Biztosító követelése


kisslali # 2013.04.14. 13:38

Ez alapján történő ügyfél érvelést a bíróság elfogadja?

2/2011. (XII. 12.) PK vélemény a fogyasztói szerződés érvényességével kapcsolatos egyes kérdésekről

2.A Ptk. 205/A.§ (1) bekezdése alapján általános szerződési feltétel az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg. Ettől különböző az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre határoz meg. A lényegi különbség közöttük az, hogy az általános szerződési feltétel esetében az egyik fél a szerződési feltételt több szerződés megkötése céljából határozza meg, míg az egyoldalúan, előre meghatározott szerződési feltétel esetében nincs ilyen cél. Az általános szerződési feltételnek nem fogalmi eleme az, hogy ténylegesen több szerződésben is alkalmazták, hanem elegendő, ha az egyik szerződő fél egyoldalúan azzal a céllal határoz meg egy feltételt, hogy azt több szerződésben kívánja használni. Fogyasztói szerződésnek mindkét típusú szerződési feltétel részét képezheti. Szabályozásukban közös, hogy az ilyen feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása, hogy az általános szerződési feltételt, vagy az egyoldalúan, előre meghatározott feltételt a felek egyedileg megtárgyalták-e. Ha tehát a felek között nem vitás, vagy a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy a felek között olyan fogyasztói szerződés jött létre, amely egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott szerződési feltételt tartalmaz, vélelem szól amellett, hogy azt egyedileg nem tárgyalták meg. Ezt megdönteni a fogyasztóval szerződő fél csak úgy tudja, ha minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a vele szerződő fél részére ténylegesen fennállt a szerződési feltétel tartalmi befolyásolásának a lehetősége. Ez akkor valósul meg, ha a fogyasztónak reális lehetősége nyílt a szerződési feltételek módosítására, azaz a feltételt előre meghatározó fél ténylegesen is lehetővé tette számára, hogy megfontolás tárgyává tegye annak tartalmát, s azzal kapcsolatban akaratát érvényesítse. Ha a fogyasztóval szerződő fél bizonyítja, hogy a fogyasztó e lehetőséggel nem élve fogadta el a feltételt akkor az már egyedileg megtárgyaltnak minősül. Nem elegendő a vélelem megdöntéséhez, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok csak azt igazolják, hogy a fogyasztó a szerződést, illetve az annak részét képező feltételeket csupán azok tartalmát megismerve fogadta el.

Attila B. # 2013.04.25. 11:56

Szintén az Aegonnál van a lakásunk biztosítása. Az ingatlan mellett élet, baleset és ingóság biztosítás is van a csomagban.
Elköltöztünk a lakásból, ezt követően egy másik cégnél kötöttem elég kedvező biztosítást a lakatlan ingatlanra. Jelzálog terheli a lakást, ezért szükséges biztosítani. Amikor a körülményeket elmondtam az ügynöknek, ő rögtön rávágta, hogy érdekmúlás miatt felmondhatom a régi biztosítást. Az új biztosítás megkötése után egyből értesítettem az Aegont arról, hogy érdekmúlás miatt felmondom a biztosítást. Kérték, hogy küldjem el az adás-vételit, erre válaszoltam, hogy még nem adtuk el, viszont nem lakunk benne, sem a biztosított személyek, sem az értéktárgyak nem találhatók már a biztosítás helyén. Ráadásul az ingatlan lakatlan, ami más kockázati besorolás alá esik. Erre ismét az évfordulós felmondás volt a válaszuk, illetve az, hogy módosíthatom a biztosítást, de ebben az esetben változik az évforduló is.
Tegnap felhívott az üzletkötő, akivel a biztosítást évekkel ezelőtt megkötöttük, hogy nem rendeztük az esedékes negyedéves díjat. Elmondtam, hogy mi a helyzet, és hogy nem kívánok olyan szolgáltatásért fizetni, amit nem vehetek igénybe. Megértő hümmögés volt a válasz, majd bizalmasan elárulta, hogy már küldik az ügyvédi felszólítást, de azt javasolja, ne fizessünk.
Mi a megoldás erre a helyzetre? Mire számíthatunk?

Csaba1986 # 2013.04.27. 14:05

A biztosítási törvény értelmében évfordulóra lehet felmondani a lakásbiztosítást ahogy a GFB t is, kivétel érdekmúlás: eladás, halál, megsemmisülés, de ezeket természetesen igazolni kell, a Biztosító csak a törvényt tartja be!

a lakásbiztosításodnál a Biztosító a díj nem fizetését követő 90 napig kockázatban áll, azaz fizetnie kell ha történik kár,ezért törvényes a követelése(bár nem túl erkölcsös..)

Az ügyvédi levélnek nem lesz további következménye ne aggódj!

Javaslom válts tanácsadót, akkor hiteles korrekt információkkal tud szolgálni!

Üdv: Csaba

http://www.tudatosbiztositas.hu/

Csaba1986 # 2013.04.27. 14:10

A díj nem fizetéssel megszünt lakás-casco biztosításoknál mindig is élt ez a jogszabály, csak a Biztosítók nem éltek ezzel a lehetősséggel.

Most hogy pang a biztosítási piac-bevétel rámentek erre egyes Társaságok: jelenleg az Union és a Groupama adja ki végrehajtónak, ami abszolút hibás filozófia véleményem szerint, mert pár ezer forintért örökre elveszítenek egy ügyfelet,Én nagyon kétlem, hogy valóban perre vinnék..

