A letöltött zenéket 24 órán belül törölnöd kell....

(Elment.)
Elterjedt nézet a jogfejlesztést illetően, hogy az első körben a jogalkalmazó feladata, a jogalkotással célszerű megvárni amíg a gyakorlat kimunkálja a tartósnak ígérkező megoldásokat. Ha a jogalkotás "előresiet" annak a gyakori törvénymódosítgatás, végső soron az elbizonytalanodás lesz az eredménye.

By all means, please. A címem kint van, arra küldheted. Köszönöm előre is!

A törvények számozása nem tévesztett meg. Az alktományunk is 1949-es, mégse vagyunk népköztársaság :D Csupán arra céloztam, hogy a jogalkotás lassú folyamat, így elkerülhetetlen, hogy akadnak olyan élethelyzetek, amiket nem lehet rögtön törvényi erővel szabályozni. (és még egy szót sem mondtam informatikáról)

Majd igyekszem elolvasni a tanulmányod, emailben fogok válaszolni.

Ne tévesszen meg az egyes törvények számozása. Az az első kibocsátás évét jelöli - a legtöbbet azóta számtalanszor módosították. A Btk-nak az úgynevezett számítástechnikai bűncselekményeket tartalmazó tényállásait például utoljára tavaly. (Megjegyzem: szerintem ez sem feltétlenül volt szükséges - ezeknek a bűncselkményeknem a többsége a korábbi szabályok alapján is üldözhető volt.) A szerzői jog az szerzői jog, a felhasználás meg felhasználás - ebből a szempontból nincs lényegi különbség a papír meg a merevlemez között.

Ami a "jogi egót" illeti, az tévedés - ugyanis az internetet misztifikálni igyekvők között szép számmal akadnak jogászok is.

Van egy rövidebb tanulmányom az ún. számítógépes bűncselekményekről. Abban részletesen kifejtettem az álláspontomat. Ha érdekel, átküldhetem.

Sajnálatos mea culpa, ha az utolsó két hozzászólásom felkavarta a jogász egót. De azért ne állítsatok falhoz, kedves fiúk és lányok, csupán azért, mert piszok módon azt állítom, hogy a büntetőtörvénykönyvünk 1978-ból, a szerzői jogról szóló törvény 1999-ból származik, illetve más egyéb jogforrások sem frissebbek 2004-nél, és sajnos az internetet -mint olyant-
állatira nem érdekli, hogy ezen jogforrások kimondják-e vagy sem, hogy például torrentelni szabad-e a birkalelkű állampolgárnak.

Én - magam jogi inferiorságát végig szem előtt tartva - továbbra is azt mondom, hogy egy olyan dinamikusan fejlődő ágban, mint a számítástechnika, az ilyen lassúsággal és technikai hozzá nem értéssel meghozott törvények egyértelműen alkalmatlanok feladatuk betöltésére, nevezetesen az elvárt viselkedési normák meghatározosára.

És hát igen, Jókai is ritkán említi az 56-os forradalmat, ugyan így valószínűsíthető, hogy egy 1978-ban meghozott törvény sem tartalmaz ilyen műszavakat, mint továbbosztás. (ami pont ezen megfontolásból volt jel között)

Úgy látom, mi itt a két végletet képviseljük. Volt egy pengeváltásunk az internetes bombával is:D De ez rendben van így, mindig jó ismerni a másik oldal véleményét is. Úgyhogy várom a választ, szeretem az értelmes párbeszédet.

Ja, és nem goodspeedet akartam zrikálni, remélem nem volt ebból félreértés. Csak az ő idézete adta az ihletet.

Nem kell ám a rossz duma, nemigen fog senki hátast dobni a tolvajnyelvtől. (Tudunk ám olyat mi is...)
A szerzői jogról szóló törvény - bár nagyrészt "internet előtti" -meglepően jól alkalmazható a hálón kifejtett tevékenységekre.
Az más kérdés, hogy sokan vannak, akik ilyen-olyan megfontolásból szeretnék elhitetni, hogy a világháló valami különleges "hely", amelyre az általánostól eltérő magán és büntetőjogi szabályok vonatkoznak - illetve azt, hogy egyáltalán nem is vonatkoznak rá szabályok. (A leggyengébb próbálkozás ebben a műfajban, amikor öt-hat műszó bevetesével operál valaki.)

