Szeretnék segítséget kérni! Munkahelyi balesetnek számít-e az, hogy az íróasztaltól a székből felállva a térben leszakad a porc. Ennek következménye műtét lett.
Köszönöm szépen! Hollog
„hollog # e-mail 2015.09.13. 20:35
Szeretnék segítséget kérni! Munkahelyi balesetnek számít-e az, hogy az íróasztaltól a székből felállva a térben leszakad a porc. Ennek következménye műtét lett.
Köszönöm szépen! Hollog
”
IGEN!
A munkabaleset kivizsgálásával kapcsolatos fontosabb jogi normák
1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről
60. § (1) A munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, hogy ez saját vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse. Így különösen köteles
64. § (1) A munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést - ideértve a fokozott expozíciós eseteket - be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.
(4) A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzítenie.
A munkaképtelenséget nem eredményező munkabaleset körülményeit is tisztázni kell, és annak eredményét nyilvántartásba kell venni.
(5) A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak [84. § (2) bekezdés] azonnal bejelenteni.
65. § (1) A munkabaleset és a foglalkozási megbetegedés kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések megelőzésére.
66. § (1) A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni.
(2) A munkáltatónak minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy munkabalesetnek tekinti-e. Ha nem tekinti munkabalesetnek, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről (68. §) a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesítenie kell.
(3) A munkáltatónak lehetővé kell tennie a munkavédelmi képviselő részvételét a munkabaleset kivizsgálásában.
67. § A munkabaleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató a törvényben foglaltak alapján nem köteles a munkabalesetet bejelenteni, kivizsgálni és nyilvántartásba venni.
68. § (1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíciós eset bejelentésének elmulasztását sérelmezi, a területileg illetékes munkavédelmi hatósághoz fordulhat.
87. § E törvény alkalmazásában:
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül.
A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.
5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
5. § (1) A munkáltató minden munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (a továbbiakban együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul nyilvántartásba (a továbbiakban: munkabaleseti nyilvántartás) venni.
6. § (1) A munkáltatónak a munkaképtelenséget okozó munkabalesetet - az arról történő tudomásszerzését követően - haladéktalanul ki kell vizsgálnia. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni - tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel stb. -, hogy az alkalmas legyen a munkabaleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.
(2) Az (1) bekezdésben leírt vizsgálat dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni.
7. § (1) A súlyos munkabalesetet a munkáltatónak - telefonon, telefaxon, e-mailben vagy személyesen - haladéktalanul be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkabaleset helyszíne szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség).
8. § (1) A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a 4/a. számú melléklet szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvben, a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek a beküldési határidőt követően megállapított időtartamát a 4/b. számú melléklet szerinti „módosító munkabaleseti jegyzőkönyv”-ben (a továbbiakban együtt: jegyzőkönyv) kell rögzíteni.
9. § (1) A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet
(2) Súlyos munkabaleset esetén az (1) bekezdés szerinti határidő indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.
10. § (1) Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.
(2) Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az intézmény és a foglalkoztató szerződésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni.
A lentieken túl munkabaleset (Tb. szempontjából üzemi baleset esetén)100%-os mértékű baleseti táppénzre, kedvezményes gyógyszer és gyógyászati segédeszköz ellátásra is jogosult.
Ennek feltétele, hogy ha a munkáltatónál TB kifizetőhely nincs a munkáltató a munkabaleseti jegyzőkönyvet -a baleseti táppénzt igénylő Foglalkoztatói igazolással, kórházi igazolvánnyal/orvosi igazolásokkal együtt- megküldje az egészségbiztosítónak.
(A baleset üzemiségét -a munkabaleseti jkv. alapján az egészségbiztosító fogja elbírálni, döntéséről határozatot köteles hozni.)
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
Érdekességként:
Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Már csak az a kérdés, hogy miért munkabaleset az, aminek elkerüléséért a munkáltató még elméletben sem tehet semmit, illetve ami pont ugyanekkora eséllyel bárhol előfordulhat a munkahelyen kívül is, vagyis abszolút nem a munkavégzésből fakad?
Tisztelt Fórumtársak !
Egy szállodában dolgozom karbantartóként, és történt június 15. napjával egy baleset velem.
(Munkába menet)
a cég elismerte üzemi balesetnek, amiről egy nyomtatványban nyilatkozott is.
De nem a hivatalos üzemi baleseti jegyzőkönyvben.
Törést állapítottak meg, begipszelték a kezemet.
