Korlátozott gondnokság alatt álló személy jogai

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

  • 1
  • 2
newvalley # 2011.10.01. 11:14

Tisztelt Fórum!

A véleményüket szeretném kérni egy fontos kérdésben.

Az élettársam korlátozó gondnokság alatt áll.

Én magam nem állok gondnokság alatt, így az ilyen ügyekben járatlan vagyok.
Annyit tudok csak, hogy a vagyonával nem rendelkezhet.

Tisztelettel kérdezem: Joga van-e engem mint élettársát a saját kizárólagos tulajdonában levő ingatlanba bejelenteni?

Ha (esetleg) valamikor a jövőben összeházasodni szeretnénk, a házasságkötéshez joga van-e.

Segítségüket előre is köszönöm.

newvalley

hunfrakk # 2011.10.01. 11:23

beidézem a jogszabályt
tanulmányozd át
szerintem az segíteni fog

a bíróság határozatában le van írva biztosan pontosan, hogy milyen mértékben KORLÁTOZTA

ha cselekvőképtelen, akkor "semmit" nem tehet önmaga

*

A cselekvőképesség korlátozása és kizárása gondnokság alá helyezéssel

14. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

(4) Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt - általános jelleggel, illetve egyes ügycsoportok vonatkozásában - tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.

(5) Ha a belátási képesség korlátozottsága csak részleges, a gondnokolt minden olyan ügyben önállóan érvényes jognyilatkozatot tehet, amely ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességet korlátozó ítéletben a gondnokolt cselekvőképességét nem korlátozza.

(6) A bíróság különösen a következő ügycsoportok tekintetében korlátozhatja a gondnokság alá helyezett személy teljes cselekvőképességét:

  1. társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és munkaviszony jellegű jogviszonyból származó, a 14/B. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt mértéket meghaladó jövedelemmel való rendelkezés;
  2. ingó és ingatlan vagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog;
  3. családjogi jognyilatkozatok megtétele
  1. a házassági, a bejegyzett élettársi vagyonjoggal kapcsolatos jognyilatkozat,
  2. a származás megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele,
  3. a gyermeke nevének meghatározása és annak megváltoztatása,
  4. a gyermekének örökbefogadásához való hozzájárulás;

4. tartási kötelezettséggel kapcsolatos vagyoni döntés meghozatala;

5. a lakásbérlettel kapcsolatos jognyilatkozat megtétele (a szerződés megkötése, illetve felbontása);

6. örökösödési ügyek;

7. bentlakásos szociális intézetben történő elhelyezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok;

8. az egészségügyi ellátással összefüggő jogok gyakorlása;

9. tartózkodási hely meghatározása.

14/A. § (1) A bíróságnak a cselekvőképesség korlátozását kimondó ítéletében rendelkeznie kell a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránti eljárás megindításának időpontjáról, mely nem lehet későbbi, mint az ítélet jogerőre emelkedésétől számított öt év.

(2) A felülvizsgálati eljárást a gyámhatóságnak kell megindítania. A kereseti kérelem a gondnokság alá helyezés megszüntetésére, annak hatályában való fenntartására, a cselekvőképességet korlátozó gondnokság cselekvőképességet kizáró gondnoksággá változtatására, a cselekvőképességet kizáró gondnokság cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására, illetve cselekvőképességet korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható jogkörök módosítására irányulhat.

14/B. § (1) A korlátozottan cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, illetve a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak akkor érvényes, ha azt a gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. A gondnokolt és gondnoka közötti vita esetén a gyámhatóság dönt. Ha a korlátozottan cselekvőképes személy cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

(2) A korlátozottan cselekvőképes személy a gondnoka közreműködése nélkül is

  1. tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre a jogszabály feljogosítja;
  2. megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
  3. rendelkezik a munkaviszonyból, munkaviszony jellegű jogviszonyból, társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli ellátásból származó jövedelme 50%-ával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
  4. megköthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez.

(3) A korlátozottan cselekvőképes gondnokolt közokiratban feljogosíthatja a gondnokát - annak hozzájárulása esetén - arra, hogy helyette és nevében - általános jelleggel - eljárjon, jognyilatkozatot tegyen, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatokat, illetve azokat, amelyeknél jogszabály a korlátozottan cselekvőképes személy saját nyilatkozatát kívánja meg.

(4) A gondnokolt a (3) bekezdés szerinti általános felhatalmazást teljes bizonyítóerejű magánokirattal - a gondnok egyidejű tájékoztatása mellett - bármikor visszavonhatja.

