GYED,GYES, táppénz

„Csincsi79 2014.12.23. 10:24
Tisztelt Fórum!
Jelenleg első gyermekemmel vagyok itthon GYED-en, ami 2015 novemberében jár le. Amennyiben a második gyermekem még a GYED alatt, tehát 2015 novembere előtt születik, akkor mekkora lesz majd a TGYÁS és GYED a második gyerek után?
Köszönöm a válaszukat!

”A Tgys összegét az alábbi módon kell kiszámítani:
Ebtv.42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.
(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
(3) A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni, azzal, hogy a terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összege a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

1997. évi LXXXIII. törvény 48. § (1)
(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.
(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [48/A. § (1) bekezdés] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

A megadott adatok alapján, egy 2015-ös szülés esetén a tgys-t amennyiben az irányadó időszakban szabadságban/betegszabadságban részesült ezen jövedelemből (tényleges jövedelem), ennek hiányában a munkaszerződésében/kinevezésében szereplő jövedelméből kell kiszámolni, de korlátot képez a minimálbér kétszerese!

Jó, ha tudja, hogy az Ebtv. 39. § (5) értelmében ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel az egyik gyermeke után jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Tanácsadók!

Második gyermekemet 2015 augusztusára várom, a tavalyi és az idei évben nincs bérjövedelmem. TÁGY-ban és GYED-ben részesültem, munkaviszonyom fennáll. Szeretném kérdezni, ha táppénzre megyek, akkor mi lesz az alapja? Szerződés szerinti jövedelmem vagy az előző ellátás alapja? Mi van ha nekem a szerződésszerinti jövedelmem kedvezőbb? Illetve az újabb TÁGY illetve GYED alap mi lesz?
Előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Fédra

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYED-en vagyok 2015 áprilisáig. Férjem az EU-n kívül kapott munkát tavasztól. Emiatt az áprilisban kezdődő GYES 12 hónapjából előre láthatólag kisebb-nagyobb megszakításokkal 8 hónapot töltök külföldön és a többit itthon. Jár-e a GYES nekem vagy mondjam le? Ha lemondom, akkor mi történik a munkaviszonyommal? A munkahelyem TB kifizető hely, ők intéznék a GYES-t is. Szeretném fenntartani az elméleti lehetőséget, hogy visszamenjek oda, ha a külföld nem jön be.

Ugyanez felmerül a családi pótlékkal kapcsolatban is, hogy jár-e és mi a hátulütője, ha lemondom?

Előre is köszönöm a segítséget és boldog új évet kívánok!

Tisztelt Szakértő!

Jelenleg GYED-en vagyok első gyermekemmel, aki 2015 január 9-én tölti be a 2. életévét. A testvérét 2015 április végére várjuk.

A kérdésem az lenne, hogy negatívan befolyásolja e a második gyermekem után járó GYED-et, ha a köztes időszakban elmegyek táppénzre vagy esetleg kiveszem a bentlévő szabadságomat? Vagy hosszútávon akkor járok a jobban, ha a köztes időszakban GYES-en maradok?
Mit javasol, mi a legjobb megoldás?

Többször érdeklődtem az OEP-nél is ez ügyben, de eddig senki sem tudott egyértelmű útmutatást adni, többek között a várható törvénymódosításokra hivatkozva.

Előre is köszönöm válaszát!

Tisztelt Tanácsadók!

Azzal a kérdéssel fordulok Önökhöz, hogy jelenleg Gyeden vagyok a kisfiammal 2015.májusig. 2015. augusztusra várom harmadik babámat, és májustól igényelhetem a gyest a fiamra. Az érdekelne, hogy gyes mellett eltudok-e menni táppénzre? Vagy ennek van-e valami járható útja? Vagy esetleg úgy tudnék táppénzre menni, ha először a szabadságomat veszem ki? Kirúgni nem rúghatnak ki ugye? És mikor kellene bejelentenem ezt a dolgot a munkáltatómnál?

Várom válaszát!
Üdvözlettel

Tisztelt Szakértő!

Veszélyeztetett terhes vagyok. 2014. December 22-től táppénzen vagyok. Augusztus 17-ére várjuk a babát. Ha mindvégig táppénzen kell maradnom, akkor az hogyan befolyásolja a gyes gyed tgyás számítást? Számít-e, hogy 2003 óta folyamatos munkaviszonyom van?