Elmentem a háziorvoshoz, aki kiírt táppénzre, de mivel nem volt a kezembe az üzemi baleseti hivatalos jegyzőkönyv, illetve nem tudtam bemutatni, csak a "sima" táppénz kódot írhatta rá.
a Cégnél ahol dolgozom, többször próbáltam a hivatalosat beszerezni, illetve a táppénzes papírt leadni, ahol azt a választ kaptam, hogy ha gondolom lerakhatom az asztalra.
De el nem küldik, tovább.
Tudni kell, hogy egy Pesti fejvadász cég a foglalkoztató-és én vidéken dolgozom, de konkrétan vidéken kötöttem a szerződést is.
a lényeg, hogy az egyik cégből kiléptettek (itt kaptam szabadságegváltást is)
és a másikba beléptettek.
Szeptember 1. napján álltam újra munkába. amikor is leadtam az összes táppénzes papírt.
a legelsőt, junius 15 től, és a szept1. vel munaképes vagy okkal együtt.
ez nem az én hibám, hogy nem akarták tovább küldeni,
a fentebb említett fejvadász cégnél a jegyzőkönyv jóval
később készült el, mert állítólag szabadságon voltak...
Fontosabb dátumok:
Baleset: 2015 06-15
Munkakezdés : 2015 09-01
Táppénzes papírok leadása: 2015-09-01 (i
Munkaviszony vége : 2015-06-30 (ezután már másik fejvadszál vagyok. De ugyanabban a szállodában.
tudomásom szerit a többi kollégával is ezt csinálták,
(ez bizonyos időközönként szokás itt nálunk)
egyik kérdésem az lenne, hogy üzemi baleseti táppénz alatt kiléptethet-e egyáltalán?
Másik az, hogy mikor lesz pénzem az egészből, ha 09-01 el lett leadva a papír, mert előbb nem voltak hajlandóak átvenni.
és mikor módosul üzemi balesetire a kód rajta?
vagy ez mitől függ?
Illetve, ha azért nem tudok bejárni dolgozni, mert önhibámon kívül, fenti események miatt nincs pénzem bejárni, kirúghatnak-e, és ha kirúghatnak, akkor vissza tudok-e vágni nekik ?
Előre is köszönöm a válaszokat.
remélem érthetően fogalmaztam,de ha valahol olyat irtam, ami nem értelmezhető, akkor szivesen javitom.
Kíváncsian várom a javaslatod, hogy jelen esetben a munkáltatónak milyen intézkedést kellett volna tennie?
Én egyetlen megoldást látok: megtiltja mindenkinek, hogy felálljon a székből...
Te is tudod, hogy marhaság. A szék kialakítása megfelelt a szabványoknak, kész, pasz.
Nem tudom elképzelni, hogy hogyan történt az eset... Gyakran állok fel a munkahelyemen az asztaltól a székből, de ilyenkor nem szoktak polcok leszakadni körülettem :)
Gondolom nagyjából ezek miatt állhat fenn a munkáltató felelőssége: a polc nem volt überbiztonságos módon rögzítve, nem figyelmeztette a munkavállalót, hogy a polcra max. mekkora súlyt lehet pakolni, illetve nem figyelmeztette, hogy a polcba tilos belekapaszkodni.
(Magánvélemény: egy-két munkavállaló a saját bénaságát is a munkáltatón kéri számon.)
Kelvin wazze, porcról van szó nem polcról. Esetleg azt is a munkáltatónak kell rögzítenie :)?
Business Law
Nem marhaság. Vannak előírások hőmérsékletre, szék, asztal magasságra, meg sok mindenre. Ha ezek be vannak tartva, mégis megtörténik a baj, akkor arról kizárólag a munkavállaló tehet és nincs helye a munkáltató zargatásának. A lenti eset egy olyan dolog ami bárhol, bármikor, bárkivel megtörténhet így a munkához és a munkahelyhez semmi köze. Sok esetben a munkavállalóhoz annál inkább.
Az agyam eldobom olyan esetektől, hogy törölközés közben bevérzett az ujja a gyűrűnél (nem kitaláció), meg hogy kifordult a bokája a lépcsőn. Táppénz és kész, de 100%-os, mert munkabaleset? Ezek ?
Sőt, ilyesmivel sokan vissza is élnek, otthon elterül, bedagad a lába, besántikál 3 óra múlva este a műszakba, aztán előadja, hogy ott esett el.
Az úti baleset meg a non plusz ultra, mindenki úgy töri össze magát útközben ahogy akarja, ott mégis milyen intézkedéseket tudna tenni a munkáltató, párnázza ki az utakat?
