rágalmazás, személyiségi jogok megsértése

Elvileg igen.
Csakhogy a Kúrának van egy 42/2013-as közigazgatási elvi határozata, amely tartalmazza az az Ügyvédi Kamarai állásfoglalást, mely szerint: "a jogi képviselő által szerkesztett okirat nem a szabad véleménynyilvánítás körébe tartozó irat és nyilatkozat, ezen beadványokban a jogi képviselő az egyéni véleményének nem adhat hangot, hanem tárgy- és tényszerűen, jogilag pontosan kell, hogy fogalmazzon." Azaz a leírtak tényállítások.
Az érintett ügyvédet abban a perben elmarasztalták etikailag is. Lehet, hogy ártatlanul?

„Az érintett ügyvédet abban a perben elmarasztalták etikailag is. Lehet, hogy ártatlanul?”
Nem! Csak Te kevered a fogalmakat. A Tárgyaláson elhangzott sértő szavakat nem szankcionálja sem a bíró sem a kamara.
De rólad egy beadványban nyilatkozok olyan dolgokról amihez semmi köze...
A minimum, hogy a tárgyalásom felszólítod vonja vissza a sértő kifejezéseket és kérjen bocsánatot, különben panaszt teszel ellene...

Megtörtént. Ezt követően tovább sértegetett, ami a jegyzőkönyvbe is belekerült. A rágalmazási perben azzal védekezett, hogy csak a véleményét fogalmazta meg.
Lehet véleménye egy hivatalos ügyben a megbízott jogi képviselőnek? A Kamara szerint nem.
Az ügy etikai eljárás alatt van, ami szünetelt a per végéig.

Azért csak figyelj, lehet, hogy csak pertaktika. Magárára húz ezzel eltereli az energiádat az eredeti ügytől, vagy csak ennyire képes, nincs valódi jog-érve az ügyben...

Birtokvédelmi eljárást indítottam a rokonom ellen, mivel az osztatlan ingatlanból jóval többet használ, mint amennyi megilletné. Ezután az ellenérdekű fél a jegyzőhöz írt nyilatkozatához olyan fotót is csatolt, amelyen a kiskorú (10 és 4 éves) unokáim vannak, amint a kertben játszanak. A fotók elkészítéséhez természetesen sem a szülők, sem a nagyszülők nem adtak engedélyt.
Mihez van jogom ebben az esetben? Feljelenthetem-e az illetőt amiatt, hogy engedély nélkül használta fel a fotókat a kiskorú unokáimról?
snagykati

Mások számára név szerint azonosítható a kér gyermek? Érte-e Őket valamilyen sérelem ebből kifolyólag?

nagykatter

„Birtokvédelmi eljárást indítottam a rokonom ellen, mivel az osztatlan ingatlanból jóval többet használ, mint amennyi megilletné.....ellenérdekű fél a jegyzőhöz írt nyilatkozatához olyan fotót is csatolt, amelyen a kiskorú (10 és 4 éves) unokáim vannak, amint a kertben játszanak.....A fotók elkészítéséhez természetesen sem a szülők, sem a nagyszülők nem adtak engedélyt.”

Anno én is lefényképeztem a kupit, amit a szomszédom összehordott a közös használatban lévő udvaron. Nem kértem tőle engedélyt rá, hogy a cuccait lefotózzam, a jegyző pedig szó nélkül elfogadta bizonyíték gyanánt.

Te esetedben én laikusként úgy gondolom, hogy ha ezzel a fotóval ő bizonyította, hogy a te unokáid épp azt a területet használták, ami elviekben az ő kizárólagos használatú telekrésze lenne, akkor ez a részéről a bizonyítási eljárás része. Nem hinném, hogy minden olyan fotóhoz, ami a bizonyításhoz szükséges, külön engedélyt kell kérni. Nem közzé tette a fotókat nyilvánosan, hanem csakis a jegyző felé nyújthatta be bizonyítékként, így nem hinném, hogy bármilyen jog sértve lett.

Egyébként én alapból úgy gondolom, hogy osztatlan közös tulajdon esetén egy ügyvéd által ellenjegyzett, jól megfogalmazott, alaprajzzal ellátott használati megosztás az életképes megoldás, mert akkor lehet rá hivatkozni, hogy ki mihez tartsa magát. De a legjobb megoldás békességben megbeszélni a dolgokat és nem egyből a hatósághoz rohanni, persze ehhez mindkét fél együttműködése is szükséges.

Sürgős segítségre van szükségem!

