba kapjuk/, csak a papíron szereplő min. bér után fizetik
Remélem az ügyvédnő is megírja a véleményét/Lilla/!
Elöre is köszönöm a hozzászólásokat!Németh
:)
