T. Agneszka!
Amennyiben jogorvoslati kérelmet terjesztenek elő a kifizetőhely határozatával szemben,úgy másodfokon az a kormányhivatal fog eljárni, akitől a tájékoztatást kapták.
217/1997 (XII.31) Korm. rend. 25/B § rendelkezik az ellátások közötti választás részlet szabályairól, ill. az Ebtv. 61. § teszi lehetővé azt, hogy az igényt 6 hónapra visszamenőleg lehet igényelni.
Minden egyéb feltett kérdésére a 2. fokú határozat fog választ adni.
Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Ehhez egy lehetséges minta. (Vigyázzon, hogy a fellebbezésre nyitva álló határidőt ne lépje túl!)
….. Megyei Kormányhivatal
Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály
település
utca, házszám
irányítószám
mail:
Tárgy: Személyes konzultáció kezdeményezése
Tisztelt Főosztályvezető Asszony/Úr!
Azzal a kéréssel fordulok Önhöz, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatban a főosztály illetékes osztályvezetőjével, vagy más, a témában járatos személlyel a személyes konzultáció lehetőségét biztosítani szíveskedjen az alábbiak miatt.
Jelenleg a …………………Kft-nél dolgozom, amely cég egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak megállapításával és folyósításával kapcsolatos feladatai –tekintettel arra, hogy a vállalkozás 100 főnél kevesebb biztosítottat foglalkoztat, tb. kifizetőhely hiányában- Önök látják el.
A napokban tudtam meg, hogy várandós vagyok, a szülés várható időpontja ………
Tekintettel arra, hogy kezelőorvosom veszélyeztetett terhessé nyilvánított szeretnék táppénzre, majd csecsemőgondozási díjra menni, azt követően pedig a GYED és a GYES ellátásokat igénybe venni, illetve a gyermek féléves kora után, ezen ellátások megtartása mellett munkába állni.
Helyzetemet bonyolítja, hogy az előző gyermekemre jelenleg is GYES ellátásban részesülök, amely ellátást szeretném megtartani. (Tudomásom szerint erre a GYED extra lehetőséget ad, ugyanakkor a kormányablak ügyintézője erre a kérdésemre érdemi és megnyugtató választ adni nem tudott.)
Az utóbbi időben igyekeztem minden lehetséges módon tájékozódni, azonban tekintettel arra, hogy a tb. jogszabályok az utóbbi időben évente kétszer is ( január 01. és július 01.) változtak, illetve azok az egyszerű, nem jogi, vagy tb. végzettségű állampolgárok számára érthetetlenek, így azok között kiigazodni nem tudok.
Sajnos a különböző internetes fórumokon, újságcikkekben, a kormányablakban, illetve az egészségbiztosító és a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatain is egymásnak ellentmondó tájékoztatást kaptam, ezért -hivatkozva a közigazgatás szolgáltató jellegére, az Alapvető Jogok Biztosának az OBH 135/2008 számú jelentésében rögzített javaslatára (ajánlás), a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatójában foglaltakra (3.oldal), továbbá az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § és a 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) előírásaira- kérem, hogy kérdéseim megnyugtató és mindenre kiterjedő megválaszolásához a nyugodt, személyes konzultáció lehetőségét egy erre alkalmas felelős vezetővel mielőbb biztosítani szíveskedjen.
Szeretnék részletes és érthető tájékoztatást kapni különösen a különböző ellátások jogosultsági feltételeiről, tartamáról, mértékéről, összegéről, a figyelembe vehető keresetről, az együttfolyósítás lehetőségéről és tilalmáról, az un. kedvezményszabály igénybevételének lehetőségéről, az igényérvényesítés és a megszűnés módjáról, az ügyintézési határidőről, a csatolandó okmányokról, a több helyen hivatkozott sommás eljárás lényegéről, előnyeiről, hátrányairól, valamint az eljárás során megillető jogaimról és kötelezettségeimről.
A fent idézett normák alapján, –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljes körű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Várva mielőbbi kedvező válaszát, köszönettel:
aláírás
Dátum.
Elérhetőségeim:
Adataim:
