Kovács_Béla_Sándor
2014.10.16. 04:37
Elvileg. Az kellene hozzá, hogy a felügyeleti szerv magáévá tegye a kúriai tanács álláspontját.
perújítás
Theasure
#
2014.10.21. 09:17
Szép napot Mindenkinek!
Valaki tud nekem abban segíteni, hogy mely törvény vagy egyéb jogszabály tartalmazza azt, hogy perújítás csak ténykérdésben kérhető jogkérdésben nem(kivétel res iudicata és alkotmányjogi panasz)? Vagy ez a szabály csak a Kúria gyakorlata alapján van így? Mert a BHk-ban ugyan látom, de a törvényben nem. Ugyebár a jogerős bírói határozatba vagy más hatósági határozatba sok minden belefér...
Sherlock
#
2014.10.21. 12:35
Ott van az, a Pp. 260. § (1) bekezdése. Jogkérdésre (jogszabálysértésre) ott a felülvizsgálat; de ha peres fél vagy, gondolom a felülmérlegelésre gondolsz, arra pedig ott volt a fellebbezés. A perújításnak az a lényege, hogy helyes tényadatokból döntsék el az ügyet, nem a mindenféle egyéb (vélt vagy valós) hiba korrigálása.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Theasure
#
2014.10.21. 14:58
Számomra nem egyértelmű ez a Pp. szakasz. Úgy gondolom nem vagyok egyedül ezzel, mert vagy egy tucat BH. van, ahol a Kúria kimondta, hogy jogkérdésben nem lehet perújítást indítványozni.
A fellebbezésen túl vagyok és a felülvizsgálaton is. Sajnos utólag találtam egy olyan ítéletet, mely kedvezőbb elbírálást biztosítana elévülés megszakadását illetően, azonban elutasították, mondván jogkérdésben nincs perújítás.
Sherlock
#
2014.10.21. 15:09
„Számomra nem egyértelmű ez a Pp. szakasz”
Attól még egyértelmű, csak van egy pont - ahogy most nálad - mikor elkezdik az emberek úgy értelmezni a jogszabályt, hogy az pont jó legyen nekik. Jogos volt az elutasítás.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.10.21. 15:12
Úgy van. És azt is mondtuk már neked, hogy az, ha másik - szerinted analóg - ügyben eltérő ítélet születtett, semmiféle befolyással nincs a te jogerősen lezárt peredre.
Theasure
#
2014.10.21. 15:33
Nem kezdem úgy értelmezni, ahogyan nekem jó, hanem úgy ahogyan le van írva. Ugyanis az adott szakaszban az "illetőleg" kötőszó szerepel, ami miatt többféleképpen értelmezhető az adott szakasz. Nem véletlen, hogy ez a kötőszó nem alkalmazható már az új jogszabálytervezetekben.
Egyébként nem analóg ítéletről van, egész más ügyben született, de ezen ítélet tükrében, ha az alapeljárásban hivatkozásra került volna, az elévülés megszakad.
ObudaFan
#
2014.10.21. 17:42
Nem az "illetőleg" szóval van itt a gond, mert azt itt "vagy"-ként kell alkalmazni, annál tágabb értelmezés pedig nem nagyon van. Te a hivatkozás alapjául szolgáló "bírói ítélet" és az alapügy viszonyát érted félre. Szerintem.
Theasure
#
2014.10.21. 18:33
Ebben sem gondolom, hogy félreérteném. Egy hatóságról van szó, mely egy "ítélet" alapján bíróságnak tekinthető és ezen hatóság intézkedése ezáltal megszakítja az elévülést a Ptk. szerint. Viszont első és másodfokon ezen "ítélet" ismeretének hiányában nem történt rá hivatkozás így elévültnek nyilvánították a követelés egy részét. A felülvizsgálat sem terjedt ki ezen ítélet vizsgálatára, mert mint mondtam, az üggyel összefüggésben csak a későbbiekben jöttem rá, hogy ez megoldást jelent.
A kérdésem csak egy továbbra is. Mely jogszabály tartalmazza azt, hogy perújítás csak ténykérdésben indítványozható? Ugyanis szerintem ezt a Pp. 260.§ (1) bekezdése nem mondja ki. Egyébként szerintem is vagy a jelentése, már csak azért is, mert a (2) bekezdésben már "vagy" szerepel, azonban az (1) bekezdést értelmezve: "olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik,
amelyet a bíróság a perben nem bírált el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot
eredményezhetett volna." Az én értelmezésem szerint ugyanis ebben nem szerepel, hogy csak ténykérdés esetében van helye.
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.10.21. 18:55
Alaposan félreérted te az a „bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amelyet a bíróság a perben nem bírált el”.
Theasure
#
2014.10.21. 19:16
Esetemben ez úgy néz ki, hogy egy olyan jogerős bírósági határozatra hivatkoztam a perújításkor, mely az alapeljárás, fellebbezés és felülvizsgálat során nem lett a bíróság elé terjesztve elévülés vonatkozásában. Ugyanis ha elő lett volna terjesztve, a követelésem jelentős része nem évül el. Ugyanis a per előtti hatósági eljárás (mivel ezen ítélet szerint ezen hatóság bíróságnak tekinthető), megszakította volna az elévülést, mivel a Ptk. szerint a bírósági igényérvényesítés megszakítja az elévülést.
Sherlock
#
2014.10.21. 19:23
Túl sok jelentősége nincs annak, hogy te hogy értelmezed - főként ha az az értelmezés hibás. De még ha igazad is lenne - de nincs, ez egy tényellentétes feltételezés -, akkor sem hivatkozhatnál erre, mert a te hibádból nem bírálták el, ez pedig egyébként is kizárná a perújítást. („az üggyel összefüggésben csak a későbbiekben jöttem rá, hogy ez megoldást jelent.”) A választ pedig már megkaptad, a 260. § (1) kimondja.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
ObudaFan
#
2014.10.21. 19:31
„Túl sok jelentősége nincs annak, hogy te hogy értelmezed ”
Vagy ahogy Rejtő Jenő írta Az ellopott futárban: "de hol a hivatali tekintély".
A perújítás e szakaszának van némi jogdogmatikai háttere és évszázados gyakorlata. Ez nem a kérdező ügyében fog megváltozni, valóban.
Theasure
#
2014.10.21. 19:35
Miért az én hibám, hogy csak a későbbiekben ismertem meg az adott bírósági ítéletet és tudtam összefüggésbe hozni az ügyemmel? Nem ismerhetem az összes BH-t, az uniós előzetes döntésekről már nem is beszélve. Erre egyébként van egy BH...a lényege az, hogy perújítás esetében hivatkozott ítélet vagy határozat a per elbírálása előtt keletkezzen. Egyébként a bíró miért nem ismerte az adott "ítéletet", mikor többször hivatkoztam arra, hogy a hatósági eljárás megszakította az elévülést?
ObudaFan
#
2014.10.21. 19:36
„Túl sok jelentősége nincs annak, hogy te hogy értelmezed ”
Vagy ahogy Rejtő Jenő írta Az ellopott futárban: "de hol a hivatali tekintély".
A perújítás e szakaszának van némi jogdogmatikai háttere és évszázados gyakorlata. Ez nem a kérdező ügyében fog megváltozni, valóban.
Sherlock
#
2014.10.21. 19:48
Nézd, én is láttam csodát a közelmúltban, mikor is az alperes a perújítás okaként azt jelölte meg, hogy nemrégiben olvasta az újságban, hogy van olyan hogy perújítás és szerinte ez új tény. Kb. ugyanolyan komolyságú érv, mint a tied. Rá is kérdeztem a bírónál (mivel hogy perújító alperes természetesen nem jelent meg), hogy ez gyakori perújítási ok-e mostanában, visszakérdezett: "Mi? A semmi?"