A helyzetem:

1. Nem régen megszóletett a kisfiam
2. Az anya hónapokkal ezelőett elutasított engem, az apaság nem tisztázott, a gyermek az ő családnevét viseli
3. Látszólag pár hete sikerült megbékélnünk, készült egy közös kép a picivel, ami akkor kikerült a világhálóra, megosztottam egy közösségi oldalon
4. Most megfenyegetett hogy vegyem le a képet, különben feljelent személyiségi jogok megsértése miatt, állítása szerint a gyermekhez nincs semmi jogom.

A kérdésem: valóban feljelenthet e, s ha megteszi, milyen következményekkel járhat?

Egy kétségbeesett és nagyon szomorú apuka várja a jogi tanácsot!

Szerintem inkább nem , mint igen, de persze látni kellene a képet, stb. Mindenesetre én azt tanácsolnám, hogy átmenetileg vedd le a képet és ha szeretnéd a gyereket, akkor az apasági pert sürgősen indítsd meg.

Üdvözletem.

Együtt voltam egy férfivel, akinek egyik barátja egy főorvos. Amikor elhagytam, hamis szakvéleményt iratott elmebetegségről. Amikor másik férfivel lennék, feljelent veszélyeztető magatartás miatt. Az év felében bezárva tartanak, többi időszakban tárgyalásokra járok.

Mit tudok tenni, hogy ne lehessen feljelenteni?

„Mit tudok tenni, hogy ne lehessen feljelenteni?”

Az ellen nem tehetsz semmit.

Tisztelt kommentelőtárs!

Veszélyeztető magatartás esetén (Eütv. 199. §) nem feljelentést lehet tenni, hanem a mentőszolgálat, illetve a rendőrség (Rtv. 37. § (1) bek. b) pontja) a mentőszolgálat igénybevételével kezdeményezheti a területileg illetékes kórház pszichiátriai osztályánál a sürgősségi gyógykezelését, ami a zárt osztályon való elhelyezésével jár.

Ezt az ügyeletes főorvos, szakorvos mérlegeli a rendelkezésre álló adatok alapján, amiért Őt, a beszállítás indokoltságáért pedig a mentőorvost terheli felelősség.

A rendőr, amennyiben részt vesz az intézkedésben csak annyiban vonható felelősségre, ha nyilvánvalóan valószínűtlen esetben kezdeményezi ezt.

Hamis szakvélemény adása esetén pedig Ön jelenthetné fel az érintettet, amennyiben azt tudja is bizonyítani, sikerrel.

Az ellen, hogy Önt "ne jelentsék fel", nem tud tenni semmit, de hatóság félrevezetése, illetve hamis vád miatt feljelenheti azt, aki álláspontja szerint valótlanul állít Önre nézve olyan dolgokat, ami miatt felelősségre vonhatják és amik nem igényelnek hatósági intézkedést és a bejelentő/feljelentő számára is nyilvánvalóan valótlanok.

Az indokolatlan gyógykezelés esetén személyiségi joga megsértése miatt az egészségügyi intézményt, illetve az azt elrendelő orvost feljelentheti a rendőrségen, illetve az egészségügyi intézmény ellen személyiségi jogai megsértése miatt - személyi szabadsághoz és egészségügyi önrendelkezéshez való jog - sérelemdíjra perelheti ügyvéddel az illetékes törvényszék előtt.

Ezt érdemes ugyanakkor komolyan mérlegelnie, lehetőség szerint ügyvéddel, mielőtt bármit tesz, az egészségügyi intézménnyel továbbá megpróbálhat peren kívül egyezkedni, a gyógykezelés miatt panaszt tenni, amire 6 hónapon belül van módja a kiengedésétől fogva.

Hasonlóképpen léphet fel a személyiségi jogi perindítás lehetősége tekintetében a feljelentő egyénnel szemben is.

A tárgyalásokra járás kényelmetlenségét sajnos tűrni tartozik, azokból származó igazolható kárát, bevételkiesését az adott ügyekben eljárási költségként érvényesítheti.

A hivatkozott szakvéleményt az érintett hatóság előtt célszerű lehet továbbá vitatnia, ha azt aggályosnak tartja, vitatás hiányában, ha elmebetegségről állítottak ki Önről szakvéleményt, könnyűszerrel gondnokság alá helyezhetik, a cselekvőképességét korlátozhatják, akár oly módon is, hogy valaki Önt a nevében beleegyezést téve, mint törvényes képviselő a pszichiátrián tartassa.

Tisztelt Infandus!

Feljelenteni feljelentheti, de azt el fogják utasítani

Ha személyiségi jogi pert indít, azt csak ügyvéddel teheti meg, az arra irányuló keresetet várhatóan szintén el fogják utasítani.