Efi99 :)))))) basszus tényleg :))) ezt elnéztem :) pedig háromszor is átolvastam. :) így már értem azt is, hogy a "térben" történt :)
kösz ;)
De traktállak, ha terelsz.
Mire valók az előírások, ha azt betartva is a munkáltató hibás? Erről beszélj, mert ez a lényeg.
„miért munkabaleset az, ”
Mert a törvény annak minősíti.
Helytelenül.
Aránytalanul sérelmes a munkáltató számára, mert sehogyan sem tudja kivédeni.
Még egyszer kérdezem, bár úgy látom feleslegesen, mert nem vagy hajlandó egyenes választ adni: milyen módon lehet azt megakadályozni, hogy egy székről felállva megroppanjon a térd?
Avagy, hogyan lehet, hogy az összes többi munkavállalónak nem roppant meg, aki felállt?
Te már abban a dimenzióban mozogsz, hogy egy fog benyillalása is 100% táppénz, ha a munkahelyen történik az a befájdulás.
A baleset fogalmának egyik lényeges ismérve a külső hatás.
Ha tehát az íróasztaltól történő felállás során a dolgozó beveri a térdét és ennek következtében a térben leszakad a porc az baleset.
Mivel ez munkahelyen történt munkabalesetnek minősül.
Munkabaleset esetén -ha az Ebtv. taxációjában szereplő kizáró ok nem áll fenn- a baleset Tb. szempontból üzemi baleset.
Üzemi baleset esetén baleseti táppénz illeti meg a biztosítottat.
Ha az íróasztaltól történő felállás során quasi külső hatás nélkül, szakad le a porc az nem baleset.
Főszabály szerint nem baleset a rándulás/megroppanás és természetesen a fogfájás sem.
Terjedelmi korlátok miatt nincs lehetőség ismertetni sem az OEP kifizetőhelyi tájékoztatók ezzel kapcsolatos példáit sem az irányadó bírói gyakorlatot, azonban mielőtt értetlen fórumtársunk szóvá tenné, hogy a térd beverésénél sincs külső hatás felhívnám a figyelmét a hatás-ellenhatás törvényre, mely a bírósági ítéletekben is szerepel.
Milyen sérelem éri a mtatót azzal, ha a dolgozó lenti balesetét üzemi balesetté nyilvánítják és 100%-os baleseti táppénzben részesül?
A mtatót betegszabadság fizetési kötelezettség nem terheli, 1/3 fizetési kötelezettség szintén nincs.
A baleset véletlenül történt, a dolgozót műteni kellett, keresőképtelenné vált, a befizetett járulékokért cserébe baleseti természetbeni és pénzbeli ellátás illeti meg.
Az üzemi baleset fogalma
Az üzemi baleset fogalmának meghatározásával a baleset fogalmából kell
kiindulni, mivel az az esemény, amely az egészségbiztosítás fogalmi körében
nem minősül balesetnek, üzemi baleset nem lehet.
Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett
munka közben vagy azzal összefüggésben éri.
Balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely
a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik
be és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált
okoz.
:)
(Ő nem az a típus.)
„csizmadiabalintka 2015.09.15. 16:46
”
További hasznos információk:
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak, és/vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek –beleértve a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját is, mint a közszféra központi kifizetőhelyét- a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
Erre hívta fel a figyelmet az Alapvető Jogok Biztosa is az OBH 135/2008 számú jelentésében, egyben javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok, azaz egészségbiztosító és a Tb. kifizetőhelyek az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak.
Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Ugyancsak a tájékoztatási kötelezettség fontosságát hangsúlyozza a KMREP (Közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) 2009 februárjában kelt, a társadalombiztosítási kifizetőhelyeknek szóló 2009/1. számú kifizetőhelyi tájékoztatója. (3.oldal)
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 5. § értelmében az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
A fenti törvény végrehajtására kiadott 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 39. § (3) szerint a kifizetőhely/egészségbiztosító az ügyfél kérelmére köteles tájékoztatást adni a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti megyei kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának (leánykori nevén Megyei Egészségbiztosítási Pénztár) – vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi TB kifizetőhelynek - a segítségét, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg. (Előbbi elérhetőségét a kormányhivatal, utóbbi elérhetőségét a Magyar Államkincstár weblapján találja meg.)
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu, vagy az oep@oep.hu, e-mail címen, akik - az OEP főigazgatójának tájékoztatása szerint - készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.
Amennyiben akár a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, mint központi kifizetőhelynek, akár a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának, akár a munkahelye TB kifizetőhelyi ügyintézőjének a munkájával (előírt tájékoztatás elmaradása, szükséges segítség meg nem adása, ügyintézési határidő be nem tartása, kamatfizetési kötelezettség nem teljesítése, jogorvoslati jog nem biztosítása stb.) nincs megelégedve, úgy panaszát elektronikusan az oep@oep.hu, és/vagy a penzbeli@oep.hu, ajánlott, tértivevényes levélben pedig a Budapest Váci út 73/A címre, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának címezve küldheti meg.
Jó ha tudja, hogy:
• Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog. ( Ket. 4. § )
• A táppénz, csed, gyed, baleseti és gyermekápolási táppénz iránti igényt a munkavállalónak a foglalkoztatójánál kell előterjeszteni, azaz az orvosi igazolásokat a munkáltatójának kell leadni. (Ebtv. 62. §)
• Az ellátások igénylése –beleértve az esetleges jogorvoslati eljárást is- az ügyfél számára ingyenes, azaz illeték- és költségmentes. (Vhr. 75/A §)
• A foglalkoztató a kérelem, illetve a dolgozó által leadott okmányok átvételét hitelt érdemlően (pl. átvételi elismervény adásával) köteles igazolni. (Vhr. 38. §)
• Ha foglalkoztatónál TB kifizetőhely nincs úgy köteles egy, az OEP honlapjáról letölthető un. Foglalkoztatói igazolás formanyomtatványt kitölteni és az összes szükséges okmánnyal együtt 5 napon belül a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályának továbbítani. (Vhr. 38. § )
• A kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztálya köteles az igényt 21 napon belül elbírálni, azaz kérelemről érdemben dönteni, határozatot hozni és/vagy az ellátást kiutalni. (Vhr. 39. § )
• Ha ezen kötelezettségének az egészségbiztosító/kifizetőhely nem tesz eleget köteles az Art.-ban meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizetnie a jogosult részére. (Mentesül az egészségbiztosító (kifizetőhely) a kamatfizetési kötelezettség alól, ha annak összege az 1.000.- Ft-ot nem haladja meg.) (Ebtv. 69. § )
Tekintettel arra, hogy az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások célja a betegség, terhesség, szülés stb. miatt elmaradt kereset pótlása, és így a létfenntartás biztosítása amennyiben az igényről a fenti határidőn belül az egészségbiztosító/kifizetőhely nem dönt, és/vagy a kamatfizetési kötelezettségének nem tesz eleget –figyelemmel arra is, hogy azzal a biztosítottnak és/vagy a családjának a létfenntartását veszélyezteti, egyben Alaptörvényben biztosított jogokat is sért, ezért az igénylő panasszal fordulhat az Alapvető Jogok Biztosához (ombudsman).
Elérhetőségei:
WEB: http://www.ajbh.hu/…90E21FABCD75
E-mail: panasz@ajbh.hu
Postai úton/levélcím: 1387 Budapest, Pf. 40.
Alaptörvény XIX.. cikk. (1) bekezdés Anyaság, ( ) betegség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult.
Alaptörvény XXIV. cikk. (1) bekezdés Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.
Alaptörvény 30. cikk. (1)-(2) bekezdés Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti. Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez.
• Ezen túlmenően a Ket. azt is előírja, hogyha a közigazgatási szerv az előírt határidőt nem tartja be -saját költségvetése terhére- köteles a központi költségvetés részére az általános tételű eljárási illeték összegének megfelelő összeget befizetni. (Ket. 33/A § )
• A közszféra (önkormányzatok, iskolák, óvodák, kórházak, egyetemek, közfoglalkoztatottak, kormányhivatalok, minisztériumok stb.) dolgozói részére az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait (táppénz, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj) a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájának, (MÁK ISZI) mint központi kifizetőhelynek a kötelessége elbírálni és folyósítani. A legfeljebb 21 napos ügyintézési idő betartása, illetve az Ebtv. 69. § szerinti kamatfizetési, valamint a Ket. 33/A § szerinti befizetési kötelezettség a MÁK ISZI-re is vonatkozik.
