rágalmazás, személyiségi jogok megsértése


rigoz # 2019.02.21. 17:02

@ Vadsuhanc: Azzal kelt a sértettben félelmet - tekintve azt is, hogy becsület csorbítására alkalmas tény nyilvánosságra hozatalával fenyegetés, annak kilátásba helyezése a tényállást megvalósító magatartás -, hogy azt azt a racionális pejudikációt kelti a sértettben, hogy a nyilvánosságra

Tipikus eset amit lentebb említettem, hogy azzal fenyegeti meg, hogy publikálja a hűtlenségét,

Amúgy jó eséllyel egy jelentős érdeksérelmet nem megvalósító, de egyébként minden más tekintetben a kényszerítés tényállási elemeit megvalósító magatartással követhető el leginkább, pl. megfenyegeti, hogy publikálja a hűtlenséget, hanem hűtlenkedik vele is és a csalfa asszony/pasi belemegy a dologba, akkor nem valósul meg semmi más, mint a veszélyes fenyegetés tényállása, hiszen beleegyezés okán sem szexuális erőszak, kényszerítés, sem a szexuális zaklatás nem lehet tényállásszerű, jelentős érdeksérelemről pedig szintén nincs szó, így még a kényszerítés alapesete se jöhet szóba

Amúgy utalni tudnék még kiegészítésként arra, amit Szomorú örökös topiktársunk írt, illetve idézett a Be.-ből, mely a Szabs. tv. 29. §-a alapján annak ellenére is irányadó, hogy szabálysértésről beszélünk.

rigoz # 2019.02.21. 17:04
  • a nyilvánosságra hozatallal valamilyen, a társadalmi megbecsülését romboló következmény fog beállni.
Vadsuhanc # 2019.02.21. 18:03

Kedves rigoz!

A fenyegetés hatására a sértettnek valamilyen magatartást kellene tanúsítania! A leírásban nem szerepel ilyen. Nem azt mondta a családtagja, hogy elmondom ha,,,, és jön a feltétel.

Csak simán azt mondta.. elmondom.A fenyegető családtag kijelentése nem jogellenes célok elérése érdekében alkalmazzák. Hol valósul meg a hátrány kilátásba helyezése véleményed szerint amely a fenyegetés akár büntetőjogi akár szabálysértési alakzatában is követelmény.

Mellesleg a példádnál maradva, ha én elmondom a sógoromnak, hogy a húgom megcsalta szerinted hol van itt a nagy nyilvánosság. Még mindig ne feledd, hogy a kérdező családtagról beszél.

..."A fenyegetés esetében a megfenyegetettnek módjában áll elkerülni azt a cselekményt, amelyre a hátrány kilátásba helyezésével akarják indítani. A fenyegetett ugyanis megvan a lehetősége arra, hogy vállalja a hátrány elviselését is...."

És akkor csak megismétlem. Itt a kérdezőt semmilyen hátránnyal nem fenyegették.

rigoz # 2019.02.21. 18:13

@Vadsuhanc: Az csak vélelmezhető, hogy a kiteregetés pontosan milyen módon, kik irányába történne meg.

Bár Én a kiteregetés alatt személy szerint a nyilvánosságra hozatalt értem (pl. kiposztolás a Facebookra), ha valakinek elmondok valamit, amit nem kellene, arra inkább azt szoktam mondani, hogy elárulom neki, elmondom neki.

A feltétel maga az, amivel a fenyegetés célt ér, félelmet tud kelteni az elkövető.

A jogellenes cél az pedig éppen a nyilvánosságra hozatal, a titkos információnak a titkos voltától való ezáltali megfosztása, a titoksértés.

A hátrány pedig, az, hogy jó eséllyel a kiteregetés esetén elhagynák, megvetnék stb., de a veszélyes fenyegetés megvalósulásában épp az a lényeg, hogy a hátrány minden bizonyosság szerint bekövetkezne, ha az adott becsület csorbítására alkalmas körülményt nyilvánosságra hozná, ami félelmet kelt a sértettben és így nyilvánvalóan akarata ellenére cselekszik.

