Jogi tanács kérése

Fórum → polgári jog
régebbi elöl     új hozzászólás

remarque # 2014.02.17. 14:25

Tisztelt Fórumozók,

Kérem segítsenek abban a kérdésben, hogy egy polgári eljárás keretein belül felhasznált titokban készített hangfelvétel milyen esetleges következményekkel járhat? A felvétel egyértelműen bizonyítaná a kereset alaposságát, illetve, hogy az alperes és az általa idéztetni kért tanú hazudott.
Mennyiben vesz egy ilyen felvételt figyelembe a bíróság, s annak titokban történt készítése járhat-e valamilyen negatív következményekkel?

Köszönöm előre is válaszukat.

ObudaFan # 2014.02.17. 09:51

A legmagasabb összegű kereset alapján.

Fortuna14 # 2014.02.16. 11:48

Tisztelettel kérdezem azt hogy évekkel ezelőtt indult keresetemet felemeltem egy keresetváltoztatással amit a bíróság elfogadott. Kérdezem a perköltségének megállapítása melyik keresetemből fogja a bíróság megállapítani? Köszönettel:

kaméleon # 2014.02.12. 16:27

Kedves Benjámin75, gyanítom a névtelen bejelentéssel nem sokra mennétek, sok esetben még a névvel vállalt után sem történik semmi.
Attól, hogy nem kaptok bérpapírt, még be tudjátok hajtani a munkáltatón a nektek járó bért. Sőt, igazából neki hátrányos, hogy azt sem tudja igazolni, ha valamennyit azért adott. (Hogy aztán a munka is megmaradna-e, na, az már kérdéses, de mire jó a munkahely, ha pénzt nem ad?)
Elvileg a Szociális Szakmai Szövetség működtet egy ingyenes jogsegélyszolgálatot pont munkaügyi kérdésekben (is). Személyes tapasztalatom nincs róla, és a honlapról sajnos nem lettem okosabb, de a helyedben besétálnék a helyi családsegítőbe és megkérném a szociális munkást, családgondozót, hogy segítsen az ügyintézésben, kérje ő a jogi segítséget akár az említett 3sz-től, akár attól a jogásztól, akit esetleg ők tudnak erre biztosítani. Talán más felmerülő (családi) problémátokban is segítenének.

Banjámin75 # 2014.02.12. 12:08

Tanácsot szeretnék kérni. Mit lehet olyan esetben tenni hogyha a munkáltató nem annyit fizet mind ami a szerződésben benne áll? Megint az történt mind ami általában szokott. Az első pár hónapban még rendes,normális fizetés volt,utána már egyre kevesebb. Már 7 éve hogy nem találunk egy olyan munkahelyet ahol hosszú távon is folyamatosan fizetnének. Már próbálkoztunk külföldön is és itthon is nagyon sok helyen,de az építőipar területén állandóan csak az átverés folyik. A legtöbb vállalkozó akivel eddig találkoztunk be sem akarja jelenteni az embert. Háromszor voltunk már külföldön is,mind a háromszor fizetés nélkül jöttünk haza,pedig az egyik bejelentett volt. Itthon a mostani munkahely kivételével csak egy volt bejelentett de az is alkalmi kiskönyves volt. Ott is úgy jártunk hogy hat hónap alatt 8 pecsétet raktak csak a kiskönyvbe,pedig minden nap munka volt,sőt valamikor szó szerint éjjel-nappal. És ezért nem is fizetnek mert nincs róla papír. Most azt hittük hogy mivel ez rendes bejelentett munkahely ezért rendesen fognak fizetni,de sajnos csak pár hónapig volt így. Az utobbi 4-5 hónapba kezdődött hogy nincs kifizetve az az összeg ami a szerződésben van. Annyit fizet amilyen kedve éppen van. Az mondta a munkáltató hogy ő nem fizeti ki a szabadságokat és a piros betűs ünnepnapokat sem,mert ő soha senkinek nem fizetett.Mostanában a túlórákat sem fizeti,pedig szinte minden nap van túlóra. Novemberben óta havonta kb. az alapfizetésemnek(túlóra nélkül)csak a felét kaptam. Állítólag kettős könyvelés folyik a cégnél. Már többen bejelentették,de nem történik semmi. Nem lehet a munkáltatóval beszélni sem. Azt mondja hogy hogyha nem tetszik akkor el lehet menni. És a családi adókedvezményről sem mond semmit és papírt sem ad. Pedig mi nagycsaládosok vagyunk. De ha elmegyek akkor miből fizetem ki az albérletet, a rezsit,stb.-it.Így is már egy csomó adóságunk lett az ilyen munkahelyek miatt. Kihez tudok fordulni hogyha semmi papírunk nincs a munkaszerződésen kívül.Még bérpapírt sem ad.Nem tudom bebizonyítani hogy valójában mennyit fizet. Mindig kézbe adja a pénzt. Már az idén is valaki névtelenül bejelentette a nav-nál.Kint is voltak a cégnél. Erre azt mondta a főnök hogy nyugodtan be lehet jelenteni,mert lefizeti őket. Most bosszúból még kevesebb fizetést adott mindenkinek. Nincs a nav felett valami ahol névtelenül belehetne jelenteni?Köszönöm ha valaki válaszól.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.12. 10:34