• A Tbj. 5. § szerinti biztosított -az Ebtv. 50. § és Vhr. 31/A -31/F szakaszokban szabályozott módon- kérheti a pénzbeli ellátás, vagy gyógyszersegély méltányosságból történő megállapítását. (Pl. a csed, gyed igénybevételéhez szükséges 365 nap biztosítási idő helyett csak 321 nappal rendelkezik, de a szüléskor biztosított…, vagy tartósan beteg, de a biztosításában 30 napnál hosszabb megszakítás van, így az új jogviszonyában csak pár nap táppénzre lenne jogosult, de előtte évekig fizetett járulékot stb. )
Ebtv: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Ket: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Tbj: 1997. évi LXXX. törvény a tb ellátásokról és azok fedezetéről
Vhr: 217/1997 (XII.1.) Kormányrendelet az Ebtv. végrehajtásáról
Kifizetőhely: Főszabály szerint azon munkáltatóknál, ahol 100 főnél több biztosítottat foglalkoztatnak kötelesek legalább 1 fő TB ügyintézőt foglalkoztatni, aki a dolgozók tb. ügyeit intézi, TB ellátásait (táppénz, csed, gyed, baleseti táppénz, gyermekápolási táppénz) megállapítja és folyósítja, azaz az igény elbírálását nem az egészségbiztosító, hanem ezen TB ügyintéző végzi. (1998. évi XXXIX. Törvény 9. §)
MÁK ISZI: A közszférában dolgozók -kormányhivatalok, minisztériumok, központi hivatalok, önkormányzatok, iskolák, óvodák, egyetemek stb. dolgozói, valamint a közfoglalkoztatottak- (bérét és) egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a Magyar Államkincstár Illetmény- számfejtési Irodái –mint a közszféra központi kifizetőhelyei- állapítják meg, illetve folyósítják.
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panaszminták –többek között- itt tölthetőek le:
Felszólítás M I N T A kamatfizetésre táppénz, csecsemőgondozási díj (csed), gyermekgondozási díj (gyed) késedelmes utalása miatt, ha az ügyfél a közszférában dolgozik és az igényt az államkincstár bírálja el. (És alatta, ha az egészségbiztosító bírálja el.)
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Fellebbezés M I N T A üzemi baleset elutasítása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Panasz M I N T A a GYED hiányos és késedelmes utalása miatt:
http://aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Nem, tényleg nem nyugodtam meg :)
Üdv.!
Egy munkahelyen felborítottak egy állvánnyal és 5 métert zuhantam. Betonon értem földet. Eltört a kezem, átszakadt a combizmom, a fejem és a sípcsontom melletti izom szétszakadt.
Korábban be voltam jelentve ennél a cégnél de utólag tudtam meg, hogy ezúttal ez nemtörtént meg.
A munkáltatóim megnyugtattak, hogy minden költségem állni fogják és kapok valamilyen kárpótlást a lábadozásom ideje alatt és mindent megtettek azért, hogy ne legyen ebből hivatalosan munkahelyi baleset.
Kezdték ezt rögtön azzal, hogy többszöri kérésem ellenére sem voltak hajlandóak mentőt hívni...
Amikor leestem szinte azonnal felálltam de a világon senki nem segített abban sem, hogy eljussak egy helyre, ahol le tudok ülni.
A fejemet nagyon bevertem, de csak tíz-húsz perc múlva kezdtem úgy érezni, hogy el fogom veszteni az eszméletem. Erről többször is szóltam a munkavezetőnek és mondtam neki, hogy valamilyen belső vérzésem lehet a fejemben, mert hallucináltam és szédültem.
A munkavezetőnek esze ágában se volt mentőt hívni, pedig többször megkértem rá..
Azt hiszem, hogy talán már kicsivel több, mint munkajog.
Egy személyautóval vittek el egy kórházba, ahol nincs sürgősségi osztály.
Innen mentővel szállítottak át a balesetire, nyakmerevítőben és gerinc rögzítéssel.
A munkáltatóim azóta anyagilag szinte semmit sem álltak de még a TB-m se lett befizetve.
Sőt, azóta megpróbálták rámfogni, hogy én miért mentem fel az állványra, alkoholt ittam, ugráltam az állványon, rángattam, stb.
Igazából ez úgy történt, hogy 3 percenként sürgettek minket és az állványt velünk együtt húzták rendszeresen egyik pontról a másikra.
Senki se ugrált, stb., hanem a két ember, aki odébb húzta, nem figyelt hátra és amikor a kerekek megakadtak, akkoris húzták tovább.
Az állvány kerekein nem volt fék, ugyanis nemsokkal azelőtt hegesztette az álvány talpaira valaki.
Gondolom ez nem szabályos de én a világon semmilyen munkavédelmi oktatást nem kaptam semmivel kapcsolatban.
Jelenleg 6 hét gipsz után alig tudommozgatni a törött kezem és még egy hónapig gyógytornára kell járnom.
Csak ezután végezhetek munkát.