„Vandita 2015.01.04. 20:07
Tisztelt Szakértő!
Veszélyeztetett terhes vagyok. 2014. December 22-től táppénzen vagyok. Augusztus 17-ére várjuk a babát. Ha mindvégig táppénzen kell maradnom, akkor az hogyan befolyásolja a gyes gyed tgyás számítást? Számít-e, hogy 2003 óta folyamatos munkaviszonyom van?
”

T. Kérdező!

• A GYES-t nem befolyásolja, mert az alanyi jogon jár és fix összegű.
• A TGYS-t sem, mert annak az alapja a 2014. évi jövedelme.
• Igen számít, mert így magasabb mértékű táppénzre lesz jogosult és azt –ha nincs táppénz előzménye- akár a szülésig is kaphatja, illetve ellátásait az ezen munkáltatónál elért keresetéből fogják kiszámolni.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

„Fédra1000 2014.12.29. 17:35
Tisztelt Tanácsadók!
Második gyermekemet 2015 augusztusára várom, a tavalyi és az idei évben nincs bérjövedelmem. TÁGY-ban és GYED-ben részesültem, munkaviszonyom fennáll. Szeretném kérdezni, ha táppénzre megyek, akkor mi lesz az alapja? Szerződés szerinti jövedelmem vagy az előző ellátás alapja? Mi van ha nekem a szerződésszerinti jövedelmem kedvezőbb? Illetve az újabb TÁGY illetve GYED alap mi lesz?
Előre is köszönöm.
Tisztelettel:
Fédra
”

T. Kérdező!

A táppénzt az 1997. évi LXXXIII. törvény 48. § alapján kell kiszámítani.

48. § (1)
(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért jövedelem naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(3) Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [48/A. § (1) bekezdés] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

(4)
(5) Ha a biztosítottnak azért nem volt a (2)-(3) bekezdés szerint figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a (6a) bekezdés szerint megállapított összegnél kedvezőbb.

(6) A naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált biztosított táppénzét a korábbi táppénzének az alapját képező kereset napi átlaga alapján kell megállapítani, ha

1. a korábbi keresőképtelensége is az újabb keresőképtelensége első napját magában foglaló naptári évben kezdődött, és
2. a korábbi táppénzét a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján állapították meg.

(6a) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

(6b) Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.

-Fentiek alapján ha az irányadó időszakban van tényleges jövedelme (pl. betegszabadságos bér) az lesz az alap.

• Ha nincs a munkaszerződésben szereplő összeg lesz az alap.
• Mivel azonban TGYS és GYED miatt nincs 180 bérezett napja vizsgálni kell, hogy az előzőektől kedvezőbb-e az előző GYED alapja. Ha igen a táppénzt is ennek alapulvételével kell megállapítani.

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Szakértő!

Segítségét szeretném kérni. 7 hetes terhes vagyok. kb 4 hónapja vagy a cégnél ahol dolgozóm és most már határozatlan szerződéssel. Előtte dolgozgattam de megszakításokkal. A munkáltatóm szerint ha elmegyek táppénzre akkor az előző 2 év munkaviszonyt nézik és abból számolnak összeget.Ez nekem nagyon kevés lenne.Valahol azt olvastam hogy ha már 180 napja dolgozóm a munkahelyemen akkor az utolsó 180 napot veszik figyelembe. Akkor ez most pontosan hogy működik? Még akkor 2 hónapot kell dolgozzam hogy normális táppénzt kapjak?

Válaszát előre is köszönöm!
Üdvözlettel:Timi

Tisztelt Tanácsadók!

Ha 5 éve folyamatos munkaviszonyom van egy cégnél, és 2015. augusztusban szülök, a jelenlegi új 2015-ös szabály szerint melyik évből számítják nekem a Gyed-et? Ha idén a szülésig meglesz a 180 napom és magasabb a pénzem mint a tavalyi évben az számít?

Sajnos nem tudom értelmezni az új szabályokat, miszerint a gyed jogosultság kezdő napjától visszafelé számított harmadik hónaptól nézik a 180 nap meglétét, ez mit jelent rám nézve? Ha jövő év januárban igénylem majd a Gyedet akkor az idei évet nézik, vagy bezavar ez az új szabályozás?

köszönöm válaszukat

Tisztelt Tanácsadó!
Most lesz a fiam februárban 3éves, közben terhes lettem és június közepén szülök. Azt szeretném megtudni,hogy nekem mi alapján fogják megállapítani a GYES-t,mert mint főállású vállalkozóként vagyok nyilvántartva és az nem is szűnt meg a mostani GYES és GYED-em alatt sem. Márciusban újra dolgozni fogok júniusig,az beleszámít ? Visszamenőleg a GYES alapját számolják,mert ugye 180 napra visszamenőleg ez számít,vagy a vállalkozóként nyilvántartott alapfizetésemet ami 118000 ft lenne ha nem lennék éppen még GYED-en.
Várom válaszát.
Előre is köszönöm!
Szép napot kívánok!