Magyarországon amúgy sincs precedensjog, a BH nem kötelezi a bíróságot, csak tetszetőssé teszi az érvelést. Pusztán az érveléssel is hozhattad volna a pert, a BH nélkül is. ...csak hát a perben sem volt igazad és most sem.
www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/
Theasure
#
2014.10.21. 19:52
Esetemben uniós előzetes döntés volt a hivatkozási alap, amire a hazai bíróságok előtt lehet hivatkozni és nem képezi mérlegelés tárgyát, hogy a bíró figyelembe veszi-e vagy sem, hanem figyelembe kell vennie.
ObudaFan
#
2014.10.23. 16:04
Figyelembe kell vennie, de az értelmezése az jogkérdés.
szg69
#
2014.12.01. 18:13
Kedves szakértők
az alábbi esettel kapcsolatban:
bírósági nem-peres eljárásban a törvényszék kijelölt a gyermeknek egy iskolát, volt felülvizsgálati kérelem, Kúria a jogerős végzést helybenhagyta (2014 jun)
utólag, csak a felülvizsgálati kérelem beadásakor (2013 okt) derült ki, hogy az elsőfokú (2013 ápr) és a másodfokú (2013 szept) végzés között az anya újabb gyermekkel várandós lett
ezt azonban a fellebbezési eljárás folyamán nem közölte, csak a felülvizsgálati eljárásban (értelemszerűen a Kúria erre nem volt tekintettel)
kérdéseim:
- lehet-e perújítást kérni, határidő szempontjából? 2013 októberben a Kúriához beadott kérelemből derült csak ki, hogy várandós (körülmény első tudomásra jutása), 2014 februárban született meg a gyerek, utána 1-2 hónappal (tehát mához még mindig 6 hónapon kívül) lett ez a hír nyilvános, tudott
- lehet -e perújítást kérni, illetékesség szempontjából, a bíróságon? mivel az CSJK az iskolakijelölési ügyek elbírálását a 2014 márc 15-tel áttette gyámhivatali hatáskörben egyáltalán lehet-e ma perújítás révén a bíróságon "maradni", vagy a "perújított" ügy is gyámhatósághoz kerül már
- lehet-e perújítást kérni úgy, hogy a határozat rendelkező részében nem kérek változtatást (tehát maradjon a kijelölt iskola az ami) csak az indoklási szakaszba kerüljön bele, hogy ez a döntés rendelkező szakasza akkor is fennáll, ha időközben féltestvér született (magyarán: egy 8 ével fiatalabb féltestvér születése nem lehet indok egy kijelölt iskola megváltoztatásának kérelmezésére)
köszönöm
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.12.01. 18:33
„mivel az CSJK az iskolakijelölési ügyek elbírálását a 2014 márc 15-tel áttette gyámhivatali hatáskörben”
Ott volt az korábban is.
ObudaFan
#
2014.12.01. 18:57
„Ott volt az korábban is.”
Ha a két szülő között volt vita, akkor nem.
ObudaFan
#
2014.12.01. 18:59
szg69
Általában csak ítélet ellen lehet perújítással élni, nagyon kívételes, hogy egy-két ítélet hatályú végzéssel szemben is lehessen. Szerintem ebben az esetben nincs perújítással támadható határozat, függetlenül az általad írt körülményektől.
Kovács_Béla_Sándor
#
2014.12.01. 19:01
Úgy érted, külön élő szülők között. Valóban.