Például lehet elkövetési magatartás az a tipikus szülői fenyegetés is, hogy kiposztolom a Facebook-ra nyilvánosan, hogy milyen rumlis a szobád, ha nem csinálsz rendet.

Csamborgo # 2019.05.05. 12:35

Amint azt korábban írtam, volt egy rágalmazási ügyem, amely során egy beadványban gyalázkodó ügyvédet (és az ügyfelét, akivel közösen szerkesztették a beadványt) felmentettek a vádak alól, mivel az Ítélőtábla szerint nem történt bűncselekmény.
Azóta eltelt néhány hónap, de ezt az ítéletet (pontosabban végzést) azóta sem találtam meg a https://birosag.hu/…-gyujtemenye oldalon.
A határozat száma 1.Bhar.111/2018/6.
Miért érdekes ez? A felmentést a bíróság a következőkkel indokolta:
"A hasonló kinyilatkoztatások kizárólag a kulturált megnyilvánulás hiányaként értékelhetők, azonban a helyes és elvárt érintkezési formák kialakítása nem a büntetőjog feladata, így a kifogásolt kifejezések, még ha a jelen büntetőeljárás tárgyát képező nyers formában is fogalmazzák meg nem vonhatnak maguk után büntetőjogi következményeket, különös tekintettel a büntetőjog ultima ratio jellegére, amelynek értelmében kizárólag a legkirívóbb, azaz a legvégső esetekben kell fellépni a büntetőjog eszközrendszerével."

Úgy vélem, ez az állásfoglalás számos védő számára nyújthat majd hivatkozási alapot. Jól gondolom?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.05. 13:40

Te azt hiszed, eddig más volt a gyakorlat, és az ügyed forradalmi változást hoz?

Csamborgo # 2019.05.05. 15:43

Annyiban talán nem, hogy a Debreceni Ítélőtábla
Bhar.I.309/2018/5. számú ítélete hasonló indoklással ugyanúgy felmentő ítéletet hozott.
Talán ennek is köszönhető, hogy mostanában a közbeszéd igencsak eldurvult.
Ami viszont visszatetsző: ha egy ügyvéd a bíróságot sértegeti, az bűncselekmény + etikai vétség, ha a másik felet az nem bűncselekmény, az etikai következmény pedig egyelőre nem ismert.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.05. 16:54

Nonono! Ezek az ítéletek a perben, büntetőeljárásban bíróság előtt elhangzott nyilatkozatokról szólnak, nem általában a nyilatkozatokról.
(Nem mellesleg az ügyvédet a kamara az ilyen magatartás miatt akkor is marasztalja, ha az egyébként a büntetőjog ingerküszöbe alatt maradt.)

csuli # 2019.05.06. 08:54

Társasházunk részére a közös képviselő egy zárt körűnek nevezett facebook oldalt hozott létre, abból a célból, hogy ott meglehet beszélni, vitatni mindent ami a társasházunkat illeti.

Nekem nincs "facbukom" nem is vagyok ott belépve.

Egy a házunkból elköltözött személy jelezte kérdés formájában: tudod te , hogy miket mondanak ott rólad?
ennek igazolására mutatott egy részletet, ami személyemet rossz fényben tünteti fel. A bejegyzés alkalmas a jó hírnév megsértésére. Ez már hosszú ideje óta tart.

Hogyan lehetne rajtaütésszerűen elégtételt venni, úgy hogy a bizonyítékok a birtokomba kerüljenek.Belépést oda úgysem kapnék, ha mégis, előtte ki lenne törölve minden.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.06. 09:00

Jelentsd fel őket! Az bizonyára tovább javítja a már amúgy is remek viszonyodat a tulajdonostársakkal.

csuli # 2019.05.06. 09:15

Üdv. KBS!

