Nem úgy tűnik. De ennyiből nemigen lehet ezt megmondani.
Bérgarancia alap
Jó napot!
Azt szeretném megkérdezni, hogy mit lehet a következő esetben tenni:
- felszámolás alá került az a cég ahova be voltam jelentve 2020. 06. hóban. 2020.02. hónapban fizettek utoljára munkabért, 2020.03. hónapot dolgoztam le végig, utána a veszélyhelyzet miatt állásidő. Végül felszámolás alá került a cég, de semmilyen papírt nem kaptunk semmiről, senkit nem lehet elérni a cégtől. A felszámolónak bejelentettük a hitelezői igényünket (elmaradt munkabér 03. hónapra, 04-05 hónapra állásidő, felmondási idő, szabadság megváltás), aki erre megszüntette a munkaviszonyunkat. Semmilyen leszámoló papírt nem küldött, hivatkozva arra, hogy semmilyen iratot nem kapott a cégtől (nem tudtunk bejelentkezni munkanélkülire- onnan elküldtek-, de a NAV felszólított hogy fizessük az egészségügyi valamit magunk után). Viszont minket felszólított küldjünk be neki minden papírt (fizetési papírok, jelenléti ívek, kiskönyvek stb, amikkel mi nem rendelkezünk, mert nem kaptunk) A munkaszerződésünk és az utolsó átutalások banki papírjai nem elég nekik... A bérgarancia alap felé nem is továbbították az igényeinket. Mi lehet ilyen esetben tenni a felszámoló céggel? Jogszerűen járnak el?
„Rosszul tudom, hogy jelen esetben a felszámolás megkezdődésének napjától maga a felszámoló lett a munkaadónk?”
Rosszul.
„lehetséges, hogy mire oda kerül a sor, a bérgarancia alap nem tudja majd fedezni a követeléseinket?”
Nemigen.
Üdvözletem!
Egy elég speciális helyzettel kapcsolatban szeretnék érdeklődni, vagy tanácsot kérni, hogy egyáltalán merre induljak.
Jelenleg GYED-en vagyok ami 2021.01.11.-ig tart. A kft ahol a gyermekem születése előtt dolgoztam felszámolási eljárás alá került. A múlt héten kiderült, hogy a felszámoló cégnek nem volt tudomása róla, hogy jelenleg 3 kismama is GYED-en tartózkodik... Már ez is elég érdekes, ami ennél is furcsább számomra, hogy a felszámoló mindhármunk felé azt próbálja sugallni, hogy közös megegyezéssel szűntessük meg a munkaviszonyt, mivel ugye ő nem mondhat fel nekünk a védettség miatt.
Olyan szempontból persze érthető a helyzet, hogy így minél előbb ki tudna fizetni minket ami a bent lévő szabadságainkat illeti DE... Itt jön a helyzet specialitása, ugyanis mind a hárman abban a helyzetben vagyunk, hogy szeretnénk gyermeket vállalni 1-2 éven belül. Na már most ahhoz, hogy ugyanakkora mértékű CSED és GYED ellátásra jogosultak legyünk, mint az első gyermeknél, szükséges lenne ugye a folyamatos munkaviszony vagyis a legalább 180 nap megléte ami ha belemegyünk a közös megegyezésbe és esetleg nem jön össze “azonnal” a kis testvér nem valósulna meg.
Azt a tájékoztatást kaptuk a felszámoló részéről (persze csak szóban és telefonon, hivatalos papír amúgy eddig nem érkezett sehonnan, tehát a felszámolásról csak a cégjegyzékből tudhatunk), hogy ha úgymond kivárjuk a felszámolás végét akkor nem lesz ki kiállítsa a kilépő papírjainkat, illetve nem lesz kin behajtanunk a követeléseinket. Rosszul tudom, hogy jelen esetben a felszámolás megkezdődésének napjától maga a felszámoló lett a munkaadónk? Azt gondolnám, hogy ebben az esetben a kilépő papírjainkat tőle kell majd megkapnunk a felszámolás végeztével, vagy ha ez addig valami oknál fogva nem történne meg akkor a GYES lejártának napjával.
Illetve az is kérdéses számomra, hogy ebben az esetben akkor lehetséges, hogy mire oda kerül a sor, a bérgarancia alap nem tudja majd fedezni a követeléseinket?
