Koszonom a hozzaszolasokat. A munkavallalo keves dolgot ugyan, de tud bizonyitani. Csak az nagyon keves ahhoz kepest ami tenylegesen tortent. Egyebkent nagyon sulyos torvenysertesek tortentek es a 200 orat boven meghaladta a tulmunka mennyisege (kb. 400/ev).
túlóra elszámolása
- 1
- 2
Köszi! Akkor valami iszonyú régi linkem lehet, keresek egy másik verziót (mármint az MT-re.)
A túlmunka éves elrendelhető mértéke 200 óra, kollektív szerződés esetén 300 óra.
Véleményem szerint a munkavállaló állítását néhány tanuvallomássla alátámaszthatja, a munkáltató ellenbizonyítását azonban kizárólag hiteles munkaidőnyilvántartásra alapíthatja. Mindenki a saját állítását bizonyítja, de a munkáltató nem hivatkozhat a munakidő-nyilvántartás hiányára annak érdekében, hogy a túlmunkát a bíróság a tanuvallomások alapján ne ítélje meg, hiszen az ő kötelessége lett volna ennek vezetése, és saját felróható magatartására előnyök szerzése végett senki sem hivatkozhat.
Peti, a túlmunkát a munkáltató rendelheti el, ha nem kértétek írásban (ami szinte biztos, kollektív szerződésetek meg pláne nincs, ami rendelkezne erről), így nem egyszerű a túlmunka tényét megállapítani. Egyébként éves szinten 144 óráról lehet szó (kollektív szerződés esetén akár 200 óráról). Ráadásul egymást követő két napon max. összesen 4 órát engedélyez az MT, amitől érvényesen eltérni nem lehet.
Hogy a Bíróság kitől kéri a bizonyítást ebben az esetben? Passz, majd Kála vagy Nagymacska megmondja:)
Alabbi kerdessel kapcsolatban senkinek semmi tapasztalata?
Errol jut eszembe. Ha nincs munkaido kimutatas, a munkavallalo meg azt mondja, hogy x orat tulorazott, akkor a birosag ilyen esetben mit csinal?
A munkaltato nem tudja bizonyitani az ellenkezojet, de a munkavallalo sem az igazat, hiszen neki nem volt feladata egy ilyen kimutatas vezetese.
Ja es nincs munkaido nyilvantartas, ugyhogy ilyet keptelenek elokeriteni. Az biztos. A munkaugyi ellenorzesrol csak ennyit.
Az a baj, hogy egy ilyen nagyon lassan megy. De ha van fejlemeny az a minimum, hogy itt kozze teszem, ha mar ennyi segitseget kapok.
Szia!
Nagyon kíváncsi leszek a dolog végkimenetelére - ha nem gond, írhatnál ide a fórumra, ha van valami eredmény!
A munkaügyi felügyelőségi eljárás előre bejelentése sajna valóban nem segíti elő a szabálytalanságok feltárását - ettől függetlenül igen érdekesnek tartom, hogy vizsgálják a túlórát és nem tűnik fel a nyilvántartás hiányossága (inkább arra hajlanék, hogy hirtelen "előkerültek" a megfelelő dokumentumok).
Kala!
A dolog mar per szinten van, ugyhogy itt mar semmit sem ker a munkavallalo csak a birosag. A kerek-negyszogletes dologban teljesen egyetertek.
Ami viszont erdekes, hogy a munkaugyi felugyelet egyeb szabalytalansagok miatt meglatogatta a ceget, de mivel elore bejelentettek joveteluket szepen eltuntettek a nyomokat.
Szoval nem talaltak szinte semmit. A munkaido nyilvantartast nem is ellenoriztek, pedig a tuloraztatassal kapcsolatban is volt panasz. Ennyit a munkaugyi felugyeletrol. (Persze mast is el tudok kepzelni a hatterben, miert nem kapott egy szep nagy buntetest a munkaltato ...)
Igen a munkaltato ugyfelenek kell a szamla, es ehhez kell a munkaltatonak a ledolgozott orak mennyisege. Itt alkalmazottakrol van szo es nem egyeni vallalkozokrol vagy alvallalkozokrol.
Ez a számlázás dolog megütötte a fülemet. Ki számláz kinek? Csak nem a "munkavállaló" a munkálttaónak a ledolgozott órákért?
Vagy az ügyfélnek való számlázásról van szó?
Na, ez az ami nem megy, valami vagy kerek vagy szögletes, egyszerre mindkettő nem lehet - magyarán nem lehet mazsolázni, hogy ebből a szempontból vezető vagy, a másikból meg nem.
Munkáltatóhoz kell fordulni (írásban), legyen kedves nyilatkozzon (írásban) hogy az Mt. 188/A szerinti vezető vagy e vagy nem. Ha igen, akkor az Mt. vonatkozó fejezete irányadó, ha nem, akkor az általános rendelkezések.
A munkaidőt szintén jó lenne kideríteni (úgy, hogy annak nyoma is legyen), nehogy később ti járjatok rosszul.
A nyilvántartás miatt jól jönne nektek egy munkaügyi felügyelőségi ellenőrzés (hátha a bírságtól a munkáltatónak eszébe jut a munkaidő kezdete és vége).