Eddig kb. 70 ezer Ft.-ot könyörögtem ki a cégtől, öt-tízezres összegekben, ami gyakorlatilag semmire nem elég. December óta kértem, hogy fizessék be a TB-met vagy adják ide és törött kézzel, szakadt combizommal elmegyek befizetni.
Azóta se kaptam soha még erre elegendő összeget.
A kórházban azt mondták az orvosoknak, hogy otthon estünk le egy létráról.
A kérdésem az lenne, hogy milyen törvényekbe ütköznek ezek a dolgok, milyen bűnt követtek el a munkáltatók és én mennyire vagyok felelős a történtekért?
Mivel többször átvertek pénzzel, munkaajánlatokkal és még megpróbálják rám hárítani az egész felelősséget, szeretnék tisztában lenni a jogi lehetőségeimmel, hogy szembesíthessem vele őket.
Talán akkor lesz legalább TB-m és végre nem kell kölcsönökből élelmiszert vásároljak..
Előre is köszönöm!
Vannak munkatársak akik tanúskodnak melletted ?!
http://www.kormanyhivatal.hu/…felugyeloseg
Görgess az aljára, ott az ügytíus menüpont a tőbbin már eligazodsz...
Köszönöm a válaszokat!
A helytet az, hogy egy haverommal dolgoztunk ott és a bátyjánál kellett volna bejelentsenek.
Nemrég jelentett ki, mivel hazajöttünk Németországból és ez a baleset az új munka első pár órájában következett be.
A haverom tesója nem is volt ott.
Őt nem akartuk megszivatni...
Ő hoz kevés pénzt de nem az ő embere tehet az egészről, hanem az a cég, ahonnan kapta a munkát..
Én azt szeretném tudni, hogy milyen bűncselekmények történtek és ezeknek mi a büntetési tétele, ugyanis a munkavezető, aki erőltette, hogy így végezzük el a munkát, még ránk is akarja fogni az egészet.
Én ezt az embert hibáztatom, mivel amíg védtük őket, ő folyamatosan szemétkedett a hátunk mögött.
Egyébként a haveromnak is darabojra tört a lába és a tulajdonos se hiszem, hogy hamisan tanuskodna de szeretném a büntetés kilátásba helyezésével peren kívül megoldásra kényszeríteni, aki valójában felelős ezért.
Nem célom azt büntetni, aki ismerős és 3-4 nap munkával 2-300 ezer Ft.-hoz juttat.
Neki ehhez semmi köze sem volt.
Én úgy gondolom a leírtakból, hogy akkora fájdalmad lehetett, hogy nemigazán lehettél akkor beszámítható!
Ha nem volt fájdalmad, amikor ezt a nyilatkozatot tetted, akkor nyílván a fájdalomcsillapítók miatt nem volt, és hát ezek is okozhatnak zavartságot.
Az, hogy nem hívnak hozzám mentőt, csak ha nem keverem bele a munkahelyet, szerintem életveszélyes fenyegetés, azaz kényszer hatására is tehettél ilyen nyilatkozatot!
Arra készülj fel, ha ilyen a munkaadód, akkor előbb fogja lefizeti a tanúkat, minthogy téged kifizessen.
Úgyhogy nagyon alaposan rá kell készülni a bizonyításra, ha már így alakult.
Bemondásra ezt nem fogják már elhinni.
Biztos tudod, a haverod nem kötelezhető, hogy vérszerinti rokonára, jelesül a bátyjára terhelő vallomást tegyen, például.
Egy tanú minusz...
Egy szóval se mondta senki, hogy ki lettem közben jelentve :)
Amit Bea mond az is érdekes :)
Én azért azt hiszem, hogy bármilyen hülye vagyok a joghoz ez már azért valami több egy kis sumákolásnál.
Ott haltunk volna meg és a kutyát nem érdekelte.
Nem tudom, hogy ez igazából milyen bűncselekmény, de biztosan Btk.
Ezzel szemben én jóindulattal talán szabályt szegtem.
Nem tettem semmi hivatalos szerv felé semmi vallomást, mondhattam volna, hogy semmi közük hozzá...
Ha valaki tud/akar vonjon felelősségre, vállalom.
Ha tények elé állítom az illetékest, szeretném ezt megalapozottan tenni.
Tudnom kéne mit is követtek el velem szemben.
Köszönöm, mindenképp figyelek rá, hogy ne kövessek el én is bűncselekményt!
Ha kártérítést kérek, amit végső esetben jogi úton követelek, az gondolom nem rossz dolog.
Sajnos utólag megtanultam a leckét persze de ilyen undorító emberekkel azért nem nagyon találkoztam.