Tisztelt Tanácsadó!

Kisfiam február 25-én lesz 2 éves,ezt követően kiveszem a bent maradt 4 nap szabadságomat, majd pedig a 2. Gyermekem születéséig táppénzen leszek, kb 1,5 hónap ( április 15-re vagyok kiírva). A szerződés szerinti bérem br. 270000 ft volt, az lenne a kérdésem, hogy a táppénz számításának ez lesz az alapja, illetve mekkora összegre számíthatok.

Előre is köszönöm!

Tisztelt Tanácsadó!

Jelenlegi munkahelyemen GYES mellett dolgozom. Január 25-én lejárna a GYES,de mivel kislányom tartósan beteg így 10éves koráig foglalkoztat a munkahelyem.Nem igazán örülnek ennek és ezért megpróbálnak olyan helyre rakni,ami számomra a két gyermek mellett nem megfelelő. Köteles vagyok elfogadni,amikor lenne más lehetőség, tehát ők tudnának adni vagy elutasíthatom és kérhetem magam másik beosztásba, helyre. Konkrétan egy 8-16-ig nyitvatartó munkahelyen kérték,hogy 10-14-ig dolgozzak,de Nekem 8-12-ig lenne megfelelő a gyerekek miatt merthogy vidékről járok be.
Köszönettel:
Felhasználó

Tisztelt Kérdezők!

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

„(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)
”

Éljenek ezzel a lehetőséggel és kérjék a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgoznak a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseikre a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseiket közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

„Tájékoztatásul minden, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai iránt érdeklődő részére:
”

OEP TÁJÉKOZTATÓ

Változatlan jogosultság mellett egyszerűsödnek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a baleseti táppénz elszámolási szabályai.

(2015.01.09.)

Közleményünkben a pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatosan felmerülő kérdésekre kaphat választ.

Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki, hogy a kieső jövedelmet gyermekvállalás, vagy betegség esetén lehetőség szerint a jövedelmi helyzethez közel álló szinten pótolja, így biztosítva védelmet a családok, munkavállalók számára.

Fontos feladatnak tekinti a lakosság és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentését is, mindezek mellett megőrizve a GYED extra pozitív intézkedéseit, 2015. január 1-től egyszerűsödtek a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, valamint a baleseti táppénz számítási szabályai.

Tájékoztatónkkal segítséget kívánunk nyújtani a változások megértéséhez.

A kismamáknak és a betegeknek járó pénzbeli ellátásokat érintő főbb változások

• A gyermekvállalás, a betegség, illetve a munkával összefüggő baleset esetén az ellátások összege az ellátás igénybevételéhez legközelebbi időszak jövedelme alapján kerül megállapításra, így mind a béremelés, mind a minimálbér növekedés hatása érvényesül az ellátások összegében.

• Az egészségbiztosító, a NAV által átadott jövedelemadatok alapján állapítja meg az ellátások összegét, így megszűnik a foglalkozatók (egészségbiztosító és NAV felé történő) kettős adatszolgáltatása.

• A csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozási díj akkor is folyósítható, ha az ellátás ideje alatt a korábban végzett munkáért jövedelem kerül kifizetésre.

• Utazási költségtérítés jár annak a kismamának, aki a koraszülött intézményben ápolt gyermekéhez utazik annak érdekében, hogy gyermekét anyatejjel táplálja.

Terhességi Gyermekágyi Segély (THGYS) helyett Csecsemőgondozási Díj (CSED)

A szülési szabadság idejére 2014. december 31-éig született gyermekek esetében terhességi-gyermekágyi segély került megállapításra, amelyet a teljes ellátási időszakra változatlan feltételekkel fizet az egészségbiztosító. A 2015. évben született gyermekek esetében az ellátás változatlan feltételekkel csecsemőgondozási díj jár a kismamáknak.