Ja, és tudathasadásod van, vagy a mi a fene?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.12. 10:33

+d

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.12. 10:33

Had ne én legyek a hülye azért, mert te badarságokat írsz. Most, hogy végre szó szerint idézted a döntést, és nem a saját téves értelmezésedet szajkózod, már van értelme.
Mi is a kérdésed?

népmüvelő # 2014.02.12. 09:35

Ez a válasz csak írásban igaz, viszont gyakorlatban nem. A másodfok vagy megváltoztatja az ítéletet, vagy hatályon kívül helyezi, és új eljárásra utasítja az elsőfokot. A kettő egyszerre nem megy. És így tovább.

Tisztelt Kovács Béla Sándor! Elsőfokú bíróság Fővárosi Törvényszék: Ítélete a bíróság a keresetet elutasítja.Ez elleni fellebbezés: A másodfokú bíróság Fővárosi Ítélőtábla: részítélete:A Fővárosi ítélőtábla az első fokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja hogy az alperes jogellenes eljárásaival megsértette a felperes becsületéhez és jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait.
Ezt meghaladóan az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasítja.( részletek a két ítéletből) Lám lám ez esetben hogyan történhetett meg a másodfokú bíróságnak az hogy az elsőfokú bíróság ítéletét meg változtatta meg hatályon kívül is helyezte? Ez ügyben nem volt felülvizsgálati eljárás, ezt az ügyet jogerősen az elsőfokú bíróság ítélettel lezárta már. A hozzászólásommal azt akarom bizonyítani hogy bizony vannak csodás eljárások a bírósági eljárásokban.Nagyon várom válaszát a fentiekben, bár akik bírósági eljárásokon még nem voltak életükben azok persze a jogi tankönyveikből tudnak csak választ adni az ügyfelek kérdéseikre.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.11. 19:05

Nem hiszed el, hogy ez badarság?

feribacsi55 # 2014.02.11. 16:12

Hasonló peres ügyem volt nekem is.2012. január 11. napján az elsőfokú bíróság elutasította peres keresetemet. Ezt fellebbezési határidőben megfellebbeztük ügyvédemmel. A másodfokú Ítélőtábla részben megváltoztatta az első fokú bíróság ítéletét és megállapította a jogsértés megtörténtét, az első fokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára kötelezte 2012. december 14. napján. Az első fokú bíróság ennek helyt adva első tárgyalási napon ami 2013 február 8. napján volt, elrendelte a szakértői vélemény kérését, és több tanú meghallgatását végezte el a második tárgyalási napon 2013.március 21. napján. E tárgyalási napon közölte azt hogy alperes fél az ítélőtábla elleni határozat ellen törvényes határidőben felülvizsgálati kérelemmel élt, ami megküldött a Kúriának. A bíró közölte azt hogy a két pernek nincs halasztó hatálya, és folytatta az eljárást. közben 2013. május 7. napján a harmadik tárgyalási napon meghozta az első fokú bíróság az ítéletét az eljárás folytatásában, alperest kártérítés megfizetésére utasította. Majd 2013 december 8. napján a Kúria alperes felülvizsgálati kérelmének helyt adva a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kötelezte a Kúria.Ügyvédem szerint ezt a kötelezését már teljesítette az elsőfokú bíróság mert erre utasította a másodfokú bíróság is ami eljárásban az elsőfokú bíróság már ítélkezett is.Alperes új keresetet nyújtott be ellenem a kifizetett megítélt kártérítést igényli visszafizetni tőlem.Tény hogy nagy káosz uralkodik bizony a bírósági eljárásokban. A fenti ügyem mikor és hogyan fog lezárulni nem tudja senki.Ügyvédem szerint az ügyben az történt hogy a Kúria a döntését csak a másodfokú eljárásáig vehette figyelembe, és a per tovább folytatásáról nem is tudhatott a Kúria, de lehetett más ok is. Bizony hogy vannak nem tetsző törvénysértő eljárások a bíróságok részéről is egyre több.Tudom hihetetlennek tűnik ez az esetem, de ezt csak azok mondják akik ilyen esetben még nem voltak. Tudom a törvény az mindent megold, de csak ha azokat be is tartanák.