Kala!
Koszonom a figyelmeztest. A munkaltato allitja hogy vezeto allasu az alkalmazott nem forditva.
De a szabadsag-kerest elutasitja a munkaltato, mondvan hogy sok a munka. A nyilvantartas a munkaltato altal fejlesztett programban tortenik, de nem alkalmas a kezdo es zaro ido regisztralasara, csak az idotartamra (ennyire van szukseg a szamlazashoz). Raadasul nincs alairva, es a loggolast is pontosan ismerik, hogy hol tortenik, ugyhogy nem nagy ugy modositani, mind a loggokat, mind az adatbazist. Koszonom a hozzaszolasokat.
K-Peti: az eslő kérdésre a válasz igen, de hangsúlyozom, attól még nem vezető valaki (Mt. szempontból), hogy pl.igazgató, kell, hogy annak minősítsék, vagy amint írtam, a munkáltató vezetője, vagy helyettese legyen.
Ha "kirúgják" attól függ mivel fogják indokolni, hogy rendes, vagy rendkívüli a felmondás - és az indoklás nyilván olyasmi lenne, hogy nem teljesíti a munkaköri feladatait (ez ugye közvetve kapcsolódik csak a munkaidőhöz).
És természetsen olyannnak kell lennie, amiről nyomonkövethető, hogy van-e változás. Egy sima excel tábla ennek nem felel meg. Az excel tábláról készült aláírt nyomtatás viszont már igen. A számítógépes nyilvántartásnál alapvető követelmény a változások loggolása. A nyilvántartó programokat a gyártójuk hitelesítttei, ha jól tudom.
A munkaidőnyilvántartásnak minimálisa tartalmaznia kell a munakidő kezdetét és végét.
Szoval ha valaki vezetonek minosul akkor ugy es akkor megy szabadsagra amikor neki tetszik? Max kirugjak, mondvan nem korultekintoen dolgozik? De jogilag nem szabhatnak neki gatat?
Mas.
Munkaido nyilvantartasnak megfelel-e annyi, hogy adott napon hany orat dolgozik az ember?
Hogy lehet ebbol kesobb bizonyitani, hogy a ket munkanap kozott 11 ora eltelt? Ugyancsak, mennyire jo egy olyan szamitogepes (excel forma) adatgyujtes amibe kesobb akarmikor bele modosithatnak? Tehat a munkavallalo ervelhet azzal, hogy megvaltoztattak.
És ha nincs munakidőnyilvántartás, akkro bizony annak hiányára a munkálttaó nem hivatkozhat ha mondjuk jogvita van a túlórát illetően.
Munkaidő-nyilvántartásnak lennie kell, ha egy kockás füzetben, akkor abban, ha számítógépen, akkor ott, de lennie kell.
Ha nem közli a munkáltató a munkaidőt és a munkaidő beosztás szabályát, akkor a munkavállaló erre nyilván rákérdezhet, sőt kérheti, hogy ugyan rögzítsék már ezt neki írásban (és akkor nem fordulhat elő, hogy nincs bennt munkaidőben - amiért egyébként rendkívüli felmondás is járhat súlyos esetben)
Egyébként kötetlen munkarendnél nincs túlóra (mármint fogalmilag kizárt, de persze láttunk már karón varjút).
Az Mt. 188/A szerinti vezető a szabadság igénybevételét maga állapítja meg ld. Mt.192.§ - de ehhez kell, hogy ilyennek minősítsék, vagy munkáltató vezetője, illetve helyettese legyen.
Ez egy kis ceg. Semmi sincs rogzitve. KSZ vegkepp nincs. Tajekoztatast senki nem kap arrol, hogy a munkaideje mettol meddig tart, szoval mindenki dolgozik a szobeli elvarasoknak megfeleloen. A tulorat persze innet igen nehez bizonyitani. Szoval:
- Akkor most, hogy kell ilyen esetben a munkaidot szamitani, ill. miert kaphatjak el az embert, mondvan hogy nincs munkaidoben bent.
- Ez a kerdes fuggetlen az elozo kerdestol! Ha valaki meg vezetonek is van deklaralva (MT 188/A), akkor a szabadsagot, ha tobb mint 14 nappal korabban bejelenti, milyen indokra szamithat munkaltatotol, amivel keresztbe huzzhatja a tervetket.
Azért annak valahol rögzítve kellene lennie, hogy a munkáltatónál x munkakörök ilyen, y munkakörök pedig olyan munkaidő beosztásban dolgoznak. Ez lehet a munkaszerződés, kollektív szerződés, ilyesmi. Ha semmi nincs a szerződésben, az nem önmagában nem jelenti azt, hogy kötetlen lenne.
Ha a munkaszerzodesben csak annyi van hogy heti 40 ora, akkor ez kotetlennek szamit? (Semmi, hogy rugalmas, vagy x oratol y-ig.)
nem a szabadságát oszthatja be saját maga, hanem a munkaidejét. Ez nagy különbség. A szabadságot Mt. szerint a munkáltató adja ki, arról nem a munkavállaló rendelkezik (mármint leszámítva azt a részt, amit az ő kérése szerinti időpontban kell kiadnia a munkáltatónak)!
- 1
- 2