Használt ingatlan szavatossága

Kicsit túl aggódod a dolgot,de az óvatosság sem árt.

benedek3,

1. Érdemes lehet.
2. Igen, de csak a közös tulajdonbeli (nem a lakásbeli!) tulajdoni hányadod arányában. Még az LB foglalkozott vele itt: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8315882
3. Szerintem a legegyszerűbb egy külön adásvételi, ahol mondjuk 1000 forintért eladod a bútorokat, szavatossági igényt kizárva, ingatlanban hagyva. Azért nem érdemes beleírni az ingatlan-adásvételi szerződésbe, mert ha kifogsz egy ügybuzgó NAV-os ügyintézőt, akkor vége-hossza nem lenne a dolognak.

Tisztelt fórumozók!

Eladom a bútorozott lakásom (társasház), amivel - ha jól tudom - öt év szavatossági kötelezettségem van. A lakást a vevő két alkalommal is megtekintette. Ezt szeretném korrektül rendezni.

Kérdéseim:

1. Ismert hibák: mennyezeten a gerendák hosszanti vékony repedés, főfalon festék pergés, minimális penészesedés főfalon, világítás 1 helyen nem működik. Ezeket rögzítsük szerződésbe?
2. Közös tulajdonban lévő elemekre nekem van szavatossági kötelezettségem? gondolok itt homlokzati nyílászárók (?); főfalak, födém erkélykorlát, hibái; stb.
3. Bútorok: a) Lehet, ez nem is lehet ingatlan adásvétel része? b) Megállapodtunk, hogy maradnak a bútorok is, mert nekem nem kell, csak problémát okoz. Azt szeretném elkerülni, hogy ha a vevő meggondolja magát, akkor ne legen az, hogy utólag az én költségemre kipakoltatja és tároltatja a bútorokat. Erre mi a jó megoldás? Esetleg külön adásvételi szerződés?

Köszönöm, benedek

majordomus: Akkor adjam el ugyanazzal a szöveggel, amivel nekem eladták? Ha engem perelnek és nyernek ellenem, akkor perelhetem az eladót? (Ugyanazzal az indokkal)
Illetve a zaj egyik okozója egy fürdőszoba az egyik háló "közös" falán. Arról kellett volna tájékoztatniuk?

Kockázatos ezen rugózni. Nehéz lesz a bizonyitás.

„ hogy duplafal 2*30 cm-es tégla légréssel, semmi áthallás nincs. ”
Nálam egyik több lakásos épületeben csak 1x 15 cm -es válaszfal van. Némi áthallás előfordul, de ez anno az árban benne volt.

Nem lepődök meg. Pontosan így képzeltem. Csak az a kérdés, hogy használt ingatlanoknál is van-e erre lehetőség. Illetve reméltem, hogy talán egy szakembernek volt már hasonló ügye. Esetleg valakinek hasonló ügye.

prcs

„De ha a törvényben előírt határértéknek nem felel meg...”

Meg fogsz lepődni, de ez az érték nem azt jelenti, hogy téged zavar vagy nem zavar.
Ha megfelel az előírt határértéknek - amit műszerekkel fognak bemérni - akkor te fizeted a költségeket és két lehetőség van.
Vagy tűrsz békésen tovább, vagy elmégy máshová lakni...pl. egy hangulatos kis tanyára, ahol nincs szomszéd.

Ha jól tudom, rejtett hiba esetén nem fontos, hogy a volt tulajdonos tudott-e róla . A beépített szekrény mögötti beázásról sem lehet a volt tulajdonosnak tudomása, de attól még hiba lenne. Vagy tévedek?
A mi esetünkben is hivatkozhat rá, hogy neki nem volt zajos, ezért állította, hogy nincs áthallás. De ha a törvényben előírt határértéknek nem felel meg, akkor lehet érvényesíteni a szavatosságot?

A megtekintett állapotban vetted meg az ingatlant.

Rejtett hibára elvileg lehet hivatkozni de neked kell bizonyitanod hogy az eladó tudott róla és megtévesztett?
.