A változások részletes ismertetése

I. A ténylegesen kieső jövedelmek hatékonyabb pótlása

Kedvező változás, hogy 2015-től a jövedelmet a ténylegesen megkapott fizetés alapján állapítjuk meg. Ennek megfelelően a szerződés szerinti havi jövedelem kiszámítása esetén is figyelembe kell venni a járulékalapot képező pótlékokat, jutalmakat és egyéb kifizetéseket is. A mindennapi életben a jövedelem nem csupán a munkaszerződésben meghatározott összeget jelenti, hanem számos olyan egyéb juttatást, amelyet munkavégzés esetén megkap a dolgozó. A változás célja, hogy amennyiben nem tudja valaki a munkáját elvégezni, akkor erre az időtartamra az ellátás a jövedelmét a lehetőségekhez képest pótolja.

A kereset fogalmának meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy ne jelentsen akadályt az ellátás kifizetésében az, ha valaki korábbi tevékenységért kap díjazást miközben ellátásban is részesül.
(Például: 2014. decemberben az igénylőt jutalomban, prémiumban részesítik, de a kifizetés 2015. január hónapban történik meg, amikor a kismama már csecsemőgondozási díjban részesül. Ezen juttatás kifizetése a korábbi szabályozással ellentétben nem zárja ki az ellátás folyósítását.)

II. Valamennyi pénzbeli ellátás alapját a NAV-hoz bevallott jövedelemadatok alapján állapítják meg a kifizetők

A foglalkoztató minden hónapot követően 12-éig az adóhatósághoz bevallást teljesít valamennyi alkalmazott jövedelemére vonatkozóan, ezért 2015. január 1-jétől, amikor pénzbeli ellátást kér a biztosított, a foglalkoztatónak nem kell a jövedelemre vonatkozóan külön adatot szolgáltatni az egészségbiztosító felé is.

• Azoknak a munkavállalóknak, amely munkáltatónál nem működik kifizetőhely, a NAV által megküldött adatból állapítja meg az egészségbiztosítási pénztár az ellátást.

• Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, akkor a munkáltató által az adóhatósághoz beküldött bevallási adatokból történik az ellátások számfejtése.

III. Az új számítási szabályok szerint megszűnik a rendszeres és nem rendszeres jövedelem közötti különbség

Megszűnik a különbségtétel a rendszeres és nem rendszeres jövedelmek között, a nem rendszeres jövedelmek (pl. a jutalom, prémium, stb.) a rendszeres jövedelemmel azonos módon, teljes összegben az ellátás meghatározásának alapját képezik. Az ellátás alapjának meghatározásakor azokat a jövedelmeket kell figyelembe venni, amelyek a bevallások adatai alapján egészségbiztosítási járulékalapot képeztek, függetlenül a kifizetés elnevezésétől.
Így a tényleges bevallott jövedelem alapján állapítjuk meg az ellátást.

IV. A terhességi-gyermekágyi segély helyébe csecsemőgondozási díj lépett

A terhességi-gyermekágyi segély megnevezése 2015. január 1-től megváltozott.
A 2014. december 31-ét követően született gyermekek esetében már csecsemőgondozási díjat állapítunk meg.

A csecsemőgondozási díj (CSED) ugyanazon személyeknek, ugyanolyan jogosultsági feltételek mellett jár, mint korábban a terhességi - gyermekágyi segély.

Akinek az egészségbiztosító még terhességi-gyermekágyi segélyt állapított meg, azt az ellátás végéig ilyen elnevezéssel folyósítja.

V. Az egyes, változással érintett pénzbeli ellátások számítási módja

A. A táppénz és a gyermekgondozási díj alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:
2015. január 1-től a táppénz és a gyermekgondozási díj összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a táppénzre, gyermekgondozási díjra jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

Például, ha az igénylő 2015. január 10-étől jogosult táppénzre, akkor 2014. október 31-étől 2014. május 5-ig található meg a 180 naptári napi jövedelem.

A táppénz és a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz és a gyermekgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az igénylőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően 180 napi folyamatos biztosításban töltött idővel.

• HA IGEN:

Akkor a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

• HA NEM:

Akkor a táppénzt és a gyermekgondozási díjat a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz és a gyermekgondozási díj alapját megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre és a gyermekgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban/terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz és a gyermekgondozási díj naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A fentieken kívül nem változik az ellátások folyósításának időtartama, valamint az ellátások mértéke sem (vagyis a táppénz mértéke továbbra is 50 vagy 60%, a gyermekgondozási díj mértéke 70%). A maximálisan adható összeg a minimálbér emelkedésével arányosan növekszik. 2014. évben a minimálbér 101.500,- Ft volt, 2015. évben - az emelkedését követően - minimálbér havi összege 105.000,- Ft. A táppénz összege naponta legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része (2015. évben napi bruttó 7.000,- Ft), a gyermekgondozási díj havi összege pedig legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 %-a (2015. évben havi bruttó 147.000,- Ft) lehet.