A viszonyom nem érdekel velük.Jó napot -jó napot és kész. Senkinek nincs joga a másik becsületébe gázolni. Ráadásul, mint kiderült, pont a közös kkv. keveri a szart.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.05.06. 09:30

Mondom, hogy jelentsd fel őket! Képesek olyasmit terjeszteni rólad, hogy nem érdekel mások véleménye, hogy kekeckedsz és összeférhetetlen vagy! Mindennek van határa!

csuli # 2019.05.06. 10:44

OK! RENDBEN!

De hogyan? Akikkel normális a kapcsolatom szintén nincsenek a "facbukon"

Nincs elegendő bizonyítékom, csak néhány mondat.
Az alapján nem látom értelmét.

Viszont két hét múlva elszámoló közgyűlés lesz.

Arra gondoltam ott helyben nekiszegezem a kérdést, és kérem ott nyissa meg a "társasházi facbukot"
Nekem az is elég lenne ha megszégyenülne és bocsánatot lérne.

drbjozsef # 2019.05.06. 11:27

Valószínűbb, hogy azt mondja, semmi közöd a facebook accountjához. Minthogy így is van.

Csamborgo # 2019.06.21. 12:50

Üdvözletem Mindenkinek!

Tavaly, 10.18-án írtam, hogy az ellenérdekű fél jogi képviselője az alábbiakat írta rólam: "anyagias, bosszúálló és egyéb, jogilag és erkölcsileg vállalhatatlan tulajdonságokkal rendelkező emberről van szó"

Az elsőfokon rágalmazás miatt elítélt ügyvédet az Ítélőtábla (1.Bhar.111/2018/6) végül bűncselekmény hiánya miatt, a büntetőjog ultima ratio jellege alapján felmentette. Ugyanakkor kimondta, hogy "a hasonló kinyilatkoztatások kizárólag a kulturált megnyilvánulás hiányaként értékelhetők, azonban a helyes és elvárt érintkezési formák kialakítása nem a büntetőjog feladata" .

Ezek szerint az Ügyvédi Kamaráé sem, mivel a mai nappal kaptam meg a Fegyelmi Tanács határozatát (2017.F.330). Ebben tájékoztattak arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti. Az indoklásban előadták, hogy "a jelen eljárásban a fegyelmi vétség alapjául szolgáló magatartást a bíróságok vizsgálták és minősítették, amelyhez a fegyelmi Tanács kötve van."

Ha most valaki ezek után úgy érzi, hogy keményebben beszólhat egy perben a másik félnek, akkor nyugodtan hivatkozhat a fent idézett döntésekre.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.06.21. 18:25

Egy téves egyedi döntés nem jelent következetes és bevett gyakorlatot. Nincs azzal a határozattal szemben jogorvoslati lehetőség?

hoppadda # 2019.06.22. 11:41

Tisztelt Kovács Úr !

Röviden a kérdésem a következő lenne ! Ön szerint személyiségi jogogat sértett e a társasház azzal ,hogy a következőket leírta és mind a 100 lakóhoz(tulajdonoshoz) eljutatta a következőket .

A tulajdonosnak a lakását elárverezték ebből a felosztási terv alapján befolyt x összeg. Közös költség tartozása még mindíg van .

Továbbá közli a társasház közös képviselője a lakókkal ,hogy az adósnak még van egy ingatlana azt most árverezik el ( Devizahitel miatt ) de végrehajtási kifogással élt az adós a bíróságon az árverezés fel lett függesztve a jogerős itéletig !

Kérdesem nem ment e túl messzire a társasház azzal ,hogy a tulajdonos vagyoni helyzetére utalást tesz illetve egy bírósági szakaszban lévő végrehajtási kifogásról is említést tesz a közös képviselő azzal ,hogy minden lakóhoz eljutatta !
Vélemyényem szerint kizárólag arról tehetett volna említést ,hogy mennyi tartozás van a társasház felé más egyébbről nem !