Egy határa azért azt hittem, hogy talán van mindennek.
4 hónapon át nem fordult elő olyan, hogy ilyesmire számítottunk volna.
Sajnos mostmár ez van és ezzel kell dolgoznom :)
Igazából végül is milyen bűncselekmény történt?? :)
Bea1, nem a bátyja a munkavezető, nem volt jelen a munkavégzéskor.
Egy építésvezető volt kint a munkaterületen, aki az állványt hozatta és ő küldött fel rá minket.
A fővállalkozó emberei voltak.
T. Kérdező!
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény
3. § (1) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed:
3.Jó, ha tudja, hogy mind a NAV, mind az egészségbiztosító a Tbj. 54. § (2) értelmében jogosult a biztosítási jogviszonyt utólag határozattal megállapítani. Ezt azonban kérnie kell, ill. a jogviszony fennállását tudnia kell bizonyítani pl. munkaszerződésekkel, tanúkkal.
Lásd:
A Tbj. 54. § (1) szerint az igazgatási szervek – jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva – ellenőrzik a 46. § (1) bekezdésében előírt nyilvántartást, a biztosítási kötelezettség elbírálását és a 46. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartás vezetését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a biztosítás vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság utólagos megállapítása, törlése tárgyában a határozat meghozatalára
a. a járulék utólagos megállapítása nélkül az egészségbiztosítási szerv,
b. a járulék utólagos megállapítása mellett az állami adóhatóság jogosult. A határozat elleni jogorvoslatra a Tny. tv., az Eb. tv., illetőleg az Art. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
4. A megadott adatok alapján Ön 100%-os baleseti táppénzre jogosult legfeljebb 1 évig akkor is, ha időközben a jogviszonya megszűnt. Ezt az egészségbiztosítónál kell kezdeményeznie, amelyhez csatolnia kell a volt munkáltatója által kiállított foglalkoztatói igazolást, a fenti jegyzőkönyvet, és az orvosi dokumentációkat.
5. Maradandó egészség károsodás esetén baleseti járadékra szerezhet jogosultságot.
Tekintettel arra, hogy 2017.01.01-től ha a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, illetve a baleseti táppénz kapcsán a kormányhivatal jár el első fokon, akkor a feladatok úgy oszlanak meg kormányhivatalon belül, hogy az elbírálási feladatokat a megyeszékhely járási (fővárosi kerületi) hivatala látja el, míg a folyósítási feladatokat a fővárosi, illetve megyei kormányhivatal végzi, ezért
további kérdéseivel a kormányhivatal családtámogatási és társadalombiztosítási főosztályához, vagy a járási hivatalhoz fordulhat.
Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaiért felelős központi hivatal, azaz Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatójának (prof. Dr. Mészáros József) a barabas.annamaria@onyf.hu , (ONYF központi iratkezelés) e-mail címen, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére, illetve a tárgykör megjelölésével érdeklődhet a Kormányzati Ügyfélvonal 1818@1818.hu e-mail címén is.
Ügyféljogokról, hasznos tudnivalókról, illetve a személyes konzultáció kezdeményezésének lehetőségéről és módjáról -CSED, GYED, GYÁP, táppénz és baleseti táppénz igénylése esetén- az alábbi linkre kattintva olvashat:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Ezen túlmenően lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.
Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:
http://staff.aktaforum.hu/…iewtopic.php?…
Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos panasz és fellebbezés mintákat itt talál:
http://staff.aktaforum.hu/…iewforum.php?f=22
Felhívjuk figyelmét, hogy hozzájárulása minden aldomainünkre érvényes. Hozzájárulását bármikor módosíthatja vagy visszavonhatja, ha rákattint a képernyője alján található „Hozzájárulási beállítások" gombra. Tiszteletben tartjuk döntéseit, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy átlátható és biztonságos böngészési élményt nyújtsunk Önnek.