Megfontolandó továbbá, hogy kezdeményezze polgári peres úton vagy az illetékes járási (fővárosi kerületi) kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályánál a szülői felügyeleti jog rendezését, illetve -ha az nem dokumentált - akkor az apaság elismerése (nem tett apaságot elismerő nyilatkozatot az anyakönyvezető előtt korábban) iránti eljárást.

Utóbbi csak polgári peres eljárásban lehetséges.

A polgári peres eljárást jogi képviselő, ügyvéd nélküli eljárás esetén kizárólag a bíróságok honlapján vagy kezelőirodáján elérhető űrlapon kezdeményezheti, illetve a lakóhelye, munkahelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járás (kerületi) bíróságon az ún. panasznapon (jellemzően minden szerdán) szóban előadhatja.

Ügyvédi képviselet költségmentes, illetve állam általi viseléses formában való igénybevételének engedélyezését kezdeményezheti (állam viseli, ha egyeüdálló és nincs 42750Ft/hó összegűnél nagyobb jövedelme, illetve egyébkén 28500Ft/hó/fő összegűnél eégybként, állam előlegezi, ha a havi egy főre eső jövedelem háztartásában meghaladja a 42750Ft-ot, de a 114250Ft-ot nem) rászorultsága esetén a lakóhelye, munkahelye vagy tartózkodási helye szerint területileg illetékes járási kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályánál, mely célszerű is.

Tisztelt nagykatter!

Mivel érdekmérlegelés alapján jogos érdeke fűződött az ellenérdekű félnek hozzá, így eredménnyel nem kifogásolhatja, sérelmezheti semmilyen eljárásban, módon.

Fontos viszont, hogy más célra a képeket nem használhatja fel jogos érdek hiányában és azt 5 év elteltével meg kell semmisítenie, egyébként a birtokvédelmi eljárást követően pedig korlátoznia kell a kép kezelését (zárolás).

Egyébként feljelentést tennie nem lenne célszerű amúgy sem, mert bűncselekményt ez csak akkor valósítana meg, ha (jogtalan) haszonszerzési célzat vagy jelentős érdeksérelem bekövetkezte valószínűnek mutatkozna, a személyiségi jogi per (mely ügyvédkényszeres január 1-től, törvényszéki elsőfokú hatáskörbe tartozása okán), avagy a NAIH-hoz való bejelentéstétel lenne járható út, utóbbi viszont labilis magánszemély adatkezelő esetén, azzal ugyanis csak kivételesen foglalkoznak.

A birtokvédelmi eljárásban célszerű lenne egyébként a védekezési stratégiáját ügyvéddel megbeszélnie, rászorultsága (háztartásában az egy főre eső jövedelem a 114240Ft-ot nem haladja meg) esetén ügyvédi képviselet igénybevehetőségét a járási kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályán kezdeményezheti.

Ugyanakkor természetesen leginkább a peren és egyéb eljáráson kívüli megegyezés a célszerű.

Tisztelt Csamborgo!

Az ügyvéd jogosult a véleményét előadni, ahogy a képviseltje is, erre a Pp. fel is jogosítja, de a bíró meg a rendzavaró, a tárgyalás méltóságát vagy a feleket sértő előadásokat, megnyilvánulásokat köteles kirekeszteni az ügyből és ilyen megvalósulása estén a visszaélésszerű joggyakorlótól a szót megvonni.

Viszont a rágalmazás esetében elég vékony lehet a határvonal aközött, amit még véleményként büntetlenül megengedhet magának, , ez inkább hivatásetikai szempontból lehet aggályos, amit a kamara vizsgálhat és szanálhat.

Megfontolandó lehet, amit írtak is, hogy nem kizárt, hogy ez csupán pertaktika, figyelemelterelés a bíró irányában.

Az ügyben egyébként a bíró pervezetését, rendfenntartási intézkedése elmulasztását is érdemes lehet szabálytalansági kifogással, illetve a bíróság elnöke irányában panasszal kifogásolni, esetleg az ügy átosztását kérni a Büsz. 32. § alapján.

Tisztelt Tavas!

Inkább konkrét részleteket egy ügyvéddel lenne célszerű megbeszélnie, avagy attól a rendőrkapitányságtól tájékoztatást, iratbetekintést kérnie, amely nevében állítólag hívták Önt.

Utóbbiból könnyen kiderülhet az igazság.

Ha a rendőrkapitányság nem tud az ügyről semmit, akkor a Központi Nyomozó Főügyészségen célszerű lehet feljelentést tennie.