Boldogsag

Itt elméletileg nincs közös fal.(Két fal légréssel) Ezért mertünk belevágni. Engem az érdekelne, hogy használt ingatlannál is lehet-e (amennyiben az építési évben /2004/ megadott hangszigetelési értéket nem éri el az ingatlan) szavatosságot érvényesíteni? Vagy tudnak-e a szakértők hasonló precedensről. Vagy csak új építés esetén van erre lehetőség....

prcs
Laikusként gondolom, ha 2000-es években hatályos szabványnak megfelelően épült a ház, akkor nem hiszem, hogy perelhető lenne az eladó. Valamennyire minden ilyen ikerházas, sorházas, sőt panelházas megoldásoknál sajnos van áthallás és zaj! Ha én ennyire érzékenyen kilennék hegyezve a zajokra, akkor az biztos, hogy egyik felsorolt lakás opcióval sem éltem volna, hanem egy különálló házat vettem volna egy olyan helyen ahol az utcai zajok sem zavarnak! Bíróság ezt alapból gondolom megfogja kérdezni, miért egy közös fallal ellátott ikerház felet nézet, ha zajokra érzékeny? Adásvételben szerepel, hogy elvárható zajmentességgel vette az ikerházfelet? Kétlem!

Valami nem stimmel, vagy a padlózat vagy födém átviszi a hangot a legtávolabbi emeleti szobába is. Persze amikor megnéztük akkor soha nem volt a túloldalt zaj...

prcs
Bocsánat, hogy beleszólok, de korábban laktam hasonló, de 4 lakásos (sorház) társasházba ahol Porotherm 30 téglával ugyanígy volt megcsinálva az elválasztás, mert szabvány szerint így kellett építeni. "duplafal 2*30 cm-es tégla légréssel"
Hogy a fenébe van mégis ilyen áthallásos zaj, mert nálam csak nagyon hangos dolgok szűrődtek át, de azok se voltak zavaróak.???
Itt valami műszakilag nem stimmel, egyáltalán valóban 2 sor téglával épült?
Ha igen, akkor sok mindent szerintem nem tehetsz, mert szabvány szerint így kellett építeni, de majd itt a jogászok válaszolnak.

Szép napot!

Tavaly év végén költöztünk egy 2000-es évek elején épült ikerház félbe. Többször megnéztük, hallgatóztunk, többször rákérdeztünk az áthallásra. A válasz az volt, hogy duplafal 2*30 cm-es tégla légréssel, semmi áthallás nincs. Beköltözés után szembesültünk vele, hogy az ikerház másik feléből a kopogó hangok, fiókhuzigálás és csapódás, víz engedése tökéletesen áthallatszanak. A beszéd normál esetben nem, kivéve ha elég hangos. (kiáltozás, nagyobb társaság)

Kérdésem az, hogy valóban csak léghangokra van határérték a törvényben? Az általam felsorolt zajok, ha jól gondolom testhangok. Ezek alapján be lehet perelni az eladót? Kizárt dolog, hogy nem tudott róla. Ha igen, milyen vizsgálat kellhet a bizonyításhoz. Megnyerhető a per?
Köszönöm

„Esetleg ez nem számít gondatlan veszélyeztetésnek?”
Nem.

Az "illik" pedig nem jogi kategória.

Tisztelf fórumozók!