Kovács_Béla_Sándor # 2013.04.27. 16:35

Ha biztosító nem akarja, akkor a vagyonbiztosítás nem szűnik meg díjnemfizetéssel az évforduló előtt.

Csaba1986 # 2013.04.28. 10:40

Erre kiváncsi lennék, milyen módon van meg a lehetősége??

Kifejtenéd?

Köszönettel: Csaba

ObudaFan # 2013.04.28. 10:41

Túl sok ilyen pert én sem láttam, inkább életbiztosítás ügyében, amikor az ügynök felvette a jutalékát, viszont a szerződő az első részlet után nem fizetett semmit.

Viszont hogy nem lenne erkölcsös az igényérvényesítés, azzal nem értek egyet. Egyrészt 90 napig fedezetet kell, hogy biztosítson a biztosító, másrészt eleve a teljes biztosítási időszakra van számítva a kockázat. Hogy üzletpolitikailag mi a helyes, az persze egy másik kérdés.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.04.28. 11:15

Ptk. 543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
(2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

Nem állítom, hogy a biztosítók gyakran élnek ezzel a lehetőséggel, de a joguk megvan hozzá.

ObudaFan # 2013.04.28. 12:13

Hogy joguk van hozzá, az egyértelmű.

Csaba1986 # 2013.04.28. 22:35

Tehát 60 napig elhúzhatja igen, de nem évfordulóig..

Kovács_Béla_Sándor # 2013.04.29. 05:16

De.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.04.29. 05:17

Ládd, Kolléga, nem mindenkinek egyértelmű.

Csaba1986 # 2013.04.29. 16:11

Najó nem fogunk dűlőre jutni...,a respiro időszaka 60- 90 nap pont, ha kára van az ügyfélnek kérheti az éves díjat, ha nincs akkor addig míg a kockázatviselése végett ért..

Kovács_Béla_Sándor # 2013.04.29. 16:21

A szerződést éves díjjal kötik, az csak kedvezmény, hogy havonta vagy negyedévente lehet fizetni. Ezért a díj az évfordulóig jár. Ha a biztosító határidőben bírósághoz fordul az igényével, akkor ezt meg is ítélik neki. A díjfizetés elmulasztása miatt csak akkor szűnik meg a szerződés, ha a bíróság nem fordul határidőben bírósághoz.

ObudaFan # 2013.04.29. 17:49

Pedig be is volt idézve, ki is volt emelve.

Ptk. 543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
(2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

Csaba1986 # 2013.04.30. 14:22

545 &
(2) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.

Csodálom hogy ez az apróság elkerülte a figyelmét Ügyvéd Úr..

A Biztosítók is csak respiróra járó díjat kérik, mindenhol.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.04.30. 14:25

És szerinted felmondással történő megszűnés esetén mikor szűnik meg a veszélyviselés?

ObudaFan # 2013.04.30. 14:50

Pontosan, mivel felmondani a biztosítási év végére lehet, így a biztosítási év végével szűnik meg a veszélyviselés.
Abból, hogy a biztosítók nem szokták érvényesíteni a hátralevő időre járó részt, még nem az következik, hogy erre nem lenne lehetőségük.

Kovács_Béla_Sándor # 2013.04.30. 16:11

Nagyobb összegű - nem lakossági, hanem vállalkozói vagyonra vonatkozó - vagyonbiztosítás esetére tudok konkrét példát, amikor nem akarta veszni hagyni a biztosító a kb. háromnegyed éves díjat, és perelt.

Csaba1986 # 2013.04.30. 16:20

Ha volt kára akkor igen!

Én ilyenről még nem hallottam , de mindegy

ObudaFan # 2013.04.30. 17:25

Kár nélkül is lehetséges.

mzsolti5 # 2013.06.14. 10:08

Én is így tudom, hogy díj-nemfizetés esetén a biztosító a respiró lejárta előtt egy ún sztornóstopot alkalmazhat, mely nem azonos a respiróval (így a respiro leletle után már nincs kockázatban) de kérheti az évfordulóig esedékes díjat. Sőt, ha az évforduló időközben bekövetkezik és az üf. nem mondja fel szabályosan a szerződést (min. 30 nappal évforduló előtt) a következő időszak díja is a per tárgya lesz.

Csaba1986 # 2013.06.16. 18:20

Kedves mzsolti!

ezzel csak az a baj hogy a PTk világosan fogalmaz:

(2) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.

Ezt akkor hogyan kell értelmezni?

ObudaFan # 2013.06.16. 20:58

Világosan fogalmaz.

Ahogy idézted: (2) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben veszélyviselése véget ért.

De ezt együtt kell értelmezni ezzel:

543. § (1) A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

(2) A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.

Tehát: ha a biztosító bírósághoz fordul a 30 (meghosszabbított határidő esetén 60) napon belül, akkor a szerződés nem szűnik meg (a biztosító veszélyviselése sem ér véget, és követelheti a díjat évfordulóig.

Ezt egyébként már többször le is írtuk. A probléma ott van, hogy kiragadsz az összefüggésből egyetlen mondatot, azt idézgetve, csak azt felejted el, hogy az a bizonyos mondat tartalmaz egy feltételt is, így nem árt utánanézni, hogy ez a feltétel vajon mikor is teljesül.

ObudaFan # 2013.06.16. 21:00

Az már csak hab a tortán, hogy ha a te értelmezésedet elfogadnánk, akkor vajon mi értelme lenne annak a szabálynak, hogy a szerződést évfordulóra lehet felmondani.