Pletykákból viszont semmiképpen se vonjon le messzemenő következtetéseket, könnyen visszájára sülhet el ugyanis.

Tisztelt repatarurgyán!

Hamis vád, illetve hatóság félrevezetése miatti feljelentés lehet racionálisabb a rendőrségen, mint a magánvádas eljárás, ugyanis, mint írták is Önnek, a becsületsértés, illetve a rágalmazás alól kivételt képez a hatósági eljárást megindító bejelentés, illetve az ügyben tett más előadás, ha az nem szükségtelen és gyalázkodó jellegű, hanem csupán esetlegesen valótlan tartalmú.

A tárgyi esetben Ön a bejelentés valótlanságát sérelmezte, amik valóságuk esetén viszont nem szükségtelenül gyalázkodóak lennének, melyekkel kapcsolatban a következetes bírósági jogalkalmazási gyakorlat az, hogy a becsületsértés és a rágalmazás kimerítésére alkalmatlanok.

A hamis vád és a hatóság félrevezetése miatti feljelentés kedvezőbb is Önre nézve, hiszen nem illetékköteles, a bizonyítás sem Önt terheli, a feljelentés elutasítása ellen pedig illetékmentesen panasszal élhet, illetve az ügyben nem kényszerű személyesen részt venni (igaz a nyomozó hatóság nyomozás vagy feljelentés-kiegészítés elrendelése esetén, illetve a bíróság személyesen meghallgathatja tanúként).

Alsó szomszédja egyébként gyámság alatt biztos nem áll, legfeljebb cselekvőképességet érintő és azt részlegesen, ugyanis csak kiskorú, illetve fiatalkorú - ha nem szülője a törvényes képviselete ellátója -áll(hat) gyámság alatt, nagykorú nem.

Az ügy érdemében azonban az lényegtelen, hogy az alsó szomszédja korlátozott-e a cselekvőképességében, hiszen a gyámhatóság ilyen ügyekben hivatalból köteles eljárni, ha az eljárás szükségességéről szerez tudomást, azaz cselekvőképtelen vagy cselekvőképességét e körben részlegesen korlátozó gondokság alatt álló személy hitelt érdemlő bejelentése alapján is.

Felhívnám ugyanakkor a figyelmét, hogy amennyiben megtorlóan lép fel a szomszédja ellen - azon túl, hogy esetleg feljelenti -, akkor az könnyen Önnek fájhat később.

Emellett személyiségi jogi pert értelemszerűen indíthat ellene, de hasonlóan alakul a joggyakorlat annak kapcsán a rágalmazáshoz és a becsületsértéshez.

Tudnia kell továbbá, hogy a személyiségi jogi per ügyvédkényszeres, azaz csak ügyvéd útján adhatja be a keresetét.

Rászorultsága esetén az ügyvédi képviselet engedélyezését a lakóhelye, tartózkodási vagy munkahelye szerint területileg illetékes járási kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Osztályánál (amely gyámhatóság is egyben) kérheti.

A jogi képviselet költségeit jogi segítségnyújtó szolgálat általi igénybevehetőség biztosítása esetén

• az állam viseli, ha a közös háztartásban élők (az ellenérdekű fél kivételével) a kérelmező háztartásában nem rendelkeznek 28500Ft/fő/hó összegűnél nagyobb mértékű rendszeres jövedelemnél többel, avagy az egyedüálló kérelmező 42750Ft/hó összegűnél magasabb rendszeres jövedelemmel
• az állam előlegezi 1 éven belüli visszatérítés fejében, ha a kérelmező háztartásában az egy főre eső rendszeres havi jövedelem nem nagyobb 114250Ft-nál, de nagyobb 28500Ft-nál, egyedüálló kérelmező esetében 42750Ft-nál

A jövedelem-számításánál a lakáshitel-törlesztőrészlet, illetve a tartásdíj, illetve járadékfizetési kötelezettség összege levonandó.

Egyébként büntetőfeljelentésben polgári jogi igényt (ideértve a sérelemdíjt, a bocsánatkérésre kötelezést, a jogsértő magatartásról eltiltást is) is előterjeszthet a feljelentett ellen, amely esetében megússza a kezdeményezés erejéig mindenképpen az ügyvédkényszert.

A jogi képviselet engedélyezését a büntetőeljárásban is kérheti.

Tisztelt Tavas!

Ahogy írták is, a saját lakásában minden további nélkül elhelyezhet érdekmérlegelés alapján és üzemeltethet térfigyelő kamerát, annak felvételeit bizonyításra fel is használhatja hatósági eljárásban.