A vásárolt házzal kapcsolatban szavatossági igényt indítottunk, mivel a talajvíz feljött a pinceszinten. Ügyvéd tanácsáravperen kívül megállapodtunk 360 ezer Ft-ban. Természetesen cserében le kellett mondanom minden további követelésről.
Most kezdtük el a vízszigetelést (a megállapodás februárban történt). Kimondottan erre szakosodott céggel akarjuk csináltatni, viszont az ásást nekünk kellett megcsinálni.
Hatalmas pánikba estünk, mikor az épület egyik sarkához értünk. Ez egy pince volt külső lépcsőfeljáróval, amit az előző tulaj (be is vallotta, hogy ők csinálták) beépített, hogy belső, zárt lépcsőház legyen. A meglepetés, ami várt minket, nem volt kicsi, ugyanis az újonnan épített rész, amit kb. 15 éve csináltak, nem kapott alapot. Az agyagon áll, sem beton, sem tégla nem tartja.
A vízszigetelő cég így nem vállalja a munkát, mert az egy dolog, hogy akár még 20 évet is kibír az agyagos földön, de szerintük normális alapot kell csináltatni, legalább az épület sarkára.
Több százezer forint, amire nincs pénzünk, a vízszigetelésre van félretéve, Körbe vagyunk ásva, ömlik az eső, lenejlonoztunk, de azért félő, hogy bejut az árokba a víz. Az lenne a kérdésem, ha aláírtam, hogy nincs több követelésem, viszont ez most kiderült, tényleg nem tehetek semmit? Ez nem szándékos veszélyeztetés? Igaz, konkrétan nem kérdeztem rá, hogy van-e alap, na de mivel ők csinálták 15 éves, erre azért nem kellett volna rákérdeznem, ugye? Tehát azért ezt illett volna megmondania,? Esetleg ez nem számít gondatlan veszélyeztetésnek? Köszönöm a válaszokat!

„Amig alá nem írják a szerződést te elteszed a pénzt, rendelkezésre bocsátod a lakást/házat és felhívod a figyelmüket a hiányosságokra. Ezután miden felelőség az ővéké.”

Egy fenét.

Ptk. 6:163.§(3)

„ A kérdésem továbbra is az, hogy meddig tartozom én, mint eladó felelősséggel a villamoshálózatért?” Amig alá nem írják a szerződést te elteszed a pénzt, rendelkezésre bocsátod a lakást/házat és felhívod a figyelmüket a hiányosságokra. Ezután miden felelőség az ővéké.
Sőt ha van pl. gyerek akkor akár írásban is jelzed , hogy mit állapított meg az eon.

Ezek a vevők tisztában vannak, hogy azért annyira nem veszélyes, csupán potyázni akarnak.

Szomorú örökös,

igen, persze, értem, megértem. Megcsináltatom, de csak ezt. És béke lesz végre.

Réka*

„A vicc, hogy csak az ő szerelőjük csinálhatja meg, dupla árért...”

Sajnos a bekötési pontig kizárólagosan a szerződéses partnerszerelők nyúlhatnak hozzá, ez így a normális. Utána már nem nagyon érdekli őket, csak ha a hálózatra kiható probléma van.

Szomorú örökös!

Hát nem tudom, másfél éve voltam kénytelen a nevemre íratni, akkor kijöttek leolvasni, és senki nem szólt, hogy baj lenne. Most hirtelen földeletlen lett? (Amit nem vitatok, nem értek hozzá..) És ha kötelező földeltetni, miért nem ajánlott levélben küldik ki? Ne hivatkozzanak arra, hogy szóltak az ott lakónak. Ő sem ért hozzá.
A vicc, hogy csak az ő szerelőjük csinálhatja meg, dupla árért...Kicsit "szedjünk be gyorsan egy kis lóvét" szaga van ennek.

Réka*

„2016-ban kapott a ház új órát, állítólag változtak azóta az előírások. 2016-ban még jó volt, most már nem..”

Szerintem annak köszönhető a villamosművek reakciója, hogy az új tulajdonos balhézott a hálózat miatt - ugyebár megpróbálván rádverni ezt a történetet - mert alapból egy sima aóracserénél nekem soha nem vizsgálták, hogy milyen a hálózat. Odajöttek, kicserélték oszt jól van.

2016-ban kapott a ház új órát, állítólag változtak azóta az előírások. 2016-ban még jó volt, most már nem..
Oké, köszi, leföldeltetem, 80 ezer, veszett több is mohácsnál. És védve vagyok.

drbjozsef

„akkor elő lehetne venni azt, aki ezt így megcsinálta. Mert akkor szabálytalanul járt el, életveszélyt okozott.”

Nem hinném, hogy egy 100 éve kialakított villamoshálózatért felelősséggel tartozna bárki is:

„Réka* 2021.03.05. 11:58
Ugye ez egy 100 éves ház, öröklés jogcímen került hozzám. A vezetékelése is ősrégi, földeletlen, a 80 éves, azóta elhalt szülőket már nem érdekelte, elvoltak a pár ősi háztartási gépükkel.”