(5) Azonnali intézkedést igénylő esetben, illetve külön törvényben foglaltak szerint a gondnok a (3) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában is eljárhat a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt helyett.

15. § (1) Cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.

(4) A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége - pszichés állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt - tartósan teljes mértékben hiányzik.

(5) A bíróságnak a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezést kimondó ítéletében rendelkeznie kell a 14/A. § szerinti felülvizsgálatról, kivéve, ha az érintett személy belátási képességének hiánya véglegesnek tekinthető. Erről az igazságügyi orvosszakértőnek szakértői véleményében nyilatkoznia kell.

15/A. § (1) A cselekvőképtelen személy jognyilatkozata - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - semmis; nevében gondnoka jár el. A gondnoknak a véleménynyilvánításra képes gondnokolt kívánságát, kéréseit - pl. a tartózkodási helyére vonatkozóan - a döntések meghozatala előtt meg kell hallgatnia és lehetőség szerint figyelembe kell vennie. Ha a gondnok e kötelezettségét folyamatosan megszegi, ez a 19/C. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti elmozdítását vonhatja maga után.

(2) A cselekvőképtelen személy maga is megkötheti azokat a csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek a mindennapi életben tömegesen fordulnak elő, és különösebb megfontolást nem igényelnek.

A cselekvőképességet korlátozó és a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezettekre vonatkozó közös szabályok

16. § (1) A cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig az érintett személy és gondnoka jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat a gondnokolt

  1. tartására,
  2. örökösödési jogviszony alapján megillető jogára vagy kötelezettségére,
  3. ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására,
  4. a 20/B. § alapján beszolgáltatott vagyonára,
  5. vagyonának mértékétől függően a gondnokot kirendelő határozatban megállapított összeget, de legalább 50 000 Ft-ot meghaladó értékű egyéb vagyontárgyára, vagyoni értékű jogára vonatkozik.

(2) A gyámhatóság kivételesen indokolt esetben hozzájárulhat

  1. a cselekvőképtelen személy gondnoka, korlátozott cselekvőképesség esetén pedig a gondnokolt és a gondnok közös kérelmére a gondnokság alá helyezett személy leszármazójának önálló háztartás alapításához, fenntartásához, illetve más létfontosságú célja eléréséhez a gondnokság alatt álló vagyonának terhére; a támogatás mértéke a leszármazó kötelesrészét nem haladhatja meg;
  2. a korlátozottan cselekvőképes gondnokolt és gondnoka közös kérelmére a gondnokolt által történő - az a) pontban foglaltak alá nem tartozó - ajándékozáshoz vagy jogokról ellenérték nélkül lemondásához, illetve közcélra történő felajánlásához, feltéve, hogy a jogügylet a gondnokolt megélhetését nem veszélyezteti.

(3) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására

  1. bírósági vagy közjegyzői határozattal elbírált jognyilatkozat érvényességéhez,
  2. ha a bíróság ítéletében a cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett személy cselekvőképességét az (1) bekezdésben meghatározott jognyilatkozatok tekintetében nem korlátozta.

16/A. § (1) A korlátozott cselekvőképességen és a cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek a cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.

(2) Aki cselekvőképességét illetően a másik felet megtéveszti, ezért felelősséggel tartozik, és felelőssége alapján a szerződés teljesítésére is kötelezhető.

hunfrakk # 2011.10.01. 11:24

a törvényt innen idéztem
http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Kovács_Béla_Sándor # 2011.10.01. 16:17

„a bíróság határozatában le van írva biztosan pontosan, hogy milyen mértékben KORLÁTOZTA”
Pontosabban az, hogy milyen ügycsoportokra. A "mérték" a Ptk.-ban adott. (A vagyonjogi nyilatkozatokra valóban megszabnak egy felső határt, de ez nem a gondnokolt önálló jognyilatkozatára vonatkozik, hanem arra, mikor nem elég még a gondnok hozzájárulása se.)
Ha a vagyonnal való rendelkezésre kiterjed a korlátozás, akkor az ingatlan használatának az átengedéséhez, megosztásához egészen biztosan kell gondnok hozzájárulása.
Sőt, mivel az élettársi kapcsolat vagyonjogi aspektussal is bír, számomra kétséges, hogy a gondnokolt személy tud-e - a Ptk. fogalommeghatározása szerinti - élettársi viszonyt létesíteni.