Nyilvánosságra azonban nem hozhatja azt, egyebekben pedig a szigorú adatvédelmi szabályokat köteles betartani a másra vonatkozó adatot is tartalmazó felvételek kezelése tekintetében (felhasználás hiányában rövid időn belüli helyreállíthatatlanuli megsemmisítés).

Tisztelt imrehajcsi!

Az Ön által leírtak alapján semmilyen hatósági eljárás megindítása nem célszerű, hiszen csak az Ön vélelmei, feltételezései szerint fogják megtámadni, az meg, hogy rosszérzései vannak Ön iránt a szomszédainak, semmilyen jogsértést nem alapoz meg, ami hatósági beavatkozást indokolna.

Inkább üljön le a szomszédjaival és próbálja meg tisztázni az esetet.

Az, hogy Önről esetleg azt állítják, hogy díler, az pedig - egyéb minősítő körülmény, így különösen nagy nyilvánosság előtti elkövetés, illetve munkakörével, közmegbizatásával összefüggő elkövetés hiányában - rágalmazás vétsége helyett inkább a becsületsértés szabálysértés elkövetésének megalapozott gyanúját keltheti bizonyítottság esetén, hiszen ez csak feltételezés lehet konkrét tényállítás hiányában, azaz az emberi méltósága csorbítására lehet alkalmas.

Úgy érződik a kifejezésmódja alapján, hogy túlreagálja a történteket, ami nem lehet szerencsés egyébként...

Tisztelt Peti2017!

A cigányozás alkalmas lehet a becsületsértés szabálysértés megvalósítására, ami miatt az elkövetés helye, illetve az elkövető lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint területileg illetékes járási (kerületi) kormányhivatal folytathat eljárást feljelentésre.

A feljelentés illetékköteles (3.000Ft) és azt johatályosan az elkövető kilétéről való (július 1-jét követő elkövetés esetén az elkövetést követő) tudomásszerzést követő 30 napon belül tehető meg (az azután tett feljelentés alapján felelősségre vonásra nem kerülhet sor, az ilyen eljárást meg kell szüntetni, illetve az ilyen feljelentést el kell utasítani), a feljelentésben ki kell fejezni továbbá az elkövető megkövetésére irányuló kívánatot, az csak akkor hatályos.

Az ilyen eljárásban a hatóság köteles megkísérelni a felek békítését, melyen a feljelentő megjelenése kötelező.

Ha a feljelentő a békítésről elmarad és nem menti ki az elmaradását (nem hivatkozik eredményesen önhibája hiányára), akkor a hatóság az eljárást megszünteti.

A hatóság a békítés eredményessége esetén az eljárást megszünteti, a feljelentő (sértett) hozzájárulása vagy a felek közös kérésére közvetítői eljárásra utalhatja, amennyiben a békítés eredménytelen, akkor a feljelentett, mint eljárás alá vont személyt meghallgatja és rögzíti személyi adatait.

A feljelentettel szemben bizonyítottság esetén cselekményéért az eljáró szerv 150.000Ft-ig terjedő, de legalább 30.000Ft-nyi pénzbírságot, illetve legfeljebb 150 órányi közérdekű munkát szabhat ki, melyet nem teljesítés esetén elzárásra változtathatnak át.

Tettenérés esetén (észlelés) továbbá az arra jogosult (rendőr, arra felhatalmazott járási kormányhivatali ügyintéző, közterület-felügyelő) 5.000 és 50.000Ft közti helyszíni bírságot szabhat ki, ha az elkövető a szabálysértés elkövetését elismeri, amelyet 30 napon belül köteles befizetni, különben elzárásra változtatják át.

A helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak, az pedig a szabálysértés el nem követése esetén nem szabható ki, hanem a tetten érő köteles feljelentést tenni és ezzel a szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezni.

Fontos azonban tudnia, hogy a becsületsértés kölcsönösen is elkövethető, legkésőbb a személyes meghallgatás (békítési kísérlet) alkalmával magát is feljelentheti erre hivatkozással az elkövető akkor is, ha az arra egyébként nyitva álló határidő eltelt, de a cselekmény nem évült el (elkövetés óta nem telt el 6 hónap).

Az Ön által előadottak alapján bűncselekmény nem valósult meg, a lekoccolásra felszólítás pedig semmilyen jogsértést nem valósít meg.