Merre kellene elindulnom az üggyel kapcsolatban, hogy számomra a fentieket figyelembe véve melyik út szerencsésebb, ha közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszony, kifizetnek és lehetséges hogy a második gyermek után nem leszek majd jogosult sem CSED-re sem GYED-re (hiszen nem terveztem visszamenni dolgozni a kisebb korkülönbség miatt),, vagy ha kivárok és tényleg előfordulhat hogy behajthatatlan követeléssé válik a bent lévő szabadságom pénzbeli értéke?
A segítséget előre is köszönöm!
Valóban, amíg fennáll a munkaviszonyod, és fizetés nélküli szabadságon vagy, nincs bérkövetelésed, így az Alapnak nincs miért helytállnia.
De szerintem rá lehetne venni a felszámolót, hogy mondjon fel neked is...
Jó napot!
Szeretnék érdeklődni, mire számíthatok a helyzetemben:
Én jelenleg gyesen vagyok(2021 július 6-ig) és a cég ahol dolgoztam, a második gyerekemmel töltött gyedem ideje alatt felszámolási eljárás alá került (2019), amit kollégáim indítottak az elmaradt fizetésük miatt(nekik fel is mondtak). A cégnek nincs pénze, a bérgarancia alapból történő kifizetésre számíthatunk csak. A felszámoló cég felé benyújtottam a követelésem, ami a végkielégítés és a 4 év alatt felgyülemlett szabadnapjaim megfizetése. A napokban beszéltem a felszámoló biztossal, aki azt mondta, mivel még mindig a cég állományában vagyok a követelésem nem jogos, és majd a munkaviszonyom megszűnésével válik azzá (ami akkor történik meg ha felmondok vagy ha megszűnt a cég). Most intézi a többi munkavállaló tartozásának megfizetését, de az előbbiek miatt, azt a tájékozatást kaptam, hogy az én ügyemet később tárgyaljuk. Időközben kaptam egy hivatalos levelet a felszámoló cégtől, amiben egy 1 HUF összegű "munkabér és bér jellegű juttatás" megnevezésű követelést ismernek el.
Nem szeretnék felmondani, mert nem akarok elesni a végkielégítésemtől.
Helyesen jár el a felszámoló, hogy most nem foglakozik az én követelésemmel?
Ha felszámolják a céget, utána én még követelhetem a juttatásaimat, és számíthatok rá, hogy ezt a bérgarancia alap rendezi?
Igen azt tudjuk ,hogy jelezni kell. Viszont van itt egy fontos dolog. Mivel hárman voltunk ,és hogy ne kelljen külön külön kérni a felszámolást ,így egy személyre engedményeztük. Ez ugye nem jelenti azt ,hogy nem igényelhetjük ,külön külön a bérgarancia alapra való igényünket?
Szerintem be kell jelentenetek a hitelezői igényt. Meg azt is, hogy ha nem tud fizetni, akkor kérje az alap helytállását.
Persze a mikor is érdekel,de inkább arra voltam kíváncsi ,hogy ilyenkor mi az eljárás. A felszámoló értékesít és utána fizet,vagy egyből igényli a bérgarancia alapot és abból fizet. hármunknak kb 5millió összesen. 1,7 millió per fő.
A Bérgaracia Alapból a felszámoló igényelheti meg a kifizetést. Az igénylésnek nem feltétele, hogy a cég vagyona ne fedezze a bérjellegű követeléseket, de az nyilván igen, hogy a rendelkezére álló pénz ne legyen elég.
Gondolom, az igazi kérdésed nem is ez, hanem az, mikor jutsz hozzá a pénzedhez. Még két-három hónap, ha nincs semmi fennakadás.
Esetleg tudja valaki ,hogy ha a felszámolásba megy egy cég , akkor a felszámolást kezdeményező hitelező "jelen esetben én,mint volt alkalmazott" meg kaphatja e a felszámoló igénylésére a bérgarancia alapból igényelt összeget? Vagy a felszámolónak ,ha van mit értékesíteni a felszámolásból, akkor azt meg kell várni, hogy abból pénzt csináljon?
Munkabérről ,végkielégítésről lenne szó. Az eljárás most kezdődik,most jelölik ki a felszámolót a napokban.