B. A csecsemőgondozási díj (korábban. terhességi-gyermekágyi segély) alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

2015. január 1-től a csecsemőgondozási díj összegének meghatározásához szintén meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.
A csecsemőgondozási díj összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a csecsemőgondozási díj jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a csecsemőgondozási díj alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs az igénylőnek 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a csecsemőgondozási díj alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt akkor lehet alkalmazni, ha a kérelmezőnek van legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosításban töltött ideje.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni. Kivételt képez ez alól, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csecsemőgondozási díj alapját megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A csecsemőgondozási díj esetében sincs változás a korábbi terhességi-gyermekágyi segély néven megállapított ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében sem (vagyis a csecsemőgondozási díj mértéke 70%).

C. A baleseti táppénz alapjának kiszámítására vonatkozó szabályok lépésről lépésre:

A baleseti táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a baleseti táppénzre jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a baleseti táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a baleseti táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.
2. Ha az igénylő az 1. pontban meghatározott időtartamban nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, baleseti táppénz alapját a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.

A tényleges jövedelem alapján akkor lehet számolni, ha az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban legalább 30 naptári napi jövedelemmel rendelkezik a kérelmező.

A baleseti táppénz esetében sincs változás az ellátás időtartama, valamint a mértéke tekintetében. (vagyis üzemi baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 100%, úti baleset esetén a baleseti táppénz mértéke 90%).

VI. Pénzbeli ellátás folyósítása halálozás esetén

1. Táppénz, baleseti táppénz:

Azokban az esetekben, amikor a táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult az ellátás iránti kérelmének benyújtása előtt elhalálozott, nem volt jogszabályi lehetőség arra, hogy a hozzátartozóknak állapítsák meg az ellátást, holott egy ilyen tragédia során minden segítségre szüksége van a családoknak.

Ezt a helyzetet kezeli a jogszabály azzal, hogy a jogosult halála esetén a hozzátartozók is igényelhetik azt az a táppénzt, baleseti táppénzt, amire az elhunyt életében jogosult lett volna.

2. Gyermekgondozási díj:

Abban az esetben, amikor a gyermekgondozási díj folyósítása alatt a gyermek meghal, a korábbi szabályozás értelmében a szülő nem kaphatta tovább az ellátást.

Ilyen esetben, a családok nehéz helyzetét méltányolva, 2015. január 1-től a jogszabály úgy rendelkezik, hogy amennyiben az adott hónapból legalább 15 nap még hátra van, akkor a szülő az ellátást a következő hónap első napjáig kaphatja. Ha kevesebb, mint 15 nap van az adott hónapból, akkor pedig az elhalálozást követő 15. napig folyósítják a gyermekgondozási díjat.

VII. Méltányos szabályozás a gyermekvállalás esetén

A családosok esetében a jogszabály továbbra is garantálja azt, hogy azok, akik a jogszabályváltozásokat megelőzően döntöttek a gyermekvállalásról, a jogszabályok módosítása miatt ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe.
A 2015. január 1-e előtt született gyermekek után járó terhességi-gyermekágyi segélyt, valamint a gyermekgondozási díjat, az egészségbiztosítónak a jogosultság időpontjában hatályos szabályok alapján, és a 2013. július 15-ét megelőző szabályok szerint is meg kell állapítania, és a magasabb összeget kell folyósítani.

VIII. Ami nem változik

1. az egyes ellátások jogosultsági feltétele
Fontos, hogy sem a táppénznél (baleseti táppénznél), sem a csecsemőgondozási díjnál, sem a gyermekgondozási díjnál nem változnak a jogosultsági szabályok, vagyis ezután is az kaphatja, aki eddig is.

2. a „GYED EXTRA” szabályai

o Több ellátás egyidejűleg történő folyósítása
o Munkavégzés gyed folyósítása mellett a gyermek egy éves kora után
o A gyermekgondozási díjra jogosultság időtartama ikrek esetében
o Hallgatói jogviszony alapján járó gyermekgondozási díj (diplomás gyed)

3. az ellátások iránti kérelmek benyújtásának helye

Az ellátás iránti igényeket a munkavállalóknak a foglalkoztatónál elő kell terjeszteni. Igaz ez a keresőképtelenség, beteg gyermek miatti keresőképtelenség, sőt beteg gyermekre tekintettel kért méltányos táppénzre és a gyermekvállalás miatti igények esetére is. A kérelmeknek a továbbítása a megfelelő hatóságokhoz pedig ezek után is a munkáltatók feladata marad.