newvalley # 2012.07.10. 19:17

Tisztelt Fórumozók!
Újra szeretném megköszönni az annak idején adott megtisztelő válaszaikat. (A kommunikáció akkor emailek útján folytatódott, ott is kifejeztem hálás köszönetem.)
S.O.S. - most itt a probléma, amitől tartottam.
Korlátozó gondnokság alatt álló élettársam (10 éve élünk együtt) gondnoka most a fejébe vette, hogy szüksége van Budapesten tanuló egyetemista lányai számára - drága az albérlet - az élettársam lakására, és élettársamat intézetben helyezi el, én pedig mehetek a híd alá! (Kényszerkilakoltat.) Ezt nekem meg is mondta: 'innen téged én kiteszlek'. Időt kértem.
Tudom, hogy ezt csak nagyon indokolt esetben, bírósági határozat birtokában teheti meg.
Élettársam, egyébként ragyogó intellektusú pszichés beteg ember, annak idején, kb. 1,5 éve az állandó lakosként történő bejelentésemre nem kérte ki gyámja beleegyezését; házasságkötésünkhöz anonban igen. Erre engedélyt kaptunk azzal a kikötéssel, hogy házassági szerződést is kötnünk kell.
Feltételeztük, hogy ha együttélésünkbe, sőt házasságkötésünkbe is beleegyezik, nem lesz az állandó lakosként baló bejelentésem ellen sem.
Kényszerhelyzetben voltunk, mivel korábbi, másik lakhatási lehetóségem megszűnt.
Elkéstünk, réges-rég házasságot kellett volna kötnünk az engedély birtokában.
Mit mond ilyenkor a törvény? Hajléktalanná válok?

ObudaFan # 2012.07.10. 20:24

Szerintem fordulj a gyámhatósághoz, hogy mentsék fel a gondnokot a gondnoki feladatai alól, mert nem a gondnokolt érdekei szerint gazdálkodik a gondnokolt vagyonával.

newvalley # 2012.07.11. 08:18

Köszönöm válaszodat, kedves Óbudafan.

A helyzet sajnos sokkal bonyolultabb. A gondnok a tiszteletreméltóság álarca mögött tevékenykedik. Csak
sejteni lehet, hogy az van a háttérben, amit leírtam. A gyámsági eljárást már megindította: kizáró gondnokságot akar. Ő nagyfőnök, "kiskirály", hatalmi pozícióban levő barátokkal.

Kedvesem 2 hete balesetet szenvedett: két karja és jobb lába eltört. Kérdés, hogy mikorra (ha egyáltalán) kerül újra olyan állapotba, hogy a segítségemmel önmagát újra el tudja látni.

Egyébként hogyan indokolhatnám meg a gyámhatóság felé, hogy nem a gondnokoltja érdekei szerint gazdálkodik a gondnokoltja vagyonával?

Szert tehet-e az én kényszerkilakoltatásomat elrendelő bírósági határozatra?

Válaszodat előre is köszönöm.

newvalley

ObudaFan # 2012.07.11. 09:13

Általában egy ingatlan eladását kell indokolni, különösen a jelenlegi piaci helyzetben. Neki kellene indokolnia a gyámhatóság felé, hogy ez miért jó a gondnokoltnak.

Nusy # 2017.02.19. 15:30

Tisztelt Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni, hogy cselekvő képességet korlátozó gondnokság alatt álló személy ellen kiadható e fizetéses meghagyás illetve polgári per indítható e ellene?

Köszönöm

Akinorev79 # 2017.04.05. 16:00

Érdeklődni szeretnék, ha vkit részlegesen korlátozó gondnokság alá helyeztek és a gondnoki kirendelő határozatban csak a peres ügyekbe korlátozták, akkor szükséges e a gondnok aláírása a szociális otthon elhelyezési kérelemhez?
Vagy a személy beadhatja a gondnok aláírása nélkül is? Köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.04.05. 17:03

Akkor nem.

Dr.Attika # 2017.04.05. 17:25

Mivel nem peres ügy. Remélem a kérdező nem hivatásos gondnok. Azok szoktak ennyire tájékozatlanok lenni a gondnoki kötelezettségek, jogok tekintetében.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

elfmage999 # 2017.04.05. 19:53

Biztos indítható, csak ugye nem mindegy ki veszi át az fmh-t, keresetet.