kaméleon # 2014.02.10. 21:07

Kedves bercike54, remélem, így világos. (Egyébként,sztem nem sok embert zavar a válaszadásban, hogy pont nem őt szólították meg.)

kaméleon # 2014.02.10. 21:03

„2011. január 1-jétől viszont tartós bentlakásos ellátásban az az alapelv, hogy akinek erre lehetősége van, fizesse meg az intézményi térítési díjat. Vagyis amennyiben az ellátott jelentős pénzvagyonnal, illetve jelentős ingatlanvagyonnal rendelkezik, az az Szt.-ben meghatározottak szerint figyelembe vehető a személyi térítési díj megállapításakor. Az új rendelkezéseket alkalmazni kell a tartós bentlakásos ellátás valamennyi formájára és célcsoportjára, kivéve a rehabilitációs intézmények és a rehabilitációs célú lakóotthonok annyiban, hogy az ott lakók esetében ingatlanvagyon nem kerül figyelembe vételre, mivel az ellátottak intézményi elhelyezése várhatóan nem végleges.

A személyi térítési díj megállapítása az új rendelkezések alapján a következőképpen történik tartós bentlakásos ellátás esetében. /Szt. 117.§/

Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének

  1. 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést,
  2. 80%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést

nyújtó intézmények esetén.
(…)
Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, (…)
és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal → a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.

Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni”(nefmi segédletből)

bercike54 # 2014.02.10. 18:03

Tisztelt Jogászok, Ügyvédek Fórumozók !

Érdeklődni szeretnék,hogy a bentlakásos szociális intézmény kérhet-e több térítési díjat attól a gondozottól,akinek van egy házrésze ˛/ 2/10 /,özvegyi haszonélvezettel terhelten ?

köszönöm

bercike54

eláztatott # 2014.02.10. 17:21

Tisztelt jogász Úr,Úrhőlgy! Fürdöszobám 2 honapja ázik a felső szomszédomtól!Látszatra együtt müködik de semmit nem tesz a hiba elháritására.Közösképviselő nem lép,mert állitolag nem az ő feladata oldjuk meg mi.Kihez fordulatok?Ki tud érdemben gyorsan intézkedni mig rám nem szakad az egész emelet,már három helyiségem plafonja beázott.Teljesen tehetetlen vagyok biztositó fizet nekem ,de neki nem /ház bistositása/

Tisztelt Fórumozok!Segítsetek 2 hónapja áztat a szomszédom,nem hajlandó a hibát elhárítani,A közösképviseló nem íntészkedik nem az ö feladata.Mi

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.10. 17:09

„A másodfokú bíróság részítélettel megváltoztatta”
Leírhatod még ötször - akkor is badarság marad.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.10. 17:08

Nem tudom. És pont ezért nem szerencsés név szerint megszólítani a Fórumon senkit. Mert esetleg ő nem tudja, aki pedig tudja, az nem válaszol, mert nem őt kérdezték.

bercike54 # 2014.02.10. 14:00

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Érdeklődni szeretnék,hogy a bentlakásos szociális intézmény kérhet-e több térítési díjat attól a gondozottól,akinek van egy házrésze ˛/ 2/10 /,özvegyi haszonélvezettel terhelten ?