Azt tudom, hogy az eseteben olyankor 45 nap felmondási idő van, aminek a felét kell kötelezően ledolgoznom.
Csak ha nem lesz pénzük, még arra sem fognak fizetni... szóval egy kicsit bonyolult.
" Ezt kéne felismerned-tudnod... a nagy nyomozás közben. "- Hát nem szakmám a jog, ezért érdeklődöm.
Na, majd hamarosan kiderül milyen módon akarnak átverni.
teprah
Gazdasági okból nem lehet azonnali hatállyal érvényesen felmondani.
Pláne nem a végkielégítés megfizetése nélkül!
Ezt kéne felismerned-tudnod... a nagy nyomozás közben.
No meg a fizetésképtelenség, a csődeljárás és a felszámolás közti különbséget sem árt érteni-tudni.
- -
Ha valóban fizetés képtelen lesz a cég és ezért csődbe majd felszámolás alá kerül, akkor a neked járó pénzekkel is adós marad, vélhetően.
Ekkor valóban a bérgarancia alap jön be a képbe.
Csakhát az egy hosszú eljárás lesz... alighanem.
Ezért említettem a veréb és a túzok esetét.
Nem beveszem, hanem ezt hallom, hogy így lesz, az ügyvezető közvetlen környezetben dolgozom.
De azért elbizonytalanítottál. Van rá tíz napom, hogy megálmodjam mit reagálok, a sakkozásukra. Merthogy két hete azon melóznak, hogy mi legyen a vége. És ez már a sokadik variáció. :(
„akkor gazdasági okra tekintettel azonnali hatállyal felmondanak. ”
És te ezt beveszed?
Hmmm...
Köszönöm.
Fogadd el a közös megegyezést ...
Lehetőleg minél magasabbra alkudva a lelépési pénzed.
Ezzel jársz a legjobban a gyakorlatban.
A perből és a bérgaranciából vagy lesz pénz vagy nem.
Ha lesz is nagyon sokára lesz csak.
Márpedig: "Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok."
A társaság gazdasági csődre hivatkozva küld el mindenkit(attól függ ki mit ír alá), a társaságot nem szüntetik meg ettől függetlenül, hanem majd ha egyszer valaki elindítja a felszámolást, akkor roló le végleg.
A munkahelyemen felajánlják, hogy írjam alá a közöst, ha nem írom alá, akkor gazdasági okra tekintettel azonnali hatállyal felmondanak. Tehát azzal játszanak, hogy ne kelljen végkielégítést fizetniük.
A júliusi bérünket és szabi kifizetést még megkapjuk, de a végkielégítésünk lóg a levegőbe. "Miből fizessem ki? Pereljetek be!" Itt jön képbe a Bérgarancia alap, jól tudom? Ilyen esetben is?
- " A munkaügyi központ által nyújtott bérgarancia támogatást a felszámolás, kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezetnek – mivel a támogatás visszatérítendő jellegű – szükséges visszafizetnie." Ha a társaság gazdasági csődre hivatkozik, állambácsi a folyamatot akkor is megindítja, és ha a cégen nem tudja, majd behatja az ügyvezetőn valamikor, valahogy?
- "Amíg a támogatás teljes összegét nem fizették vissza, addig a felszámoló
bérfizetésen kívül más célra kifizetést nem teljesíthet." Ha nincs semmi bevétele?
Én ebből a folyamatból látok bármit is?
Köszönöm.
Jó lenne, ha az lenne. De én nem találok egyetlen jogszabályt sem, amely ezt a felelősséget megalapozná.
És azért nem felelős a kft?
Az a baj, hogy a konkrét esetben nem költségvetési szervről van szó, hanem egy kft. által fenntartott óvodáról.
Cégeknél nem.
Viszont költségvetési szervnél meg nincs rá szükség szerintem:
Áht. 11. § (5) A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit - ideértve a vagyonkezelői jogot is - az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti.
A törlés után már nem lehet ezt a bérgarancia-biztost kérni?
Az jó kérdés, olyat még nem csináltam. :)
Kolléga úr, mi a helyzet egy oktatási intézménnyel, amelyet egyszerűen töröltek a nyilvántartásból?