Megalapozottnak látja e ön egy személyiségi jogi per indításást a társasház közös képviselője ellen !

gerbera317 # 2019.06.22. 12:05

Szerinted. A lakó tartozása és annak érvényesítése a társasház belső, és ebben a belső körben nyilvános ügye. Maga az árverés pedig eleve nyilvános dolog. Mivel a közgyűlésnek joga van a kintlévőségek dolgában kérdést intézni az intézőbizottsághoz, a válasz sem tagadható meg. Ez, hogy a kvázi választ nem előzte meg kérdés, csak egy dolog. Egyébként pedig nem "felé".

Csamborgo # 2019.06.23. 10:43

Jogerős.
Magam és a környezetem, akik tudnak szintén felháborítónak tartják a Kamara döntését. Az Ítélőtábláé még ezzel az indoklással csak-csak elfogadható.
Arról nem is szólva, hogy a "kulturált megnyilvánulás hiánya" nem csak az érintett ügyvédről, hanem a Nemzeti Pedagógus Kar tag ügyfeléről is ki lett mondva, ami szerintem jelentős részben az ügyvéd hibája, mivel a beadványokat bevallottan közösen szerkesztették.

Érdekes volt amúgy az Ítélőtábla indoklása is, amikor a felmentés érveként a Kúria EBH2017.B.11. számú jogesetében foglaltakat alkalmazva egyenlőségjelet tett egy polgári ügyben beadott ügyvédi beadvány tartalma és aközött, mint amikor valaki a haragosait az utcán lefasisztázza és lekommunistázza.

A BÜK Fegyelmi Tanácsát azonban ez sem akadályozta meg a felmentésben.

És vajon mit szólna ehhez dr. Ruttner György?
https://jogaszvilag.hu/…i-kamaranak/

sarknayka12@gmail.com # 2019.06.25. 06:02

Tisztelet szakértők!

Csamborgo # 2019.07.08. 07:03

Szép reggelt Mindenkinek!

Áttanulmányozva a részemre küldött BÜK határozatot (2017.F.330/13), amit a korábbi hozzászólásaimban részleteztem, valamint elolvasva dr. Ruttner György kizárásával kapcsolatos írásokat, beleértve a Kúria Kfv.VI.37.906/2016. számon jogerős kizárást kimondó ügyvédi kamarai fegyelmi határozat felülvizsgálata tárgyában egyedi ügyben hozott döntését is, úgy tűnik, hogy a BÜK Fegyelmi Tanácsa kettős mércét alkalmazott.
Van-e erre jogorvoslati lehetőség, ha a két ügyet párhuzamba állítjuk?

Trudi_ # 2020.01.31. 09:50

Tisztelt forumozók!
Abban az esetben hogyha egy mentálisan beteg embertől lopnak és azt hazudják, hogy képzelte, a beteg személy hogyan jelentheti a lopást hatóságoknak?

ObudaFan # 2020.01.31. 11:29

Trudi_

Feljelentést bárki tehet.

o-ren ishii # 2020.02.06. 14:36

Kedves Hozzáértők!

Kiskorú gyerekemről a féltestvére feltett videófelvételeket nyilvános videómegosztóra. Mint a gyerek (egyik) törvényes képviselője, jogosult vagyok-e fellépni ellene, ha nem hajlandó levenni, vagy elég neki, ha arra hivatkozik, hogy a gyerekem másik szülője hozzájárult (ami amúgy nem igaz, de nem fogom tudni bizonyítani, hogy nem igaz, mert a közös szülő a nagyobbik gyerekét fogja védeni valószínűleg, ha eljutunk odáig, hogy ebből ügy legyen).

Előre is köszönöm a hozzászólásokat.

vargazooo # 2020.02.06. 16:29

Azt szeretném kérdezni ha ismeretlen a rágalmazó akkor az végig közvádban marad vagy ha ismert lesz akkor átkerül magánvádba. Vagy végig közvádban marad.