Felhívnám a figyelmét továbbá arra, hogy személyiségi jogok megsértése miatt feljelentés eredményesen nem tehető, hiszen a személyiségi jogok megsértésének állítása semmilyen szabálysértés vagy bűncselekmény kimerítésére alkalmatlan, azt nem is valószínűsíti.

Személyiségi jogok megsértése miatt polgári peres eljárás indítható az alperes (elkövető) lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt, mely ügyvédkényszeres, azaz a keresetet csak jogi képviselő útján, annak aláírásával lehet benyújtani.

Ez már alapból megszűri a nyilvánvalóan alaptalan kereseteket, azokba ügyvédek nemigen állnak ugyanis bele.

Egyébként esetleges sérelemdíj iránti és egyéb (pl.: további jogsértő magatartástól eltiltás) igényét a szabálysértési eljárásban, illetve ügyvéd által személyiségi jogi perben érvényesítheti az elkövetővel szemben.

Tisztelt Piroska44!

Közvádra üldözendő (nem közvádra üldözendő a becsületsértés (kivéve, ha hatósági személy sérelmére vagy annak eljárása során követik el), a rágalmazás (kivéve, ha hatósági személy sérelmére vagy annak eljárása során követik el), a levéltitok megsértése, a magántitok megsértése, a becsület csorbítására alkalmas kép- és hangfelvétel elkészítése, a becsület csorbítására alkalmas kép- és hangfelvétel felhasználása, a kegyeletsértés és a zaklatás alapesete) (büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 376. §-ának (1) bek.-e szerint).

Azaz feljelentést tehet Ön is, de fontos tudnia, hogy aki a hatóság

Azt is tudnia kell, hogy amennyiben Ön tesz feljelentést és a cselekménynek nem sértettje (elszenvedője), akkor kizárólag a feljelentés elutasítása miatt élhet panasszal, az iratbetekintési jog rendkívül szűk, az Önt érintő körben illeti meg, a feljelentés elutasítása miatti pansaz elutasítása esetén és más egyéb esetben nem léphet fel pótmagánvádlóként

Célszerű tehát a sértettnek, feltételezem a leírtak alapján a férjének/párjának fellépnie, feljelentést tennie

Személyiségi jogi pert kizárólag az állítólagos személyiségi jogsértés elszenvedője, azaz a férje/párja indíthat, Ön a saját jogán nem, csak az ő nevében, mint meghatalmazott.

A keresetet közvetlenül mind Ön, mind a férje csak akkor terjesztheti elő közvetlenül, ha jogi szakvizsgával rendelkeznek, a személyiségi jogi perek folyó év január 1-től ügyvédkényszeresek, azaz a keresetet csak jogi képviselő útján lehet előterjeszteni.

Egyébként önmagában az - ahogy mások is kifejtették - nem valósít meg semmilyen jogsértést, így büntetőeljárás vagy

Az ilyen kereset alapján ne reméljen semmilyen elégtételt

Egyébként a jogellenes fogvatartás miatt a férje a Be. szabályai szerint kérhet kártalanítást, jogelleneségre hivatkozva.

Ennek két módja van:

• az egyszerűsített kártalanítási eljárás, amely során a férje igényét az igazságügyi miniszternek jelzi, akivel megállapodást köt az általa felajánlott kár összegről
• avagy kártérítési pert indít, amelyre irányuló keresetében meg kell jelölnie miben és mennyiben, illetve miért, bizonyítania kell azt,hogy a jogsértő fogvatartás tekintetében az elrendelő szerv felróhatóan járt el, más hatékony jogorvoslat már nincs (nyilván, ha megszüntették a fogvatartást, akkor ez a feltétel külön igazolás nélkül is fennállónak tekintendő, hiszen a fogvatartás megszüntetése ellen a fogvatartott nem élhet jogorvoslattal önmaga terhére) illetve azt, hogy egyébként magatartásával nem adott más módon okot rá, maga a jogellenesség ilyen esetben nem ad jogalapot önmagában a kártalanításra

A kártalanítási eljárásban Ön szintén csak a férje nevében, meghatalmazottként vehet részt.

A sajtó-helyreigazítási per szintén ügyvédkényszeres, törvényszéki hatáskörbe tartozik és a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül indíthatja meg a jogsérelmet állítólagosan szenvedett fél.

A sajtó-helyreigazítási per kizárólag a sérelmes, személyiségi jogot sértő vagy lényegét és érdemét tekintve valótlan sajtócikk valósága érdekében való megváltoztatására (amennyiben lehetséges), illetve helyreigazító közlemény közzétételére kötelezésre irányulhat.