Válaszát köszönöm

bercike54

kiváncsiskodo vagyok # 2014.02.10. 13:25

Tisztelt Kovács Béla Sándor! A másodfokú bíróság részítélettel megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét és kötelezte az elsőfokú bíróságot további eljárásra és új határozat meghozatalára. E részítélet ellen élt a másik fél felülvizsgálati kérelemmel a Kúrián, a Kúria hatályon kívül helyezte a másodfokú jogerős részítéletét, és a Kúria kötelezte az elsőfokú bíróság további eljárását az ügyben. Egyébként a Kúria eljárásától függetlenül az elsőfokú bíróság helyt adva a másodfokú bíróság részítéletében foglaltaknak folyamatában folyt az eljárás, és tanúk valamint szakértői vélemények már megvoltak a Kúria döntése előtt
Csakhogy a Kúria tárgyalása előbb történt mint az első fokon eljáró bíróság által folyóügyben a kitűzött tárgyalás. Közben meglett a Kúria döntésének határozata, ami végül is az első fokú bíróság hatáskörében rendelte a további eljárás folytatására a Kúria ezt az ügyet.Furcsa egy ügy ez az ügyvédem szerint is eljárásjogi törvénysértés valósult meg ez ügyben, de végül is a Kúria is arra utasította az első fokú bíróságot hogy az ügyben további eljárásra van szükség az ügyben, végül is ezt megelőzően a másodfokú bíróság is így döntött.Nem tudom másképpen leírni az ügyet dióhéjba.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.10. 11:34

Felülvizsgálati eljárást csak jogerős ítélettel szemben lehet kérni. Ha az első fokú bíróságot új eljárásra kötelezték, akkor még nincs jogerős ítélet.
A másodfok vagy megváltoztatja az ítéletet, vagy hatályon kívül helyezi, és új eljárásra utasítja az elsőfokot. A kettő egyszerre nem megy. És így tovább.

kiváncsiskodo vagyok # 2014.02.10. 10:26

Miért badarság? Mi a badarság ebben? Befogom szkenelni a határozatokat megosztom.

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.09. 22:30

Ez badarság.

kiváncsiskodo vagyok # 2014.02.09. 21:42

Egy kissé bonyodalmas furcsa ügyben kérdezek. Ügyem dióhéjban. Elsőfokú eljárás egy vidéki törvényszéken folyt, aki négy év elteltével ítélettel elutasította keresetemet ( polgári ügyben) A másodfokú Ítélőtábla e ítéletét megváltoztatta részítélettel, és megállapította a jogsértés megtörténtét, a továbbiakban az eljárás folytatására és új határozat hozatalára kötelezte az elsőfokú bíróságot, ami már folyamatban van és tanukkal és szakértői véleményekkel alá van támasztva a kereseti követelés jogszerűsége is. Közben alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a Kúriát a másodfokú ítélőtábla hatályon kívül helyezésére és azt kérte az elsőfokú bíróság ítéletét helyezze vissza hatályába. Az ellenérdekű fél az ítélőtábla részítéletének helyben hagyását kérte az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezésével az ellen kérelmében.A Kúria úgy döntött hogy az Ítélőtábla részítéletét hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot a törvénysértések miatt további eljárásra utasította. Alperes ünnepli győzelmét, hogy neki adott igazat a Kúria és szerinte az ügy befejeződött.A felperes jogi képviselője azt állítja hogy a Kúria hatályon kívül helyezte ugyan az Ítélőtábla részítéletét, ugyanakkor kötelezte az elsőfokú bíróságot a további eljárás folytatására és új határozat meghozatalára, ami azt jelenti hogy az Ítélőtábla azon kötelezése folytatódik az elsőfokú bírósági eljárásban amiben szakértői és tanúk nyilatkozatai alapján a következő tárgyaláson ítéletet is hozhat az elsőfokú bíróság.
A fentiekben melyik verzió fog megvalósulni? A Kúria határozatával kinek adott igazat? Valóban az elsőfokú bíróság felhasználhatja még a folytatódó ügyben keletkezett bizonyítékokat? Érdekes hogy egy Kúria döntése két ügyvéd meglátásai ennyire eltérők. Miért van ez? Köszönöm a megtisztelő választ.

Dr.Attika # 2014.02.05. 18:01

Akkor sem, ha a feljelentés "Komoly névtelen feljelentés írógéppel írva." Bacsó Péter: Tanú 1969.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

Kovács_Béla_Sándor # 2014.02.05. 15:57

:) Logika, óh.

Egyébként a feljelentés általában sem vonható vissza.