Egyidejűleg több munkáltatónál fennálló biztosítási jogviszonyok esetében a kérelmeket annál a foglalkoztatónál kell benyújtani, amelyik munkaviszonyból a biztosított kéri az ellátást.

Az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági őstermelők, stb. pedig, ahogyan eddig is, minden esetben a székhelyük szerinti fővárosi, illetve megyei egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél kell, hogy leadják kérelmüket.

Budapest, 2015. január 9.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár
egészség, biztonság

http://www.oep.hu/…aleseti.html

Tisztelt Szakértő!

2014. május 1-jén született a kisfiam. A gyermek 5 hónapos korától visszamentem dolgozni, ekkor a TGYÁS-t is megszüntettük. Ezidáig a GYED-et nem is tudtuk igénybe venni, mert a párommal mindketten dolgozunk. Érdeklődni szeretnék, hogy 2015. május 1-től (a gyermek 1 éves korától) jogosultak vagyunk-e GYED-re? Igénybe veheti-e a párom (édesapa) vagy csak én, és meddig jár ez esetben a GYED? Mindkettőnk számára adottak a jogosultság feltételei, úgy értem volt/van munkaviszonyunk, tehát rendelkezünk elegendő biztosítási jogviszonnyal.

Köszönettel

Tisztelt Tanácsadó!

Idén tervezzük párommal a babát.
Sajnos nem vagyok még otthon ebben a témában mivel első baba lesz,utána olvasgattam már a témának de sajnos még így is vannak bennem kérdések amikre nem találtam választ,és szeretnék vele tisztában lenni?

Először is mikortól lehet „igényelni” a gyed-et,szülés előtt,után?
Mert jelenleg raktárban dolgozom és terhesen már nem lenne jó dobozokat pakolni és hasonló nehéz munkát végezni.

Arról olvastam hogy 2 ével alatt 1 biztosított évnek kell lennie,ezt honnan számítják, a terhesség 9 hónapja is bele számít?
Mi történik abban az esetben ha részmunkaidősként dolgozom végig vagy az csak az utolsó néhány hónapot?

Ki fizeti ezeket a támogatásokat,az állam vagy a munkáltató? Mert ha nem cégnél hanem mondjuk egyéni vállalkoznak dolgozom az nem biztos hogy örülne neki hogy fizetnie kell utánam.

Meddig járnak ezek a támogatások?(gyes,gyed,tgyás)

Utána kötelező oda visszamennem dolgozni ahonnan eljöttem ha igen akkor mennyi ideig kell foglalkoztatnia?

Előre is köszönöm válaszát!

„Szilvi05 2015.01.13. 18:06

Tisztelt Tanácsadó!

Idén tervezzük párommal a babát.

Sajnos nem vagyok még otthon ebben a témában mivel első baba lesz,utána olvasgattam már a témának de sajnos még így is vannak bennem kérdések amikre nem találtam választ,és szeretnék vele tisztában lenni?
Először is mikortól lehet „igényelni” a gyed-et,szülés előtt,után?
”
Csecsemő gondozási díjat (CSED) -leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély- a szülés napjától, vagy az azt megelőző 28. naptól, a GYED-et (gyermekgondozási díj) pedig az előző időponttól számított 169. naptól kezdődően lehet igényel.

„Mert jelenleg raktárban dolgozom és terhesen már nem lenne jó dobozokat pakolni és hasonló nehéz munkát végezni.
Arról olvastam hogy 2 ével alatt 1 biztosított évnek kell lennie,ezt honnan számítják, a terhesség 9 hónapja is bele számít?
”
A fenti időtartamot a szülés napjától számolják, igen bele számít.

„Mi történik abban az esetben ha részmunkaidősként dolgozom végig vagy az csak az utolsó néhány hónapot?
”

Semmi. Az óraszámnak ebben az esetben (tgys -/ CSED, GYED) nincs jelentősége, a jövedelemnek viszont igen. Ha kevesebbet keves, kevesebb lesz az ellátások alapja.

„Ki fizeti ezeket a támogatásokat,az állam vagy a munkáltató? Mert ha nem cégnél hanem mondjuk egyéni vállalkoznak dolgozom az nem biztos hogy örülne neki hogy fizetnie kell utánam.
”

Az egészségbiztosító az eddig befizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékaiból.