A letartóztatás tényének közlése és az arról készült felvételek közzététele viszont nem lehet alappal eredményes sajtó-helyreigazítási kereset alapja, ugyanis nem valósít meg helyreigazítást indokolttá tevő, annak alapjául szolgáló jogsértésnek minősülő tényállást, magatartást.

Tisztelt kazi!

1. Törvényes vád hiánya akkor állhat fenn, ha:

1. az elkövető ismeretlen vagy a vádlott valamely, Btk. 214. §-a szerinti személyi adatát (név, lakcím, tartózkodási hely, születési hely és idő, édesanyja leánykori neve stb.) a vádirat (magánvádas eljárásban nyomozás útján ezen személyi adatok hiánya pótolható)
2. vád nem tartalmazza határozottan körülírtan, hogy mely cselekmény miatti felelősségre vonására irányul a vádlottnak
3. nem az arra jogosult emelt vádat

A leírtak alapján ellentmondásos az eset, hiszen az Ön által előadottak szerint a vád törvényessége iránt nem állhat fenn kétség, hiszen az elrendelt nyomozás során - állítása szerint - az elkövető azonosításra került, melyet misem bizonyít jobban, minthogy a bíróság az ügyben személyes meghallgatást tudott tartani, azaz Önt, mint sértett/feljelentő/magánvádlót és a vádlott/feljelentett, azonosítást követően, az azonosításhoz képesti szabályszerű idézést alapján megtudta hallgatni és meg tudta kísérelni a békítést, mely feltehetően eredményre nem vezetett, eredményessége esetén a békítés eredményessége maga, mint vádelejtés önálló eljárás-megszüntetési ok lehetne.

Fontos hangsúlyozni, hogy a törvényes vád és a bizonyítottság, illetve a bűncselekmény hiánya nem ugyanaz, vád törvényességének ugyanis nem feltétele a bűncselekmény bizonyítottsága, avagy az, hogy a vád tárgyává tett cselekmény bűncselekmény legyen.

A bíróság ugyanis a vád tárgyává tett cselekményt eltérően is minősítheti és amennyiben az ügy a hatáskörébe tartozik, azt ezen eltérő minősítés szerint bírálja el, egyébként az ügyet átteszi vagy az eljárást megszünteti.

Egyébként a fellebbezett határozat meghozatala után a tudomására jutott egyéb körülményt egyszerűen be kell jelenteni haladéktalanul írásban a másodfokú bíróságnak (felterjesztés előtt az elsőfokúnak), azonban tudnia kell, hogy a végzés elleni fellebbezés (megszüntetés végzéssel történik mindig) esetén a másodfokú bíróság újabb tanút nem hallgathat ki, ha azt indokoltnak tartja, akkor az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot az ügy (további) tárgyalására és ahhoz képesti újabb határozat hozatalára utasíthatja.

A bejelentéshez csatolni érdemes az arra vonatkozó bizonyítékait, így különösen az újabb tanú közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt azon vallomását, melyben kijelenti azt is, hogy a hamis vád, a hamis tanúzás és a hatóság félrevezetése lehetséges jogkövetkezményeit ismeri, ahogy a tanúvallomás megtagadásának lehetséges eseteit is és vallomás-megtagadási jogával nem kíván élni.

A bejelentéséhez csatoljon igazolási kérelmet is, melyben kérje a mulasztás jogkövetkezményeinek mellőzését, adja elő, hogy mikor szerzett tudomást az újabb tanú kilétéről és milyen körülmények közt.

Az eredményes igazolási kérelem alapján lesz ugyanis figyelembe vehető az Ön bejelentése, mint Ön által utóbb rendelkezésre bocsátott bizonyíték, ugyanis fellebbezésben (bejelentése eljárásjogi szempontból fellebbezés-kiegészítésnek minősül) csak kivételesen

Az igazolási kérelmét a másodfokú bíróság fellebbezhető végzéssel tartozik elbírálni.

Fontos tudnia, hogy a fellebbezést elbíráló határozatát a kézbesítését követően a másodfokú hatóság nem változtathatja meg, ahhoz kötve van mind maga, mind az elsőfokú bíróság, az újabb bizonyíték alapján azonban elévülési időn belül perújítást kezdeményezhet a másodfokú bíróságnál benyújtott indítvánnyal, melyben erre hivatkozhat.

A perújítási indítvány sikeressége esetén a korábbi eljárást megszüntető végzés hatályon kívül helyezésére, az ügy további tárgyalására és az újabb tanú kihallgatására kerülhet sor és ahhoz képest az ügy akár érdemben el is bírálhatóvá válhat.

Tisztelt Beryl21!