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| COOKIE_SUPPORT | 1 year | Ezt a sütit a Liferay állítja be. Ez a süti annak ellenőrzésére szolgál, hogy a látogató böngészője támogatja-e a sütiket. |
| JSESSIONID | JSP-ben írt webhelyek használják. Általános célú platform-munkamenet sütik, amelyek a felhasználók állapotának az oldalletöltések közötti fenntartására szolgálnak. | |
| PHPSESSID | Ez a süti a PHP-alkalmazásokban található. A cookie a felhasználók egyedi munkamenet-azonosítójának tárolására és azonosítására szolgál a felhasználói munkamenet kezelése céljából a weboldalon. A munkamenet-süti a böngésző összes ablakának bezárásakor törlődik. | |
| SERVERID | Ez a süti arra szolgál, hogy a felhasználót egy adott szerverhez rendelje, így jobb és gyorsabb szerveridőt biztosít. Emlékszik arra, hogy melyik szerver szállította az utolsó oldalt a böngészőnek. Segít a terheléselosztásban is. | |
| viewed_cookie_policy | 1 year | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| Gdyn | 1 year 1 month | Ezt a sütit a Gemius szolgáltató állítja be. Ezt a sütit a MOSS és a fejlett webstatisztikák technikai munkamérésének végrehajtásához használják. |
| GUEST_LANGUAGE_ID | 1 year | Ez a süti a látogatók által preferált nyelvi azonosító tárolására szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _ga | 2 years | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A cookie-t a látogatói, munkamenet- és kampányadatok kiszámítására és a webhely használatának nyomon követésére használják a webhely analitikai jelentéséhez. A cookie-k névtelenül tárolják az információkat, és egy véletlenszerűen generált számot rendelnek hozzá az egyedi látogatók azonosításához. |
| _gat_UA-112481-1 | 1 minute | Ez a Google Analytics által beállított mintatípusú cookie, ahol a névben lévő mintaelem tartalmazza a fiók vagy a weboldal egyedi azonosító számát, amelyre vonatkozik. Ez a _gat cookie egy változata, amelyet a Google által rögzített adatok mennyiségének korlátozására használnak a nagy forgalmú webhelyeken. |
| _gid | 1 day | Ezt a sütit a Google Analytics telepíti. A süti arra szolgál, hogy információkat tároljon arról, hogy a látogatók hogyan használják a weboldalt, és segít a weboldal teljesítményéről szóló elemzési jelentés elkészítésében. Az összegyűjtött adatok között szerepel a látogatók száma, a forrás, ahonnan érkeztek, és a meglátogatott oldalak névtelen formában. |
| UID | 2 years | No description available. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3session | 2 days | Ezt a sütit a szolgáltató Adverticum állítja be. Ezt a sütit a hirdetések kiszolgálásának folyamatához és a hirdetők számára statisztikai adatok gyűjtéséhez használják. |
| fr | 3 months | A sütit a Facebook állítja be, hogy releváns hirdetéseket jelenítsen meg a felhasználóknak, valamint mérje és javítsa a hirdetéseket. A cookie a felhasználó viselkedését is nyomon követi az interneten keresztül azokon az oldalakon, amelyek Facebook pixellel vagy Facebook social pluginnal rendelkeznek. |
| Gtest | 1 year 1 month | Ezt a sütit a felhasználói viselkedés és a weboldalon végzett tevékenységek gyűjtésére használják a weboldal optimalizálása érdekében. Segít továbbá a Google Ads és a Google Analytics számára a látogatói információk marketing célú összeállításában. |
| i | 1 year | Nincs információ. |
| IDE | 1 year 24 days | A Google DoubleClick használja, és információkat tárol arról, hogy a felhasználó hogyan használja a weboldalt és minden más hirdetést a weboldal meglátogatása előtt. Ezt arra használják, hogy a felhasználóknak a felhasználói profilnak megfelelő, számukra releváns hirdetéseket jelenítsenek meg. |
| mc | 1 year 1 month | Ez a cookie a Quantserve-hez kapcsolódik, hogy anonim módon nyomon követhesse, hogy a felhasználó hogyan lép kapcsolatba a weboldallal. |
| test_cookie | 15 minutes | Ezt a sütit a doubleclick.net állítja be. A cookie célja annak megállapítása, hogy a felhasználó böngészője támogatja-e a cookie-kat. |
| VISITOR_INFO1_LIVE | 5 months 27 days | Ezt a sütit a Youtube állítja be. A weboldalon beágyazott YouTube-videók információinak nyomon követésére szolgál. |
| YSC | session | Ezt a sütit a Youtube állítja be, és a beágyazott videók megtekintésének nyomon követésére szolgál. |
| Süti | Időtartam | Leírás |
|---|---|---|
| _goa3test | 2 years | No description available. |
| _ia_uid | 5 months 27 days | No description |
| _ia_version | 5 months 27 days | No description |
| CONSENT | 16 years 6 months | No description |
| INX_CHECKER2 | 16 years 6 months | No description available. |
| legacy-psid | No description available. | |
| nxdigitolvasosession | No description | |
| psid | session | Nincs elérhető információ. |
| yt-remote-connected-devices | never | No description available. |
| yt-remote-device-id | never | No description available. |