SavGyula # 2017.04.20. 13:27

Tisztel szakértő !
Teljesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy helyett a gondnok dönthet e a gondnokolt kérését figyelmen kívül hagyva? A gondnokolt bekerült egy szociális otthonba .Azt kérte a gondnokolt , hogy a ház a haláláig ne legyen eladva vagy még tart a megtakarított pénze az ellátásra.Hála istennek még mid a két feltétel fenn áll .És addig megengedte az egyik unokájának ,hogy bent lakjon a házba bérleti díj nélkül . Természetesen a házra eső költségeket (biztosítást ,adót , víz, villany , stb. ) az unoka fizeti és rendszeresen tisztán tartja a házat és az udvart ahogy megbeszélték !Nem kell a gondnokolt gyerekeinek több kilométert eljönni ,hogy a házra felügyeljenek és rendet tartsanak .A gondnok figyelmen kívül hagyta a gondnokolt kérését és szóban felszólította az unokát ,hogy fízessen bérleti díjat , ha nem akkor 30 napon belül költőzzön ki a házból,mert el akarja adni a házat .A(gondnok a gondnokoltnak a fia ) Az( unoka gondnokolt egy másik gyerekének a gyereke .)A fél ház a gondnokolté másik felét a gyerekek örökölték de a gondnokolt a haszonélvező .A kérdésem az hogy a gondnoknak van e a fentiekre jogosultsága ,ha nincs ,mit lehet tenni ? A gondnok nem lépi e túl a hatáskörét ?
.
Tisztelettel és köszönettel várom a válaszát .

alfateam # 2017.04.20. 13:38

Írásban fordulj a Gyámhatósághoz, ők felügyelik a gondnok munkáját.

Kovács_Béla_Sándor # 2017.04.20. 17:04

Szerintem nem mulasztott a gondnok. Sőt, épp akkor mulasztana, ha eltűrné a gondnokolt vagyonának ingyenes használatát.

lajcsó # 2017.04.20. 17:30

"a házra eső költségeket (biztosítást ,adót , víz, villany , stb. ) az unoka fizeti és rendszeresen tisztán tartja a házat és az udvart"
Ez azért mégsem ingyenes.
Szerintem is a gyámhivatalhoz kell fordulni.

Zsöri # 2017.05.31. 06:41

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem a következő lenne: részlegesen korlátozó gondnokolt köthet e egyházi esküvőt.
Csak egyházi esküvő esetén - a házastárs örököl e a másik fél után?
A házasságkötéshez kell e gondnoki hozzájárulás?
Köszönettel

Kovács_Béla_Sándor # 2017.05.31. 07:31

Nyilván attól függ, hogy mire terjed ki a gondnokság.

szösz44 # 2017.09.12. 12:55

Tisztelt Mindenki!

Nem tudom jó helyre írtam a problémámat, de hosszas olvasgatások után sem találtam konkrétumot a kérdésemre. A történet pedig a következő:
Nagymamám idősek otthonába került, már nem tudja ellátni magát, demens. Apukám, aki az egyetlen fia volt, meghalt. Én elkötöztem már rég otthonról, anyukám és húgom lakik még együtt. Mamámnak nem elég a nyugdíja az otthonra, és van két ingatlana is amit fenn kell tartani. Anyukámék egészítik ki nem kevés összeggel. Mamám vagyonos, így Húgom elvállalta, a gondnokságot, aminek a tárgyalása még folyik, hogy abból a vagyonból, amije van, ki tudják majd egészíteni az otthont, esetleg az ingatlanok tartását. Az ingatlant, ha kiadják bérbe, annak az árát ki szabja meg? A gyámhatóság, vagy maga a gondnok?

alfateam # 2017.09.12. 13:47

A gondnok a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén vagy azon ügycsoportok tekintetében, amelyekben a bíróság a cselekvőképességet részlegesen korlátozta, a gondnokolt törvényes képviselője. A gondnokolt vagyonának kezelésére akkor jogosult, ha a bíróság az érintett személy cselekvőképességét teljesen vagy a jövedelméről vagy a vagyonáról való rendelkezésben korlátozta

Ranna # 2017.09.27. 19:42

Jó estét! Kérdésem lenne, hogy az egészségügyi ellátással kapcsolatos jogok gyakorlása vonatkozásában cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezett személy nyújthat e be kormányhivatalnál méltányosságból adható egyszeri segély (MEP-es segély) iránti kérelmet? Illetve rendeletben bárhol tudok e erről olvasni? Előre is nagyon szepen köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2017.09.28. 05:41

Ha valóban csak az írt körben van gondnokság alá helyezve, akkor persze.

Ranna # 2017.09.28. 06:22

Tisztelettel köszönöm Ügyvéd Úr a válaszát! Esetleg ezt alá tudom valamilyen hivatkozással támasztani?

ObudaFan # 2017.09.28. 09:58

Ptk. 2019. § (5) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta.

  • 1
  • 2