„Meddig járnak ezek a támogatások?(gyes,gyed,tgyás)
”

Tgys/CSED 168 napig

GYED a tgys/CSED lejártától 1,5 éven át, legfeljebb a gyermek két éves koráig.

GYES a gyerek 3 éves koráig.

„Utána kötelező oda visszamennem dolgozni ahonnan eljöttem ha igen akkor mennyi ideig kell foglalkoztatnia?
”
Nem, nem kötelező visszamenni.

„Előre is köszönöm válaszát!
”

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

(1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.)

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

„Gizmo26 2015.01.12. 17:04
Tisztelt Szakértő!
2014. május 1-jén született a kisfiam. A gyermek 5 hónapos korától visszamentem dolgozni, ekkor a TGYÁS-t is megszüntettük. Ezidáig a GYED-et nem is tudtuk igénybe venni, mert a párommal mindketten dolgozunk. Érdeklődni szeretnék, hogy 2015. május 1-től (a gyermek 1 éves korától) jogosultak vagyunk-e GYED-re?
”

IGEN.

„Igénybe veheti-e a párom (édesapa)

”

IGEN

„vagy csak én,
”

VÁLASZTÁSUK SZERINT BÁRMELYIKÜK

„és meddig jár ez esetben a GYED?
”
A GYERMEK KÉTÉVES KORÁIG. (Főszabály)

Ön azonnal, az apa viszont 60 nap eltelte után fog GYED-et kapni (az igényléshez viszonyítva) akkor, ha GYED mellett dolgoznak, azaz ha munkabért és GYEd-et is szeretnének kapni.

„Mindkettőnk számára adottak a jogosultság feltételei, úgy értem volt/van munkaviszonyunk, tehát rendelkezünk elegendő biztosítási jogviszonnyal.
Köszönettel
”
Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.
1997. évi LXXXIII. törvény 5. § Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.
Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.

Kedves Szakértő!

, 2014.12.31 én megszűnt a munkaviszonyom.Gyedet kaptam. 2015.01.01-től dolgozom új helyen. Mai napig nem láttam a kilépő papírjaim, a szabadságmegváltásomat és a gyedemet már 3x számolták újra. A kérdésem az lenne, MEP vagy valaki tudna e abban segíteni hogy megnézzük,hogy amikor kezdődött a gyedemjól számoltak-e, mert sokszor volt hiba,illetve kérhetem e a munkáltatómat, hogy írja le hogyan számolt anno.

Köszönettel

Sziasztok!

3. gyermekem várom, fizetésem bruttó 164000 ft és táppénzre mennék. 4 éve folyamatos a munkaviszonyom. Mennyi pénzre számíthatok? Adókedvezmény nem fér már bele szerintem. Ki hogy tudja? Kérem segítsetek kiigazodni. Köszönöm

Tisztelt szakértők!
A párommal tervezgetjük, hogy szeretnénk kisbabát, de szeretném átlátni, hogy mennyit kell még várnunk.
Próbáltam már több helyen utánanézni ennek a dolognak de nem tudok kiigazodni rajta.
Munkaviszonyom még csak 2014 szeptembere óta van, viszont előtte 1,5 évig felsőoktatásban tanultam, amit láttam, hogy szintén beleszámítana. Viszont az a probléma, hogy ez a kettő között eltelt fél év, ami idő alatt magamnak fizettem a tb-t.
A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mennyi munkaviszony szükséges, létezik-e ilyen megoldás, hogy fél évet a munkaviszonyból számolnak,a másik fél évet pedig a hallgatói jogviszonyból, vagy pedig mindenképpen meg kell várnunk az 1 évet.
Válaszukat előre is köszönöm.

Két éven belül kell 1 évnyi biztosított jogviszonyt összehozni. A felsőoktatást nem lehet összevonni a munkával, mert a felsőoktatásban nem biztosított vagy, hanem ellátásra jogosult (van ugyan külön felsőoktatásos gyed, de annak feltétele hogy a jogviszony megszűnésétől vagy szüneteltetésétől számított egy éven belül szülj, valamint csak a gyermek egy éves koráig jár és egyéb feltételei is vannak). 2015 szeptemberben lesz meg az egy év, de ebbe beleszámít a várandósság ideje is.

„Mira74 2015.01.16. 12:33

Kedves Szakértő!