Ja: a szerzői jogról szóló törvény vagy a vonatkozó BTk tényállás szövegében egyáltalán nem szerepel a "továbbosztás".

Goodspeed írása is tipikus példája a már felemlegetett fából vaskarika dologra.

"Azt azért szeretnénk hangsúlyozni, hogy a játszott filmeket semmilyen módon nem lehet letölteni, saját adathordozónkra átrakni"

(lósz@rt nem, steam videt is simán leránt az ember HDD-re minimális html ismerettel meg egy flashgettel)

Ha a jogalkotó csak egy kicsit is értene az informatikához, nem tenne különbséget steamelt video és letöltés között. Steamnél is memóriába kerül az adat, letöltésnél is. Az már más kérdés, h. ez a memória milyen típusú háttértár.

Egyébként meg örülök h. egyetértünk.

Maximálisan egyetértünk. Akárki is szövegezte a törvényt, nyilván egyszerre akart engedni és tiltani (megfelelve ezzel mindenféle lobbi behatásának), s ezért lett olyan, amilyen. :)

Az itt a baj, hogy az erre vonatkozó jogszabályokat lámák hozzák. Mert itt magatartás tilalmáról van szó "továbbosztás" név alatt, de mondjuk megnézném, hogy ez egy torrent kliensben egy DHT node esetében hogy valósul meg, mert itt alapból fel is töltesz a többi felhasználónak leech alatt. Az egész akkora fából vaskarika, hogy hihetetlen.

A letöltéssel nincs semmi gond, ha meg tudod oldani, hogy ne kerüljön továbbosztásra az anyag...

De ott sem a letöltő büntetőjogi felelőssége a kérdéses - ilyen főszabályként nincs - és nem is a fájlt megosztó személyé - mert az meg egyértelmű -, hanem a fájlcserélőt működtetőé.

Néhány megjegyzés a témához: házkutatás során előfordulhat, hogy a lefoglalt adathordozókon vannak filmek, zenei anyagok. Ilyenkor a szakértőnek célszerű külön megjegyeznie a szakvéleményében, hogy nyilatkoztassák a lefoglalást szenvedőt, hogy honnan származnak a felvételek, így egyértelműen ki lehet zárni az anyagi hasznonszerzést. Ha a szakértő el is feledkezik erről, akkor a lefoglalást szenvedőnek célszerű a kihallgatása során nyilatkozni erről.

Olyan ügyben még nem dolgoztam, ahol emiatt bárkinek is baja lett volna belőle, a bírói gyakorlat ugyanis (tapasztalatom szerint) az, hogy ha nincs egyértelműen bizonyítva a hasznonszerzés, a birtoklásért nem bcs.

Több alkalommal előfordult, hogy a zenék (filmek) birtokosa valakitől beszerezte a felvételeket, ez esetben tanú maradt az ügyben, illetve lehetett megrendelő (azaz felbújtó), ha kifejezetten az ő kérésére készült a másolat (ez utóbbit persze baromi nehéz bizonyítani).

Azonban gondolkozzunk el azon is, hogy miként jutottak el a lefoglalást szenvedőhöz (és iylenkor szándékosan nem gyanúsítottról beszélek) a nyomozók. Hirdetett, árusított, esetleg valakitől származik a címe, telszáma, stb.? Mert ez esetben azért vélhetően vannak a nyomozóknak adataik, amelyeket nyilván felhasználnak majd az eljárás során.

S bár nem ide tartozik, de szvsz a fájlcserélő programok segítségével kiajánlott jogvédett tartalmak esetében is áll a balhé.

Az nem olyan. Mi a saját célra készített, és jövedelemszerzést még közvetetten sem szolgáló másolatokról beszélünk.