A vádlott védekezésében természetesen a bíróságtól kérheti az eljárás megszüntetését a magánvádló mulasztására hivatkozva, de a bíróság e körben nincs kötve, a mulasztást hivatalból állapíthatja meg és azt csak akkor teheti az eljárás megszüntetését elrendelő végzése indokává, ha a magánvádlónak felróható és az eljárás megszüntetése az eljárási jog alapján kötelező vagy amennyiben mérlegelhető, akkor az eljárás ellehetetlenüléséhez vezet.

A magánindítvány elkésettsége nyilván objektív ok a nem közvádas bűncselekmény esetében, így abban az esetben feltehetően az erre való alapos hivatkozás alapján vagy anélkül is, hivatalból sor fog kerülni az eljárás megszüntetésére, a tárgyalásról elmaradás viszont a felróhatóság tekintetében mérlegelendő és akár a bíróság hivatalos tudomása, akár előzetes kimentés esetén is, külön igazolási kérelem nélkül is mellőzhető a mulasztás ellenére az eljárás ez okból való megszüntetése.

Valamely ügyközi cselekmény (pl. nyilatkozattételre, hiánypótlásra felhívás) tekintetében a határidő-mulasztás vagy az adott cselekmény elvégzésének elmulasztása szintén mérlegelhetően lehet csupán eljárás-megszüntetési ok, azaz csupán azért, mert a vádlott erre hivatkozással azt kéri, nem.

Ha a pervezetéssel nem ért egyet, azt a fellebbezésben, illetve a bíróság elnökének címzett panaszban kifogásolhatja a vádlott, illetve védője.

A bíróság elnöke azzal viszont jobbára jellemzően nem tud mit kezdeni.

Tisztelt Beryl21!

2018. július 1-e, azaz az új Be. hatálybalépése előtt elkövetett bűncselekmények esetén a magánvád (az elkövető megbüntetésére irányuló sértetti kívánatot tartalmazó feljelentés, helyesen: magánindítvány) előterjesztésének határideje az elkövető kilétéről való tudomásszerzést követő napot követő naptól számított 30 nap, nem pedig az elkövetéstől számítandó (2018.07.01-én vagy azt követően elkövetett nem közvádas eljárásra tartozó bűncselekmény esetén az elkövetéstől számítandó).

A nem közvádas eljárásra tartozó cselekmény miatt tett feljelentés esetén a magánindítvány előterjesztésére előírt határidő jogvesztő, annak elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak

A bíróság a feljelentés elutasítására, magánvádas eljárásban a vádindítvány (melyet a feljelentés tartalmaz) visszautasítására, hanem ehelyett a tárgyalás előkészítése során végzéssel megszünteti eljárást, mely ellen a magánvádló fellebbezhet.

A magánindítvány előterjesztési határideje igazolási kérelemmel kizárólag akkor menthető ki, ha a cselekmény közvádas eljárásra (zaklatás minősített esetei, hivatalos személy sérelmére vagy eljárása során elkövetett becsületsértés és rágalmazás, magánlaksértés, hozzátartozó által/sérelmére elkövetett, szexuális erőszak és kényszerítés, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, rablás, kifosztás, önbíráskodás, sikkasztás, hanyag kezelés, csalás, továbbá a súlyos testi sértés, aljas indokból vagy célzattal elkövetett könnyű testi sértés) tartozik, közvádra üldözendő.

Magánindítvány előterjesztésére irányuló határidő elmulasztása bírósági felhívás, illetve öröklés esetén nem jogvesztő, öröklés esetén az örökléssel újrakezdődik.

A vádindítvány előterjesztésére, pontosítására, kiegészítésére továbbá szintén nem vonatkozik e határidő.

Tisztelt L.Z.!

A viszontkereset az alapügyben, az annak alperese által, annak felperes ellen előterjesztett oly kereset, mely az alapügyből azonos vagy hasonló ténybeli és/vagy jogi alapból fakad, ebből következően a viszontkeresetben hasonló avagy azonos igények támaszthatók, mint a keresetben.

És igen, a viszontkeresetben az Ön által beperelt alperes Önnel szemben követelhet sérelemdíjat.

A viszontkeresetet és a keresetet a bíróság egyazon eljárásban, együttesen, ugyanazon ítéletben bírálja el.

Ez ugyanakkor nem érinti a peres felek azon jogát, hogy az ítélt dolog esetét kivéve önálló perben is érvényesíthetik el nem évül követeléseiket egymással szemben, pro és kontra, amennyiben az polgári bírósági jogkörbe tartozik.