2014.12.31 én megszűnt a munkaviszonyom.Gyedet kaptam. 2015.01.01-től dolgozom új helyen. Mai napig nem láttam a kilépő papírjaim, a szabadságmegváltásomat és a gyedemet már 3x számolták újra. A kérdésem az lenne, MEP vagy valaki tudna e abban segíteni hogy megnézzük,hogy amikor kezdődött a gyedemjól számoltak-e, mert sokszor volt hiba,illetve kérhetem e a munkáltatómat, hogy írja le hogyan számolt anno.

Köszönettel
”

Igen, írásban kérheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Főigazgatójának a segítségét abban, hogy a kifizetőhelynél -tekintettel a többszöri átszámításra és az ügyfél számára követketetlen ügyintézési módra- rendeljen el egy soron kívüli cél, és/vagy átfogó ellenőrzést, amelynek keretein belül vizsgálják meg, hogy az Ön ügyében a hatályos jogszabályt az illetékes ügyintéző maradéktalanul betartotta-e?

Szintén kérheti, hogy az ellenőrzés eredményéről -miért számolták át háromszor az ellátását, jogosult-e különbözetre, illetve kamatra, milyen összegben stb.- írásban tájékoztassák.

AZ OEP Főigazgatóját a penzbeli@oep.hu és az oep@oep.hu e-mail címen, illetve a Budapest Váci út 73/A postacímen érheti el.

Levelét ajánlott tértivevényes levélben küldje el!

„Sherlock 2015.01.20. 13:31

Két éven belül kell 1 évnyi biztosított jogviszonyt összehozni. A felsőoktatást nem lehet összevonni a munkával, mert a felsőoktatásban nem biztosított vagy, hanem ellátásra jogosult (van ugyan külön felsőoktatásos gyed, de annak feltétele hogy a jogviszony megszűnésétől vagy szüneteltetésétől számított egy éven belül szülj, valamint csak a gyermek egy éves koráig jár és egyéb feltételei is vannak). 2015 szeptemberben lesz meg az egy év, de ebbe beleszámít a várandósság ideje is.

kérdés24 2015.01.20. 12:43

Tisztelt szakértők!
A párommal tervezgetjük, hogy szeretnénk kisbabát, de szeretném átlátni, hogy mennyit kell még várnunk.
Próbáltam már több helyen utánanézni ennek a dolognak de nem tudok kiigazodni rajta.
Munkaviszonyom még csak 2014 szeptembere óta van, viszont előtte 1,5 évig felsőoktatásban tanultam, amit láttam, hogy szintén beleszámítana. Viszont az a probléma, hogy ez a kettő között eltelt fél év, ami idő alatt magamnak fizettem a tb-t.
A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mennyi munkaviszony szükséges, létezik-e ilyen megoldás, hogy fél évet a munkaviszonyból számolnak,a másik fél évet pedig a hallgatói jogviszonyból, vagy pedig mindenképpen meg kell várnunk az 1 évet.
Válaszukat előre is köszönöm.
”

Kedves Sherlock!

A felsőoktatást nem lehet összevonni a munkával állítást pontosítanám.

Ebtv. 40. § (1) Csecsemőgondozási díjra jogosult, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,....

(2) A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

2. közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,

A kérdező szavaival élve tehát létezik olyen megoldás, hogy fél évet a munkaviszonyból számolnak,a másik fél évet pedig a hallgatói jogviszonyból azzal, hogy mindezeknek a szülést megelőző 2 éven belüli időre kell esni.

A kérdezőnek pedig ajánlom figyelmébe az alábbiakat:

Az Ebtv. értelmében –egyben figyelemmel a közigazgatás szolgáltató jellegére is- az egészségbiztosítónak a dolgozók által befizetett járulékért cserébe nem csak az ellátások megállapítása és folyósítása a feladata, hanem a biztosítottak teljeskörű tájékoztatása is.

1997. évi LXXXIII. törvény 5. §

Az egészségbiztosító tájékoztatja a biztosítottat jogairól és kötelezettségeiről, segítséget nyújt igénye érvényesítéséhez.

Éljen ezzel a lehetőséggel és kérje a munkáltató székhelye/telephelye szerinti kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervét –vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodáját, mint központi TB kifizetőhelyet-, hogy a kérdéseire a választ, illetve az igényérvényesítéshez szükséges segítséget adják meg.

Ezen túlmenően kérdéseit közvetlenül is felteheti az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Főosztálya munkatársainak a penzbeli@oep.hu e-mail címen, akik készséggel állnak a biztosítottak rendelkezésére.