Mp3-as ítéletet én már láttam. :)
És szvsz jogos volt, igaz, ott az illető egyértelműen (beismerő vallomás, több tanú, stb.) anyagi haszonra tett szert a forgalmazásukból.
Szóval azért van ilyen... ;)

Egyébként meg persze, a szekértő mondhat árat rá, hiszen meg lehet mondanimennyi lenne a piaci értéke, mint az vedoókazijaimra, amin tv-ből fölvett filmek vannak, vagy a DVD-imre, amivel a saját asztali DVD írommal vettem föl műsorokat a tv-ből. De a szakértő nyilván jogkérdésben nem nyilatkozik, márőpedig itt hiányzik a tényállás legalább egy eleme, a jogellenesség.

Azért én megnézném azt a jogerős ítéletet, amiben valakit MP3-ért elítéltek.

Legálisan forgalmaznak MP3 lejátszókat, sőt MP3-ban zenéket, könyörgöm, mégis hol élünk?

Hát nem tudom, én már láttam megszüntetett ügyet zenére....
De tényleg szörnyű néha ami itt megy az országban szakértelem néven, de legalább páran nagyon jól élnek belőle...

az a probléma hogy a jog és a jog alkalmazása két külön dolog. itt most mi megbeszéljük, hogy az mp3-ak letöltése nem jogsértés, de a tapasztalat viszont az, hogy az mp3 könyvtárra a szakértő mond egy forintosított összeget, azt pedig a bíró elfogadja.

Igen. (Bár egészen pontosan hozzá lehet tenni, hogy a másolás még közvetve sem szolgálhatja a jövedelemszerzést.)

Vagyis akkor, ha jól értem:

• Ha én letöltöm, magamnak, magáncélra (pl. meghallgatás) akkor az jogilag nem kifogásolható.
• Aki viszont felrakta a netre, (mondjuk, a rapidshare-ra), az bűncselekményt kötetett el, még akkor is ha ezt nem pénzszerzés céljából tette (ilyenek szerintem a fórumokon a rapidshare-ról elérhetővé tett zenék többsége).

A Btk. 329./A alapján mondom ezt.

Ha a letöltés bűncselekmény, akkro a televizióműsor vagy a rádióműsor felvétele is az. Pedig az nem az. Ahhoz meg semmi közöm, hogy aki a tvadást vagy rádióadást illegálisan sugározza, az nem fizet jogdíjat, és így ahhoz se, hogy akitől letöltöm, az sem fizette meg. Ezt nem tudhatom, nem áll módomban ellenőrizni, és ami fő, nem is vagyok köteles ezt megtenni.

De nem jövedelemfokozás kell hozzá, hanem vagyoni hátrány okozás, de egyáltalán nem nyilvánvaló a károkozás, ha letöltöm, attól aki illegálisan osztotta ezt meg, de ha nyilvánvánvaló is lenne, ezt a tudatom nem fogja át, még gondatlanság sem terhel ez ügyben, hiszen nem áll módomban elenőrizni, hogy ő megfizette-e a jogdíjakat.

Továbbá, az adathordozók, így a HDD-k árábban is pont ezért van a jogdíj, hogy a nyilvános forrásból felvett anyagot rajta tárolhassam, legálisan.

Csakhogy se nem jelentős anyagi hátrányt okozva, se nem üzletszerűen nem követi el.
Valamint amennyiben jövedelemszerző-fokozó jellege nincs, akkor magáncélú másolásnak minősül.

A jog szerint minden az. BTK. §329/A. Aki pedig azt mondja, hogy a letöltéssel nem valósul meg jogsértés, az mutassa meg melyik paragrafus alapján mondja ezt.

Kicsit nem értem bocsi :)
Tehát ha valaki beír a fórumra egy linket mondjuk egy mp3-at a rapidshare-ről, az bűncselekmény, de ha én mint tag letöltöm, az nem? Jól értm?

Igen, enynien vannak tévedsében, ez valami amerikanizmus, amit kritika nélkül átvesznek.

A magyar jog szerint a megosztás bűncselekmény, de a letöltés nem.

Most rákeresetm (google) a 24 órán belül törölni kell kifejezésre, rengeteg helyen, főleg zenei fórumokon, portálokon szerepel. Ennyien lennének tévedésben a honlapok üzemeltetői közül, (és tévesztenék meg a kiírással a gyanútlan felhasználót), vagy tényleg van ilyen törvény?