Rendszeres szociális járadék

Szakbarbár, köszönök mindent! Ha a nyugdíjbiztosító válaszolt fellebbezésemre, írni fogok róla!

Mégegyszer köszönettel: Marika

Az rszj valami rejtélyes ok folytán csakis és kizárólag akkor jár, ha az utolsó biztosítási jogviszony munkaviszony volt. Gyanítom, hogy ez a már-már alkotmányellenes dolog a rendelet korával hozható összefüggésbe (83-as). De ha Te az igénybejelentőn közölted, hogy megállapodásod van és ezt nekik egyébként is tudniuk kellett, hiszen azzal a nyugdíjbiztosítási szervvel kötötted, aki az rszj-t megállapította, akkor szerintem nem neked felroható a túlfizetés (hanem nekik) és csak a 90 (sajnos nem 30, ahogy tegnap emlékeztem) napon belül kifizetett ellátást lehet visszakövetelni.
Előszöris meg kellene fellebbezni a visszakövetelő határozatot, erre azt hiszem, 15 napod van. Hivatkozz arra, amit Te is írtál, hogy beírtad a megállapodást, kiegészítheted még azzal, hogy velük kötötted, tehát ha valakinek, akkor nekik tudniuk kellett.
Hogy utána ki II. fok, ha nem lenne igazad, azt nem tudom.
De a nyufignak ehhez semmi köze, ő csak folyósít, a nyugdíjbiztosítóval kell harcolnod.
Ha az 50%-od még érvényes sokáig, akkor keress egy munkahelyet, biztos van valami a családi vagy ismeretségi körben egy bt, ahová papíron felvesznek néhány napra, aztán próbaidő alatt megszűnik a munkaviszonyod és utána megint kérheted az rszj-t, mert munkaviszony volt az utolsó.

„8/1983. (VI. 29.) EüM-PM együttes rendelet
a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról
25/A. § (1) Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka iránti igény érvényesítésére, a jogalap nélkül felvett járadék visszafizetésére és megtérítésére, a járadékból történő levonásra, a jogorvoslatra, valamint a járadékos bejelentési kötelezettségére egyebekben a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek és a végrehajtásáról rendelkező 168/1997. (X. 6.) Korm. rendeletnek az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

1997. évi LXXXI. törvény
a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelettel
Tny. 84. § (1) Az, aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett nyugellátást attól lehet visszakövetelni, akinek a nyugellátás felvétele felróható.
Tny. 85. § (1) A foglalkoztató és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, illetőleg folyósítása az ő mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a nyugellátást a 84. § alapján visszakövetelni nem lehet.
(2) Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb szervet és a nyugellátásban részesülőt is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.
Tny. 86. § (1) A 84. § (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül a jogalap nélkül felvett nyugellátással kapcsolatban a foglalkoztató és az egyéb szerv abban az esetben kötelezhető a megtérítésre, ha

1. a nyugellátás jogalap nélküli felvevője meghal, mielőtt visszafizetési kötelezettségének eleget tett, vagy
2. a nyugellátás jogalap nélküli felvétele kizárólag a foglalkoztató, illetőleg az egyéb szerv mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásának a következménye, és a visszafizetésre kötelezettől a jogalap nélkül felvett nyugellátás nem hajtható be.

(2) Ha az nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért, illetőleg a felvételéért több foglalkoztatót vagy egyéb szervet terhel felelősség, a jogalap nélkül felvett nyugellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.
(3) A jogalap nélkül felvett nyugellátással kapcsolatban a közrehatás arányában megállapított megtérítési kötelezettség nem módosítható azon a címen, hogy a visszafizetésre kötelezettől az őt terhelő rész nem hajtható be, illetőleg azt mérsékelték, vagy elengedték.
Vhr. 80. § (8) A Tny. 84. §-ának (2) bekezdése szerinti felróhatóságot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek kell bizonyítania.”

Kedves Szakbarbár!

A határozat a jogalap nélkül felvett összeg visszafizetéséről szól. Szerintem nem vettem fel jogtalanul a járadékot, jogosan jártam el. Azzal indokolták három évvel ezelőtti helytelen határozatukat, mert a rendszeres szociális járadékot munkaviszony megszüntetéséhez viszonyították és én megállapodás alapján szereztem utoljára szolgálati időt. De három évvel ezelőtt azt írtam le nekik nyilatkozatban, hogy megállapodás alapján szereztem utoljára szolgálati időt és a vak is látja megkaptam ezt a pénzt. Akkor nem tudtam, hogy nem járhat nekem, csak a mostani újabb határozat kézhezvételénél. A NYUFIG is hibás, nekik is kellett volna tudniuk (nem most), hogy nem járhat nekem akkoriban a pénz.

Szakbarbár, tényleg vissza kell fizetnem? Én vagyok a főbűnös??? Ha perre viszik az ügyet, mennyi esélyem van a NYUFIG ellen?Köszönettel: Marika

A saját hiábjuk miatt csak azt kérhetik vissza, ami 30 napon belül volt kifizetve, a többit lenyelik. Ha 3 évre visszamenőleg akarják visszakövetelni, akkor ott valami másnak kell lennie, mert 30 napon túl csak azt a jogalap nélküli kifizetést kérik vissza, ami a Te hibád miatt keletkezett. Hogy szól pontosan az a határozat?

Sziasztok!

A segítségeteket kérném a következő problémámhoz: a Nyugdíjbiztosítási Intézet 3 évvel ezelőtt megállapított részemre rendszeres szociális járadékot. Minden papírt beadtam, körültekintően jártam el annak idején, teljesítettem az adatközlési kötelezettségeknek. Most kaptam egy határozatot, hogy visszavonják a régi határozatot és vissza kell fizetnem a felvett pénzt. Átnéztem és kiderült, hogy a Nyugdíjintézet hibázott. Nem találtam olyan paragrafust, hogy mi van, ha a Nyugdíjbiztosító hibázott, ezért kérdezlek Titeket, mi a teendő, ha a Nyugdíjbiztosító tévedett a visszavonással kapcsolatban és van-e ilyen paragrafus? Ha ők perre mennek, hát elébe állok! Soha nincs igazunk a hivatalokkal szemben, ez a szomorú igazság a műhibaperektől kezdve!

Köszönettel: Marika