Ettől azonban a kérdés még nagyon fura marad.
szg69
#
2014.12.02. 07:19
ObudaFan
koszonom, lehet, ez donti el a kerdest, mert a Pp. tényleg azt mondja jogerős ítélet ellen perújításnak van helye, és felülvizsgálatra mondja csak, hogy a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni a Kúriától
az a kérdés, hogy ezek a bizonyos kivételek, itélet hatályú végzések "listája" hol lelhetők fel. az eljárás indulásakor már próbáltam utánajárni, hogy a pogári nem-peres eljárásra milyen különleges szabályok, törvények vonatkoznak, de nem jártam sikerrel
köszönöm
szg69
#
2014.12.02. 07:47
kbs
a fura kérdéseket az élet maga produkálja. arról nyilván nem tehetek, hogy anyuka az eljárás folyamán elhallgatta, hogy terhes. ez nyilván nem volt releváns a kuria előtt sem, mivel az eljárás folyamán ez a korulmeny nem merult fel, igy az arra valo hivatkozás, hogy a kijelolt iskola messze van ÉS ráadásul terhes, nem állt meg, mert a kuria azt kimondta, nincs messze és joaz iskola, a terhesség meg nem játszik, mert uj korulmeny.
a baj ott kezdodik, hogy amikor juniusban kijott a kuria végzése, azt reméltem ennek az iskolaugynek a végére pont kerul és végre a gyereke koruli bizonytalanság megszunik, beken lesz hagyva az iskolájában. szereti, jol tanul, őt is szeretik - kifogás nem lehet ezzel kapcsolatban, nem rogyott bele a távolságba (15-20 p autózás) mint ahogy az iskolában sokan mások sem.
viszont anyuka képtelen elfogadni, hogy valami az életben nem az akarata szerint van, a tvszék és a kúria indoklása falrahányt borsó, és az egy dolog, hogy nem állt le azzal a betondumával, hogy az iskola messze van, most azzal van kiegészítve, hogy az uj gyerek miatt végképp kivitelezhetetlen, az iskolába járás tonkreteszi a család életét, szétesik a család
tehát ott tartunk, hogy alig 5 hónappal a kúria döntésének kézhezvétele után uj iskolaválasztási eljárást készül indítani, egy iskolától már kért is befogadó nyilatkozatot - miközben a "lényeges körülményváltozás" amire hivatkozni tud, az nem más, mint hogy lett a háztartásban még egy gyerek.
de még talán ez sem lenne baj. ha ugyanis tv szerint joga van ennyi ido után ujabb eljárást inditani, nyilván megteheti.
azonban a csjk szerint a bíróság hatásköre az ilyen kérdések eldöntésében megszűnt, átkerült gyhatosaghoz.
amivel csak annyi a gond, hogy a tvszék és kuria eljárásában látványosan érvényesült a racionális mérlegelési eljárás, éllel mutattak rá, hogy nem a távolság a mérvadó iskolaválasztáskor, hogy a gyerek érdekének kell érvényesulnie, és hogy anyukának is bizony ugy kellett volna látnia, hogy nem az általa javasolt iskola a jobb.
a keruleti gyámhivatalnál viszont sajnos tobbszor volt "szerencsém" járni, és végtelen dilettantizmussal, és ami még rosszabb végtelen részrehajlással találkoztam, gyakorlatilag amit anyuka ott mond az úgy igaz, ahogy mondja. Hogy mást nem mondjak, a tvszék jogerős iskolakijelölési végzéséről annak idején ab start kijelentették, hogy jogszabálysértő (!) és semmit nem tettek, amikor anyuka a jogerős végzést nem hajtotta végre, a gyereket nem iratta be/át, arra hivatkozva, hogy a végzésben nincs benne, hogy azonnal végrehajtandó (!)
nos, ilyen körülmények között talán érthető, hogy minden módon próbálnám az ügyet bíróságon tartani, mert nem magától az ügy ujrainditásától félek, szerintem ésszel gondolkodó döntési fórum belátja, hogy egy féltestvér születése nem indok, hogy épphogy 2 év elteltével a nagyobbik gyerek el legyen cibálva a megszokott iskolájából - de a gyámhivatalon anyuka siránkozása úgy megy át, mint kés a vajon, és a gyereket észérvek nélkül, két tollvonással fogják beletolni egy elég rossz és teljesen szükségtelen élethelyzetbe.
ha fentiekkel kapcsolatban van valakinek tanácsa, azt nagyon megköszönöm
